„Nem mi kezdtük, a svédek hazudoztak” – ez a kormányzati indok a NATO-bővítés halogatására

Örömteli, hogy végre, több mint nyolc hónappal az erről szóló kormányzati indítvány benyújtása után a parlament szavaz végre Finnország NATO-csatlakozásáról – mondta a parlamentben napirend előtt az estére várható svéd szavazásról Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke.

Úgy táncol a kormány a finn és svéd NATO-tagság ügyében, ahogy a török elnök fütyül

A magyar kormány csak maszatol, nem ad érdemi indoklást, miért nem támogatja a svédek felvételét a NATO-ba. A finn tagságra is csak akkor mondott igent, amikor a NATO-bővítés ellen szintén ágáló Törökország - a parlamenti szavazás a legújabb ígéret szerint hétfőn, március 27-én lesz.

Az ellenzéki politikus egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy a kezdettől együtt kezelt finn és svéd csatlakozás ügyét a kormányzat, illetve a Fidesz–KDNP nemrég szétválasztotta, és amíg a finnek kérelméről hétfőn szavaznak, addig a svéd csatlakozás ratifikációja továbbra is kérdéses, nincs konkrét időpontja.

A hvg.hu is írt arról, hogy hétfőn szavaznak a finnekről, ahogy arról is, hogy Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója próbálta megmagyarázni, mi a baj a svédekkel. Ahogyan arról is, hogy ugyanez Gulyás Gergely miniszternek nem igazán sikerült. A hivatalos álláspont elég gyakran változik:

Csak a finnek NATO-csatlakozásáról szavaz a parlament március 27-én

Alig 24 órája még az volt a hivatalos álláspont, hogy március 31-én együtt szavaznak a svéd és a finn csatlakozásról, ez változott most: a finnekét előrehozták, a svédekét - amit a török elnök nagyon nem támogat - a bizonytalan jövőbe halasztották.

Napirend előtt Tóth Bertalan biztosította a kormánypártokat, hogy az ellenzék kész a svéd csatlakozást megszavazni (kivéve a Mi Hazánkat – a szerk.), vagyis az érvényes szavazáshoz a Fidesz–KDNP-nek a 135-ből csak 46 olyan képviselőjét kellene kiállítania, akik hajlandóak támogatni a NATO-bővítését Svédországgal, és „máris szavazhatunk”. Megjegyezte:

talán a külügyi tárcának van a legjobb futsalcsapata, de a diplomácia nem focimeccs”.

Válaszában Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára először is egyértelművé tette, hogy „nem igaz, hogy futsalcsapat működik a minisztériumban (…), sajnálatosan mindannyian kiöregedtünk ebből”.

Ujhelyi István egy svéd lapban: „Pökhendiségből, piti bosszúvágyból, buta izmozásból" nem szavazta még meg a parlament a finn és svéd NATO-csatlakozást

Az EP-képviselő szerint Orbán az európai történelem sötét oldalára löki Magyarországot, leváltani mégsem az Európai Uniónak, hanem a magyaroknak kell. A svéd Eurpaportalen oldalán publikált cikket Ujhelyi István EP-képviselő. Ujhelyi írásának fő üzenete egyszerű: Orbán Viktor nem egyenlő Magyarországgal, álláspontja nem egyenlő a magyar emberek álláspontjával.

Ami pedig a NATO-bővítést illeti, Menczer jelezte: érdemes volt „tisztázó beszélgetést” folytatni „finn és svéd barátainkkal”, ennek eredményeképpen a finnek esetében megszületett a döntés a csatlakozásuk támogatására, mert úgy tűnik, „a történelmi barátság és a konzultációk eredményeként a kölcsönös tisztelet alapján állhatunk egymáshoz”.

Az államtitkár szerint azonban egészen más a helyzet a svédekkel. „A történetet nem mi kezdtük” – mondta, mivel szerinte a svédek „folyamatosan hazudoztak”, rágalmazták Magyarországot, a kormányt. Kiemelte a legfájdalmasabbnak tartott svéd kritikát is, amelyet úgy fordított le:

Svédország náci fasiszta váddal hozza összefüggésbe azt, hogy a migrációt a kormány elutasítja, a családokat támogatja, ahogy a vágyott gyermekek megszületését is.”

A témát ellenzéki oldalról felhozta napirend előtti felszólalásában a Momentum elnöke, Gelencsér Ferenc is. Úgy vélte, a svéd csatlakozás előtt a Fidesz–KDNP politikusai annyi téma miatt lehettek volna különvéleményen, de eddig 13 éve egyszer sem mentek szembe „az állampárttal”.

Fülke: A finneket is átverte Orbán Viktor - Annastiina Kallius finn antropológus a NATO-csatlakozásról

Finnország NATO-tag lesz, de nem lehet felhőtlen az öröm: a magyar kormány 10 hónapig szívatta Helsinkit, Stockholm pedig fel sem lélegezhet még. De milyen hatással volt ez Magyarország megítélésére? Mit szóltak Hende Csaba ambiciózus utazásához? És milyen helyzetben van a finn politika NATO-csatlakozás közben, választások előtt?

Gelencsér úgy vélte, a téma húzódása „a terrorista Oroszországnak és Vlagyimir Putyinnak segít”, és a kormányzat „bábjátékkal hülyíti az embereket”. Válaszában Dömötör Csaba államtitkár jelezte: a külpolitikát nem más országok elvárásaihoz, hanem a magyar emberek érdekeihez igazítják.