Lengyel Tibor
Lengyel Tibor
Tetszett a cikk?
politika

Úgy döntött a kormány, hogy nem fogadja el az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletét, hanem a jogsértőnek talált magyar választási szabályozás megváltoztatását előíró döntést megtámadja. A kormány a strasbourgi testület nagykamarájától várja az elmarasztaló döntés felülvizsgálatát, de nemhogy egy ilyen döntés, hanem még az sem biztos, hogy ott foglalkoznak a panasszal.

 

Hosszas mérlegelés után a magyar kormány úgy határozott, hogy nem fogadja el a választási rendszer nemzetiségi voksolást szabályozó részét jogsértőnek kimondó strasbourgi ítéletet, inkább az Emberi Jogok Európai Bírósága döntésének felülvizsgálatát kéri – közölte a hvg.hu kérdésére az Igazságügyi Minisztérium. A tárca közölte: a kormány a strasbourgi testület nagykamarájához fordul.

A kormánynak február 10-ig kellett döntenie arról, hogy elfogadja vagy sem a magyar választási rendszer nemzetiségeket érintő szabályozását több ponton jogsértőnek kimondó ítélet. A hvg.hu számolt be róla, hogy novemberben a strasbourgi emberi jogi bíróság – két nemzetiségi szavazónak igazat adva – Magyarországot elmarasztaló ítéletet hozott.

Jogsértő a magyar nemzetiségi választási rendszer a strasbourgi bíróság szerint

Több gond is van a magyar választási rendszer nemzetiségi voksolást szabályozó részével - állapította meg friss ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága, amely két nemzetiségi szavazónak igazat adva elmarasztalta Magyarországot, és a jogsértő törvényi keretek megváltoztatását írta elő.

Az ítélet szerint sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét a magyar választási rendszer kisebbségi, nemzetiségi voksolást szabályozó része. A Bakirdzi és E.C. kontra Magyarország ügyben a bírói tanács – tagjai közt Paczolay Péter bíróval – megállapította, hogy a törvény nem biztosítja kellően „a nép véleményének szabad kifejezését a törvényhozó testület megválasztása során". Az ítélet szerint

aggályos, hogy a nemzetiségi listára szavazóknak le kell mondaniuk a pártlistára szavazásról.

Az ítélet szerint sérül a választás titkosságához való jog is a listára szavazás tényének rögzítése és az egyetlen listára szavazás miatt, ráadásul a nemzetiségi lista zárt, így nincs mód a választói akarat valódi kifejezésére. Kimondta a bíróság azt is: alapvető jogkorlátozás, hogy a 13 magyarországi kisebbségből 11-nek a kis létszáma miatt esélye sincs arra, hogy parlamenti képviselőt válasszon.

Az ítélet szerint a hatályos szabályozás inkább csökkenti, mint növeli a kisebbségek részvételét a politikai döntéshozatalban
Fazekas István

A jogsértő törvényi keretek megváltoztatását az ítélet előírta ugyan, de nem tett ajánlást a jogalkotónak, miként valósítsa meg a mostaninál jobb, jogilag rendezett helyzetet. Ám az ítélet egyelőre nem is végleges, mivel a kormány kéri az ügy nagykamara elé terjesztését. Ez azonban nem automatikus: a kérelem indokoltságáról egy bírói szűrőtestület dönt. Az előszűrés során

ha a kormány kérelmét elutasítják, az ítélet véglegessé válik, ha tovább engedik, akkor az ismételt vizsgálatra és nyilvános tárgyalásra a nagykamara elé kerül, amelynek döntése már végleges.

Az egyik nemzetiségi szavazót a strasbourgi bíróság előtt képviselő ügyvéd, Karsai Dániel a hvg.hu-nak korábban azt mondta, ha a kormány nem akar több ilyen elmarasztaló ítéletet, hozzá kell nyúlnia a választási törvényhez, ez a változtatás pedig kivitelezhető lenne, a következő, 2026-os választásig lenne is rá idő, ráadásul ez szerinte “nem politikai, hanem kizárólag jogi-szakmai kérdés”.

Matematikai esélyük sincs
A strasbourgi bíróság írélete helyesen állapítja meg, hogy a 13 elismert magyarországi nemzetiségből 11 kisebbségnek a lélekszáma miatt esélye sincs arra, hogy „rendes” mandátumot szerezzen, vagyis parlamenti képviselői helyre juttassa be jelöltjét, legfeljebb érdemi hatás- és jogkör nélküli nemzetiségi szószólót juttathat a törvényhozásba, az ő politikai mozgásterük pedig egy „rendes”, egyéniben vagy pártlistán mandátumhoz jutott képviselővel összehasonlítva valójában nem is létezik. A strasbourgi bíróságon bepanaszolt konkrét, 2014-es választáson például mindössze 140 görög regisztrált – ennyien szerepeltek a nemzetiségi listán –, és közülük 102-en szavaztak végül. Ez pedig még a magyarországi görögök becsült 3000–3500 fős létszámához viszonyítva is nagyon kevés. Pláne úgy, hogy – nyilván az összes választó számától, a részvételről függően –, de ennél sokkal több érvényes szavazatra van szükség egy nemzetiségi képviselő parlamentbe juttatásához is: a kedvezményes mandátumhoz is körülbelül 22 ezer szavazat kell, ezt pedig csak a legnépesebb, és választójogi szempontból legaktívabb német nemzetiségnek sikerült eddig megugornia – 2014-ben szószólóit, 2018-ban és 2022-ben már képviselői helyet szerezve. Ebben a ciklusban egy nemzetiségi képviselő és 11 szószóló van az Országgyűlésben.

Ebben a konkrét ügyben ugyan a strasbourgi bíróság kártérítést – hivatalosan sérelemdíjat – ugyan a két nemzetiségi választó keresetével szemben nem ítélt meg, ám általában az ilyen fizetnivalók idővel lépésekre ösztönzik a kormányt. Arról, hogy az egyedi ügyek mögött gyakran meghúzódó rendszerszintű problémákat csak akkor kezdik el orvosolni, ha már kényelmetlenül sok bírságot kell fizetni, itt írtunk bővebben:

"A strasbourgi döntések is csak addig hatékonyak, ameddig tiszteletben tartják őket"

Jobbára csak akkor kezeli a rendszerszintű problémákat a kormány, ha már kényelmetlenül sok kártérítést kell kifizetni a strasbourgi ítéletek alapján.


HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Megnézem az ajánlatokat
politika strasbourgi bíróság választási törvény Emberi Jogok Európai Bírósága strasbourgi ítélet kisebbségek nemzetiségi választások