Jövő kedden, május 23-án szavaz az Országgyűlés a választási eljárási szabályok megváltoztatásáról, de egyelőre ennek a módosító csomagnak nem része a választási rendszer nemzetiségeket érintő átírása, amire most már jogerős strasbourgi ítélet kötelezi a magyar kormányt. Pedig akár be is építhették volna az előírt változtatásokat az új szabályok közé, mert már április elején kiderült, hogy muszáj lesz lépnie ez ügyben a jogalkotónak.

A kormány nem akarja, hogy időközi választások legyenek a 2024-es önkormányzati választások előtt

A kormánypárti javaslat alapján az önkormányzati választást megelőző egy évben az időközi választás helyett a választási lista alapján adhatna képviselőt az a párt, amelyik addig a mandátum birtokosa volt. A kompenzációs lista állításának is szigorúbb feltételeket szabnának.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) öt bíróból álló testülete április 3-i ülésén határozott úgy, hogy a Magyarországot érintő ügyben – és egyénként még 10 másik ügyben is – elutasítja a kérelmet, hogy a strasbourgi bíróság nagytanácsa elé kerüljön a korábban kimondott ítélet. Az Orbán-kormány döntése alapján ugyanis az igazságügyi tárca ilyen javaslatot tett februárban, ami az eredeti, tavaly őszi ítélet elleni fellebbezést jelentette.

A hvg.hu írta meg, hogy a február 10-i határidő letelte előtt – állítása szerint hosszas jogi mérlegelés után – a kormány úgy határozott, hogy nem fogadja el a magyar választási rendszer nemzetiségeket érintő szabályozását több ponton jogsértőnek kimondó tavaly november 10-i strasbourgi ítéletet. Abban a bíróság – két nemzetiségi szavazónak igazat adva – Magyarországot elmarasztaló ítéletet hozott.

Újabb frontot nyit a kormány, nem hajt végre egy strasbourgi ítéletet

Úgy döntött a kormány, hogy nem fogadja el az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletét, hanem a jogsértőnek talált magyar választási szabályozás megváltoztatását előíró döntést megtámadja. A kormány a strasbourgi testület nagykamarájától várja az elmarasztaló döntés felülvizsgálatát, de nemhogy egy ilyen döntés, hanem még az sem biztos, hogy ott foglalkoznak a panasszal.

A kormány kérte tehát az ügy nagykamara elé terjesztését, ám a kérelem indokoltságáról egy bírói szűrőtestület dönt. Az előszűrés során, ha a kérelmet tovább engedik, akkor az ismételt vizsgálatra és nyilvános tárgyalásra a nagykamara elé kerül. Idáig azonban nem jutottak el, mert az előszűrő bírói tanács a kormány kérelmét elutasította, ezzel pedig az eredeti ítélet vált véglegessé.

Az immár jogerős ítélet szerint sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét a választási rendszer kisebbségi, nemzetiségi voksolást szabályozó része. A Bakirdzi és E.C. kontra Magyarország ügyben a bírói tanács – tagjai közt Paczolay Péter bíróval – megállapította, hogy az nem biztosítja kellően „a nép véleményének szabad kifejezését a törvényhozó testület megválasztása során". Az ítélet szerint

aggályos, hogy a nemzetiségi listára szavazóknak le kell mondaniuk a pártlistára szavazásról.

Az ítélet szerint sérül a választás titkosságához való jog is a listára szavazás tényének rögzítése és az egyetlen listára szavazás miatt, ráadásul a nemzetiségi lista zárt, így nincs mód a választói akarat valódi kifejezésére. Kimondta a bíróság azt is: alapvető jogkorlátozás, hogy a 13 magyarországi kisebbségből 11-nek a kis létszáma miatt esélye sincs arra, hogy parlamenti képviselőt válasszon.

Jogsértő a magyar nemzetiségi választási rendszer a strasbourgi bíróság szerint

Több gond is van a magyar választási rendszer nemzetiségi voksolást szabályozó részével - állapította meg friss ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága, amely két nemzetiségi szavazónak igazat adva elmarasztalta Magyarországot, és a jogsértő törvényi keretek megváltoztatását írta elő.

Megkérdeztük az igazságügyi tárcát, hogy az ítélet jogerőssé válása után mikor tervezik benyújtani a törvénymódosítást, és egyeztetnek-e arról a 13 nemzetiség képviselőivel, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Amúgy a jogsértő keretek megváltoztatását az ítélet előírta ugyan, de nem tett ajánlást arra, miként valósítsák meg a mostaninál jobb, jogilag rendezett helyzetet.

A jogalkotónak kell kitalálnia, mit és hogyan változtat a jogszabályban, hogy eleget tegyen az ítéletnek”

– ezt már az egyik nemzetiségi szavazót a strasbourgi bíróság előtt képviselő ügyvéd, Karsai Dániel mondta a hvg.hu-nak. Szerinte ezt akár a mostani módosítóban is rendezhették volna, de van rá idő a 2026-os parlamenti választásig is. Az ítélet amúgy határidőt nem szab a végrehajtásra, és a késlekedés miatt szankció ugyan van, de az nagyon puha, gyakorlatilag egy “ejnye-bejnyével” ér fel.

"A strasbourgi döntések is csak addig hatékonyak, ameddig tiszteletben tartják őket"

Jobbára csak akkor kezeli a rendszerszintű problémákat a kormány, ha már kényelmetlenül sok kártérítést kell kifizetni a strasbourgi ítéletek alapján.