szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Finnország kérdésében egy hét múlva szavaz a parlament.

Háború Ukrajnában
„Különleges katonai műveletnek” nevezett nyílt háborút indított Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen. A harcok 2022 február óta tartanak, a Nyugat fegyverszállításokkal és gazdasági szankciókkal nehezíti az oroszok előrenyomulását. Cikksorozatunkban minden fejleményről beszámolunk.
Friss cikkek a témában

„Nyomatékosan kérjük, hogy az Országgyűlés haladéktalanul ratifikálja védelmi szövetségünk, a NATO kibővítését Svédországgal és Finnországgal. Késlekedésnek nincs helye és indoka, a két belépő ország erősíti a védelmi szövetséget, amelynek tagja vagyunk, és fokozza annak európai jellegét” – írja a parlamenti képviselőknek címzett nyílt levélben a V21 csoport. Az aláírók között számos korábbi kormánytag szerepel, többek között Balázs Péter, Göncz Kinga és Jeszenszky Géza külügyminiszterek.

Mint írják, Európa a hidegháború óta nem nézett szembe akkora veszéllyel, mint most, és leszögezik, a háborúnak az a felelőse, aki elkezdte azt – ez esetben Vlagyimir Putyin orosz elnök, akinek „célja a volt Szovjetunió és az egykori szovjet blokk legalább részbeni helyreállítása”. Úgy gondolják, egy azonnali tűzszünet szembemenne az ENSZ Alapokmányának második cikkével, ugyanis orosz ellenőrzés alatt hagyná a szuverén Ukrajna területének ötödét, így ezt a Nyugathoz tartozó Magyarország sem támogathatja.

Az aláírók szerint azonnali fordulatra van szükség a magyar külpolitikában: a keleti autokratikus hatalmak befolyásának növelése helyett a NATO és az Európai Unió tagállamaival való baráti, szövetségesi és bizalmi viszony visszaállítására kéne koncentrálni. Itt kiemelik az Egyesült Államokkal ápolt kapcsolatot, aminek rendezése érdekében „be kell szüntetni a velük szemben ellenséges propagandát”.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!