Az ország vezetése is egy szakma, így több közös tulajdonság is van egy miniszterelnökben és a szakképzésben részt vevő oktatókban, diákokban – mondta a kormányfő a Szakma Sztár nevű, szakképzés népszerűsítését célzó rendezvény megnyitóján. Négy ilyen jellemvonást sorolt fel, amelyek szerinte a közös pontok, egyben a siker kulcsai is: kíváncsiság, kreativitás, kitartás – hiszen „mi, szakmunkások mindig újra és újra nekimegyünk annak a problémának, ami nem adja magát könnyen vagy olcsón – és együttműködés.

Orbán Viktor úgy gondolja, hogy a magyar diákok sikere a külföldi mezőnyben egyben a magyar oktatás dicsérete is. Szerinte a közéletben szokás „leminősíteni és szapulni” az iskolarendszert, ami „persze, lehetne jobb is, és van is még mit javítani rajta, de ne becsüljük alá se”. Mindezt éppen aznap mondta, amikor a pedagógusszakszervezetek sztrájkkal és tüntetésekkel folytatták a tiltakozást a köznevelési rendszer átalakítását célzó státusztörvény elfogadása ellen, az ugyanis szerintük alkalmatlan a valós problémák orvosolására és tovább csorbítja a tanszabadságot.

Beszéde csúcspontján a miniszterelnök összekötötte a hétvégi pápalátogatást a szakképzéssel, ráadásul két kapcsolódási pontot is talált. Egyrészt elmesélt egy anekdotát arról, amikor Ferenc pápától megkérdezték, hányan dolgoznak a Vatikánban, amire ő állítólag azt mondta: „körülbelül a fele”. Ezzel szemben Orbán szerint Magyarország csak akkor boldogul, ha mindenki dolgozik és mindenki jól dolgozik. Még mindig a pápalátogatásból kiindulva hozzátette, „Krisztus urunk is egy szakmunkás, egy ács volt, ez aligha véletlen”. Hogy miért nem lehet véletlen, azt ugyan nem mondta el, de minden ácstanulmányok iránt érdeklődőt biztosított arról, hogy érdemes ebben az irányban gondolkodni.

Orbán beszédéből nem maradhatott ki a kormány intézkedéseinek méltatása sem. Elmondta: az iskolarendszer igazi fokmérője az, hogy az általános iskolát elvégzők közül tízből hatan a szakképzésben folytatják, ahol a technikum a legnépszerűbb iskolatípus. Egyre többen választják a szakképzést és egyre jobbak a diákok tanulmányi eredményei is, ami szerinte az ország összteljesítményét és gazdasági növekedését is serkenti.

Beszéde végén a „gyere haza, fiatal” szlogen hosszabb verzióját említette. Szerint Márai Sándornak nem volt igaza, amikor azt írta, „mindig nyugatra menj, és ne feledd soha, hogy keletről jöttél”, hiszen ma már nem kell elmennie senkinek. Magyarországon ugyanis együtt vannak jelen a nyugati és keleti cégek a magyar vállalkozásokkal, a hazai szaktudással, szervezőképességgel és akarattal pedig képesek vagyunk olyan országot építeni, ahol jó lesz élni, dolgozni, családot alapítani és gyerekeket nevelni. Még ha valaki körül is néz a nagyvilágban, mindig érdemes hazajönni, mert „csak itt van magyar jövő” – fűzte hozzá.