Próbálkozott, de nem tudta elérni a kormány egy elmarasztaló strasbourgi ítélet felülvizsgálatát. Így véglegessé vált az Emberi Jogok Európai Bíróságának tavalyi őszi döntése, amely jogsértőnek találta magyar választási rendszer nemzetiségi voksolást érintő részét és annak megváltoztatását írta elő.
Jövő kedden, május 23-án szavaz az Országgyűlés a választási eljárási szabályok megváltoztatásáról, de egyelőre ennek a módosító csomagnak nem része a választási rendszer nemzetiségeket érintő átírása, amire most már jogerős strasbourgi ítélet kötelezi a magyar kormányt. Pedig akár be is építhették volna az előírt változtatásokat az új szabályok közé, mert már április elején kiderült, hogy muszáj lesz lépnie ez ügyben a jogalkotónak.
A kormány nem akarja, hogy időközi választások legyenek a 2024-es önkormányzati választások előtt
A kormánypárti javaslat alapján az önkormányzati választást megelőző egy évben az időközi választás helyett a választási lista alapján adhatna képviselőt az a párt, amelyik addig a mandátum birtokosa volt. A kompenzációs lista állításának is szigorúbb feltételeket szabnának.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) öt bíróból álló testülete április 3-i ülésén határozott úgy, hogy a Magyarországot érintő ügyben – és egyénként még 10 másik ügyben is – elutasítja a kérelmet, hogy a strasbourgi bíróság nagytanácsa elé kerüljön a korábban kimondott ítélet. Az Orbán-kormány döntése alapján ugyanis az igazságügyi tárca ilyen javaslatot tett februárban, ami az eredeti, tavaly őszi ítélet elleni fellebbezést jelentette.
A hvg.hu írta meg, hogy a február 10-i határidő letelte előtt – állítása szerint hosszas jogi mérlegelés után – a kormány úgy határozott, hogy nem fogadja el a magyar választási rendszer nemzetiségeket érintő szabályozását több ponton jogsértőnek kimondó tavaly november 10-i strasbourgi ítéletet. Abban a bíróság – két nemzetiségi szavazónak igazat adva – Magyarországot elmarasztaló ítéletet hozott.
Újabb frontot nyit a kormány, nem hajt végre egy strasbourgi ítéletet
Úgy döntött a kormány, hogy nem fogadja el az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletét, hanem a jogsértőnek talált magyar választási szabályozás megváltoztatását előíró döntést megtámadja. A kormány a strasbourgi testület nagykamarájától várja az elmarasztaló döntés felülvizsgálatát, de nemhogy egy ilyen döntés, hanem még az sem biztos, hogy ott foglalkoznak a panasszal.
A kormány kérte tehát az ügy nagykamara elé terjesztését, ám a kérelem indokoltságáról egy bírói szűrőtestület dönt. Az előszűrés során, ha a kérelmet tovább engedik, akkor az ismételt vizsgálatra és nyilvános tárgyalásra a nagykamara elé kerül. Idáig azonban nem jutottak el, mert az előszűrő bírói tanács a kormány kérelmét elutasította, ezzel pedig az eredeti ítélet vált véglegessé.
Az immár jogerős ítélet szerint sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét a választási rendszer kisebbségi, nemzetiségi voksolást szabályozó része. A Bakirdzi és E.C. kontra Magyarország ügyben a bírói tanács – tagjai közt Paczolay Péter bíróval – megállapította, hogy az nem biztosítja kellően „a nép véleményének szabad kifejezését a törvényhozó testület megválasztása során". Az ítélet szerint
aggályos, hogy a nemzetiségi listára szavazóknak le kell mondaniuk a pártlistára szavazásról.
Az ítélet szerint sérül a választás titkosságához való jog is a listára szavazás tényének rögzítése és az egyetlen listára szavazás miatt, ráadásul a nemzetiségi lista zárt, így nincs mód a választói akarat valódi kifejezésére. Kimondta a bíróság azt is: alapvető jogkorlátozás, hogy a 13 magyarországi kisebbségből 11-nek a kis létszáma miatt esélye sincs arra, hogy parlamenti képviselőt válasszon.
Jogsértő a magyar nemzetiségi választási rendszer a strasbourgi bíróság szerint
Több gond is van a magyar választási rendszer nemzetiségi voksolást szabályozó részével - állapította meg friss ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága, amely két nemzetiségi szavazónak igazat adva elmarasztalta Magyarországot, és a jogsértő törvényi keretek megváltoztatását írta elő.
| Matematikai esélyük sincs |
A strasbourgi bíróság írélete helyesen állapítja meg, hogy a 13 elismert magyarországi nemzetiségből 11 kisebbségnek a lélekszáma miatt esélye sincs arra, hogy „rendes” mandátumot szerezzen, vagyis parlamenti képviselői helyre juttassa be jelöltjét, legfeljebb érdemi hatás- és jogkör nélküli nemzetiségi szószólót juttathat a törvényhozásba, az ő politikai mozgásterük pedig egy „rendes”, egyéniben vagy pártlistán mandátumhoz jutott képviselővel összehasonlítva valójában nem is létezik. A strasbourgi bíróságon bepanaszolt konkrét, 2014-es választáson például mindössze 140 görög regisztrált – ennyien szerepeltek a nemzetiségi listán –, és közülük 102-en szavaztak végül. Ez pedig még a magyarországi görögök becsült 3000–3500 fős létszámához viszonyítva is nagyon kevés. Pláne úgy, hogy – nyilván az összes választó számától, a részvételről függően –, de ennél sokkal több érvényes szavazat kell egy nemzetiségi képviselő parlamentbe juttatásához is: a kedvezményes mandátumhoz kb. 22 ezer voks kell, ezt pedig csak a legnépesebb, és választójogi szempontból legaktívabb német nemzetiségnek sikerült eddig megugornia – 2014-ben szószólóit, 2018-ban és 2022-ben már képviselői helyet szerezve. Ebben a ciklusban egy nemzetiségi képviselő és 11 szószóló van az Országgyűlésben. |
Megkérdeztük az igazságügyi tárcát, hogy az ítélet jogerőssé válása után mikor tervezik benyújtani a törvénymódosítást, és egyeztetnek-e arról a 13 nemzetiség képviselőivel, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Amúgy a jogsértő keretek megváltoztatását az ítélet előírta ugyan, de nem tett ajánlást arra, miként valósítsák meg a mostaninál jobb, jogilag rendezett helyzetet.
A jogalkotónak kell kitalálnia, mit és hogyan változtat a jogszabályban, hogy eleget tegyen az ítéletnek”
– ezt már az egyik nemzetiségi szavazót a strasbourgi bíróság előtt képviselő ügyvéd, Karsai Dániel mondta a hvg.hu-nak. Szerinte ezt akár a mostani módosítóban is rendezhették volna, de van rá idő a 2026-os parlamenti választásig is. Az ítélet amúgy határidőt nem szab a végrehajtásra, és a késlekedés miatt szankció ugyan van, de az nagyon puha, gyakorlatilag egy “ejnye-bejnyével” ér fel.
"A strasbourgi döntések is csak addig hatékonyak, ameddig tiszteletben tartják őket"
Jobbára csak akkor kezeli a rendszerszintű problémákat a kormány, ha már kényelmetlenül sok kártérítést kell kifizetni a strasbourgi ítéletek alapján.
Június utolsó hétvégéjén Szerbiában és Magyarországon is új erőre kapott a tiltakozás a rendszer ellen, Budapesten a Pride, Belgrádban a Vitus-napi tüntetések vitték az utcára a megfáradni látszó ellenzékieket.
„A nyarat végig kellene dolgozni” – olvasható a dokumentumban, amelyből elvileg az is kiderül, mikorra tervezik a következő békemenetet.
Több napba telhet, amire sikerül elhárítani a balesetveszélyt.
Egyszerre többet is.
Alsó hangon hatmillió forintot viselt magán.
