A kormánypártiak nagy része elhiszi a kormányzati mantrát arról, hogy a "brüsszeli szankciók" nem működnek, és azt is, hogy az ellenzék háborúba sodorná az országot. Bár Putyint sem kedvelik a fideszesek, az Európai Bizottság elnökét még nála is jobban utálják. A Policy Solutions kutatása azt mérte, hogy a magyarok többsége szerint a helyünk nyugaton van, de két év alatt a duplájára nőtt azok aránya, akik Oroszországhoz közelednének.
Ha szinte mindenhol, sűrűn szajkózzák, a kormánypropaganda mégoly pontatlan vagy szándékoltan hamis állításai is meggyőződéssé válhatnak a társadalom tagjai között – ez is a tanulsága a Policy Solution “A világ magyar szemmel” címmel készített elemzésének, amely azt mérte fel, milyenek a külpolitikai attitűdök 2023-ban Magyarországon. A Závecz Research március végi-április elejei közvéleménykutatásának alapján a Policy Solutions 20 témakörben vizsgálódott, elemzett.
Az Ukrajnában immár több, mint 15 hónapja tartó háború árnyékában a legfontosabb kérdések között szerepel a szomszédunk lerohanása, az orosz agresszor elleni szankciók és Magyarország Oroszországhoz való viszonya. Az közvélemény-kutatáson alapuló elemzés egyik legérdekesebb megállapítása, hogy
a többség (55%) szerint Magyarország helyes értékek tekintetében nyugaton van.
A hatpárti ellenzéket támogatók kétharmada (67%) ért egyet azzal, hogy hagyományosan a nyugathoz tartozunk, és még a kormánypárti szavazók relatív többsége (46%) is így gondolja. Ám miközben a magyar társadalom relatív többsége (45%) továbbra is elutasítja a szorosabb együttműködést az oroszokkal és az ő arányuk 2 év alatt csak 1 százalékkal csökkent, addig 2023-ban kétszer annyian támogatják – 13% helyett 26% – az Oroszországhoz közeledést, mint két éve.
Nemzetközi békekonferenciát rendezett a Mathias Corvinus Collegium az orosz-ukrán háború apropóján – orosz és ukrán meghívottak nélkül. Az eseményen "világhírű szakemberek, közgazdászok, professzorok, kutatók és tanárok" beszéltek össze-vissza. Megnéztük.
A nyugati és keleti orientáció mellett a hazánk közép-európai helyzetével kapcsolatos véleményeket is vizsgálta a kutatás és arra jutott:
nem hisz abban a többség, hogy Magyarország lehet a közép-európai régió vezető hatalma.
A megkérdezettek 56 százaléka szerint el kellene fogadnunk, hogy kis ország vagyunk, így a régiónk jövőjét nem mi fogjuk meghatározni. Ezzel szemben a magyarok ötöde (21%) szerint megfelelő stratégiával régióvezetőkké is válhatunk. A magyarok 30 százaléka szerint kellene arra törekedni, hogy Magyarország katonailag a régió vezető hatalmává váljon, 40 százalék viszont elutasítja ezt.
Amikor a magyar külpolitika célkitűzései kerültek szóba, a válaszokból két fő irány tűnt ki: a nemzeti szuverenitást védelmezők tábora (40%), és azok, akik a nyugati szövetségeseinkkel való együttműködés fontosságát emelik ki (37%). Érdekes, hogy 15 százalék szerint Magyarországnak prioritásként kell kezelni a keresztény értékek és közösségek védelmét a nemzetközi politikában.
Az orosz nagyhatalmi politika és Putyin elnök reklámembere lett alig egy évtized alatt Szijjártó Péter külügyminiszter – a szó szoros és átvitt értelmében is. Az orosz külügy nemcsak a Szputnyikkal oltott magyar miniszterrel reklámozta a vakcinát, de Moszkva más téren is hasznát veszi Szijjártónak.
A kormányzat külpolitikai hangsúlyainak megfelelően a Fidesz-KDNP-szavazók csaknem fele (48%) gondolja úgy, hogy a függetlenség és a szuverenitás védelme a legfontosabb. Az ellenzéki szavazók közül a legtöbben (44%) úgy vélik, elsődlegesen a nyugati szövetségeseinkkel kell szorosabbra fűzni az együttműködést és erősíteni a bizalmat. Ami pedig a konkrét külkapcsolatokat illeti,
a legtöbben Ausztriával és Németországgal, a legkevesebben Ukrajnával és Oroszországgal tartanának fent szoros partneri kapcsolatot.
A kormánypárti szavazók körében többen támogatják a szoros viszonyt Oroszországgal (67%), mint a hatpárti ellenzék szimpatizánsai (34%). A visegrádi országokkal való együttműködés mindegyik szavazótáborban népszerű. Az Egyesült Államok a kormánypárti szavazók körében teljesített a legrosszabbul, ami rezonál a kormányzat egyre erőteljesebb Amerika-ellenes szólamaira.
David Pressman erős kritikát fogalmazott meg, miután Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy energetikai szempontból nem lehet leválni Moszkváról.
A Policy Solutions kutatása azt is vizsgálta, hogy a résztvevők melyik országokat tartják veszélyesnek Magyarországra nézve. A vizsgált országok közül a magyarok Oroszországot tekintik a legnagyobb fenyegetésnek (47%), őket követi Ukrajna (35%), majd Kína (27%) és az USA (26%). Ha ugyanezt pártpreferencia alapján nézzük, az derül ki, hogy
a kormánypárti szavazók szerint Ukrajna jelenti a legnagyobb veszélyt hazánkra (46%), az ellenzéki szavazóknak viszont jóval több, mint fele (64%) Oroszországot ítélte veszélyesnek.
A magyarok alapvetően előnyösnek látják azokat a nemzetközi közösségeket, amelyeknek tagjai vagyunk. A válaszadók nagy többsége (68%) előnyösnek tartja a NATO tagságot, és hasonló arányban ítélték pozitívnak az EU- (64%) és az ENSZ-tagságot (61%) is. A magyarok 53 százaléka szerint előnyös a Visegrádi Együttműködés, a legrosszabbul a Türk Tanács szerepelt (27%).
A magyarok döntő többsége (76%) támogatja, hogy Magyarország maradjon a NATO tagja, ha népszavazást tartanának róla. Nincs olyan magyarországi párt, amelynek támogatói körében ne lenne legalább kétharmados támogatottsága a NATO-tagságnak. A Mi Hazánk szavazóinak 18, a kormánypártiak 15 százaléka viszont kilépéspárti. Ami a finn és svéd NATO-tagságot illeti,
a magyarok kétharmada (68%) azon az állásponton van, hogy Finnországnak és Svédországnak helye van a NATO-ban.
Ami Ukrajnát illeti, a többség támogatja a humanitárius segítségnyújtást és az uniós pénzügyi támogatást, de ellenzi a katonai támogatást. Az elemzés vizsgálta azt is, hogy az életkor, a pártszimpátia és a médiafogyasztás hogyan befolyásolja az Ukrajnával kapcsolatos attitűdöket. Ez alapján a főbb megállapítások:
A segítségnyújtás része az is, hogy miként viszonyulunk a háború elől menekülőkhöz, ebben pedig a Policy Solution adatai alapján jelentős romlás állt be egy év alatt. Míg tavaly a válaszadók 25 százaléka állt pozitívan a kérdéshez, addig 2023 tavaszán mindössze 16 százaléka érezné jól magát, ha ukrán menekültek költöznének a szomszédba, míg 43 százalékuk ettől rosszul érezné magát.
Közeledik a tanév vége, de a Gyáli úti menekültszállón élő ukrán gyerekek életében ez csekély változás az elmúlt év viszontagságaihoz képest. Tavaly május óta pszichológusok segítik a nagyrészt Kárpátaljáról érkező menekülteket a Traumaközpont és a Terre des Hommes Alapítvány együttműködésében. Parrag Biankát, a projekt egyik pszichológusát kérdeztük arról, a gyerekek hogyan élték meg az elmúlt időszakot.
A nagy többség (79%) egyetért azzal a kormányzati céllal, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból. Ugyanakkor a magyarok többsége szerint (59%) fennáll a veszélye, hogy az ország belesodródik a háborúba. A megkérdezettek negyede (24%) gondolta azt, hogy a kormány Kárpátalja katonai annektálására készül, kétharmad elutasította ezt az állítást (66%). Az is kiderült:
tízből négy ember fogadta el a kormány 2022-es választási kampánya során terjesztett, ám az ellenzék által cáfolt állítását arról, hogy az ellenzék katonákat küldene Ukrajnába harcolni.
A kormányzati kommunikációban gyakorlatilag minden problémák felelősének kikiáltott “elhibázott brüsszeli szankciók” kérdése is része volt a felmérésnek. A válaszadók 44 százaléka szerint az EU-nak ártottak jobban az Oroszországot sújtó EU-s szankciók, 37 százalék szerint a hatás kiegyenlített, és csak 11 százalék véli úgy, hogy károsabbak a szankciók az orosz gazdaságnak.
Az orosz elnök elismerte, hogy az orosz gazdasággal szemben bevezetett szankciók középtávon valóban negatív következményekkel járhatnak.
Arról is kérdezték a válaszadókat, hogy szerintük milyen irányba fognak elmozdulni a háborúban az erőviszonyok. Az eredmények azt mutatják, hogy az oroszok további területszerzését (39%) vagy a frontvonalak befagyását (szintén 39%) valószínűsítik a magyarok, az ukránok előretörésére kevesen (7%) számítanak. Amúgy pedig
a kizárólag kormánypárti médiát fogyasztók inkább tartják bűnösnek az ukránokat, míg a többnyire kormánykritikus médiát fogyasztók azzal értenek jobban egyet, hogy Putyin háborús bűnös.
Összességében azzal az állítással, miszerint „Vlagyimir Putyin háború bűnös, mert tömegmészárlást hajt végre Ukrajnában” a magyarok többsége egyetértett 2023 tavaszán (53%). Amúgy a háború első hat hónapjában jelentősen csökkent az orosz agressziót elítélő álláspont támogatottsága, majd a háború után egy évvel visszatért a háború kitörését követő szintre.
Az orosz katonai bloggerek megosztottak, de a legtöbben úgy gondolják, elkezdődött a hónapok óta tervezett ukrán ellentámadás, és független nyugati szakértők is hasonló véleményen vannak.
A Policy Solutions elemzéséből az is kiderül, hogy milyen az Egyesült Államok a magyarok szemében: katonai és politikai világhatalom, mely veszít pozícióiból, de még mindig a szabadság és jólét országa. A magyarok Kína-képe pedig így írható le: gazdasági és politikai térnyerés, de nem jellemző rá a jólét és elnyomja a kisebbségeit.
A kutatás 23 nemzetközi politikus és közéleti szereplő megítélését is vizsgálta. Eszerint a magyarok körében a három legismertebb Vlagyimir Putyin (95%), Ferenc pápa (91%) és Donald Trump (90%). Megállapítható, hogy a környező országok vezetőit a magyarok többsége nem is ismeri. Ami pedig a népszerűségüket illeti, Ferenc pápa a legnépszerűbb, Putyin a legnépszerűtlenebb. Érdekes, hogy
még a kormánypárti szavazók többsége (54%) is negatívan ítéli meg Putyin orosz elnököt, de az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a fideszesek között nála is népszerűtlenebb (55%).
2022 óta tart az orosz-ukrán háború. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Másik fia, Matolcsy Máté is kapott korábban.
A Spar-ügy csak egy a Magyarországot érintő számos uniós jogvita közül. Az ügyek nagyrészt a NER örökségei.
