Március 1-én újabb két megyében rajtolt el az új ügyeleti rendszer, amit a kormány jövő év tavaszára országossá akar tenni. A rendszer lényege, hogy ügyeleti időben a betegellátást az Országos Mentőszolgálat koordinálja, és szeretnék, ha személyes megjelenés helyett mindenki inkább felhívná a 1830-as számot, ahol a mentők diszpécsere felméri az esetet és eldönti a továbbiakat.

Például esetkocsit vagy mentőt küld, vagy csak annyit tanácsol, hogy ha nem rosszabbodik az állapota, másnap rendelési időben keresse fel a háziorvosát. Ettől függetlenül személyesen is be lehet menni az ügyeleti pontokra – ebből az új rendszerben jóval kevesebb lesz, mint jelenleg –, ahol hétköznap délután 4-től este 10-ig fő szabályként a háziorvos ügyel (ha nincs, mint ahogy sok helyen nincs, akkor más orvos, mentőtiszt vagy rezidens áll be), éjjel pedig a sürgősségi ellátás miatt a mentőké a terep. Az OMSZ szerint jól működik a rendszer.

Ez az első egészségügyi változás, ami életbe lépett, de még tervezik a kórházak jelentős átalakítását (nem tudni, mikortól, de a vármegyei kórház irányításával felosztják, hogy mely kórházakban milyen beavatkozások lesznek az adott vármegyében, a telephelyek között pedig átirányíthatják a dolgozókat) és az elfekvők kiszervezését is.

Azok az emberek, akik úgy fekszenek a kórházak ápolási osztályain, hogy valójában nem igényelnek kórházi ellátást, fizetős szakápolási központokba kerülnek, vagy hazaküldik őket. Heteket leveleztünk a Belügyminisztériummal, mire kiderült, ezt a rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tesztelik majd, valamikor az év első felétől.

Az átalakítással a legnagyobb probléma az, hogy úgy tűnik, nem tervezték meg elejétől a végéig a lépéseket, hanem rögtönzések vannak. A háziorvosok körében például nagy felháborodást és bizonytalanságot okozott, hogy a kormány megváltoztatja a finanszírozásukat – ami miatt egyesek bevétele több százezerrel csökkenhet. Elvileg januártól él az új számolási rendszer, de most orvosi körökben elkezdett terjedni, hogy lehet, még áprilisban sem eszerint kapják a pénzüket, hanem tovább marad a régi rendszer.  Mindeközben a kormány háborút indított az átalakítások módja ellen tiltakozó Magyar Orvosi Kamara ellen, villámgyorsan eltörölve a kötelező kamarai tagságot. Ez az EU-nak sem tetszik.

Kunetz Zsombor egészségügyi elemzővel arról beszéltük, honnan ered a MOK és a kormány konfliktusa, hogyan járnak a betegek az egészségügy átalakításával.

A támpontok:

• 1:58: Honnan ered a MOK és a kormány konfliktusa?
• 5:38: Miből állnak a mostani átalakítások az egészségügyben?
• 7:30: Volt bármilyen beleszólása az orvosoknak a történésekbe?
• 10:22: Jelen pillanatban érzékelhetnek bármit a betegek, ha lázasak, vagy műtétre van szükségük?
• 18:17: Miért pont az ügyeleti rendszer ütötte ki a biztosítékot a Kamaránál? Miről szólnak a MOK követelései?
• 19:25: Mik a tapasztalatok Hajdú-Bihar vármegyében az új ügyeleti rendszerrel?
• 23:20: Csak azért mentek neki a MOK-nak, mert nem mentek bele a változtatásokba?
• 26:25: Miért van gigareform-fétise a magyar államnak a közellátással kapcsolatban?
• 30:25: Jó a kormánynak, ha a haldokló egészségügy miatt egyre többen választják a magánellátást?
• 31:40: Pontosan hogyan üresíti ki a MOK szerepét a kedden elfogadott, belügy által kezdeményezett törvény?
• 35:55: Mit tud tenni az Orvosi Kamara, hogy bármilyen súlya maradjon?
• 38:01: Mi a garancia arra, hogyha a MOK erős szervezet marad, akkor figyelembe veszi a kormány, amit mond?
• 39:50: Mi volt a hivatalos indoklás a MOK lenullázása mögött?
• 40:40: Hogyan lehet EU-s öngól is a Kamara ellehetetlenítése?
• 42:44: A közeljövőben milyen civil és politikai hatása lehet az elmúlt hét eseményeinek?
• 48:18: Az új ügyeleti rendszeren múlik-e Takács Péter széke?