Megáll a budai Hotel Flamenco épülete előtt egy fekete színű Volkswagen Transporter T6. Kiszáll belőle a nemzetközi illiberális medvecsapda, Magyarország külgazdasági-, és külügyminisztere, Szijjártó Péter. A motor jár, a fejemben a legújabb kormányzati propagandavideó aláfestőzenéje, egy légvédelmi sziréna éles hangja szól. Kezdődik a Mathias Corvinus Collegium Budapest Peace Forum nevű rendezvénye.

Szia uram, béke érdekel?

A Budapest Peace Forum egy többnapos nemzetközi konferencia, melynek célja „a béke felé vezető lehetséges utak feltárása, megvitatása” – írják a szervezők. A helyszínnek kétségtelenül konferencia hangulata van, és azt, hogy az épületben működik az elitképző kollégiuma is, csak az árulta el, hogy az öltönyös kormánybiztosok és jobboldali megmondóemberek között néha feltűnt egy-egy melegítőnadrágos MCC-s, hogy harapjon egyet az ingyen pogácsából.

A földszinten, ahol a panelbeszélgetések zajlottak, helyet kapott Magyarország (ezer éves!) történetének legdinamikusabban terjeszkedő kávéházláncának legújabb egysége. Az élete vége felé Orbán Viktorba megtért brit konzervatív filozófusról, Roger Scrutonról elnevezett kávézó MCC-s kirendeltsége talán csak annyiban különbözik Veres Pálné, vagy Zoltán utcai megfelelőjétől, hogy egyedül itt lóg a falon „Sir Roger Scruton nyerge és lovaglópálcája”. Előbbit a saját szememmel láttam, de a pálca nem volt sehol.

Béketábor hangulat

Nem szabad hinni a transzatlanti világ liberális politikai és médiavilágának, ugyanis jól látható, hogy a globális többség, Magyarországhoz hasonlóan, mielőbb békét akar Ukrajnában”

A fenti idézet Szijjártó Péter nyitóbeszédéből származik, és akár a konferencia sorvezetőjének is tekinthetjük, a legtöbb előadónak ugyanis ez volt a fő érve a béke mellett, vagyis, inkább a NATO és az Egyesült Államok ellen. Az amerika-ellenesség ugyanis velejéig áthatotta a rendezvényt, erre már csak az előadók névsorából is lehetett következtetni.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a békekonferencián

MTI / Soós Lajos

Az első panel („A békéhez vezető út építése” című) sztárja, Jeffrey Sachs, elismert közgazdász, a Columbia Egyetem Fenntartható Fejlődési Központjának igazgatója, az ENSZ Fenntartható Fejlődési Megoldások Hálózatának elnöke, aki tagadhatatlan érdemeket szerzett a szegénység felszámolásában a világ számos pontján, de

az utóbbi időben egyre inkább összeesküvéselméleteivel és válogatott hülyeségek magas szintű képviseletével tűnik ki.

Sachs szerint a 2014-es Majdan téri forradalom egy puccs volt, amelyet az Egyesült Államok finanszírozott (mint tudjuk, ezt a Fideszben is így gondolják), az Északi Áramlat földgázvezetéket az Egyesült Államok robbantotta fel, a koronavírus pedig „amerikai laboratóriumi biotechnológiából” származik.

Többször elismételte, hogy meg akarja menteni Ukrajnát „az Egyesült Államok fantáziáitól”, ami alatt a hadüzenettel felérő NATO-bővítés lehetőségét érti. Vlagyimir Putyinnak pedig jogos biztonsági igényei voltak, ezt az Egyesült Államok nem vette figyelembe, ezért a háborúért is Amerika a felelős. Ugyan erről Sachs nem beszélt, de mivel az orosz „jogos biztonsági igényeknek” csak akkor van értelmük, ha elfogadjuk, hogy a NATO Oroszország megtámadását tervezte, feltételezem, hogy ezt ő tényként kezeli. Ha nem, akkor azt kell elfogadnunk, hogy Oroszország mindenkori stratégiája a „közelkülföld” feletti kizárólagos ellenőrzés fenntartására jogos biztonsági igény.

Sachs az azonnali béketárgyalásokat tartja az egyetlen igaz útnak, és követeli is minden fronton.

Szerinte önmagában az provokáció, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete a „nyitott kapuk politikáját” folytatja, azaz lehetővé teszi minden olyan európai országnak a csatlakozást, amely „képes vállalni a tagsággal járó kötelezettségeket, és hozzájárulni az euroatlanti térség biztonságához”.

Ugyanennek a panelnek volt a résztvevője a brit Forradalmi Kommunista Párt alapítója, az MCC brüsszeli irodájának vezetője, Frank Füredi, aki megjegyezte: mint aki átélte a szovjet csapatok 1956-os bevonulását Magyarországra, végtelenül szolidáris az ukrán néppel, mindazonáltál az elhangzottakkal egyetért.

Politico: Az egykori trockista Frank Füredi ma Orbán pitbullja Brüsszelben

Frank Füredi az 1980-as években Nagy-Britanniában megalapította a Forradalmi Kommunista Pártot, most a kormány kedvenc agytrösztjének brüsszeli lerakatát vezeti és a Magyarország körül kialakult politikai karantént akarja megtörni.

20 < 80!

Sachs is és Füredi is (és rajtuk kívül még sok más megszólaló a rendezvényen) rávilágított arra, ami Szijjártó Péter említett idézetének fő mondanivalója, miszerint azért van szükség békére Ukrajnában, mert az ukránok támogatásával az Egyesült Államok és szövetségesei kisebbségben vannak a világban. „A Föld népességének alig 20 százaléka támogatja a háborút”, a többiek nem engedik magukat az Egyesült Államok által befolyásolni, az unipoláris nemzetközi politika időszakának vége, eljött a multipolarizmus kora, melyben a valódi többség dönt majd közös dolgainkról.

Ugyanezzel a gondolatmenettel indokolható, miért nem működnek a szankciók. Hiszen miért is csonkítaná meg önmagát India, ha még kereshet is az olcsó orosz olajon, stb.

Az, hogy miért kéne 8 milliárd embernek egyetértenie valamiben ahhoz, hogy az létező politikai szándékká váljon, nem derült ki. Vlagyimir Putyinnak például létező politikai szándéka, hogy eltörölje Ukrajnát a Föld színéről – azt az Ukrajnát, amely állítólag nem is létezik, de ennél vaskosabb logikai buktatókat is megugrottak már Moszkvában. Ehhez a törekvéséhez szövetségeseket keres magának, talált is, ha nem is annyit, talán szeretett volna.

Szilágyi Ákos: "Ha ez a háború van - Oroszország nincsen"

Oroszországnak két barátja van: a hadserege és a flottája - idézi fel esszéjében Szilágyi Ákos író III. Sándor cár azon rinocéroszszellemességű mondását, amit most Vlagyimir Putyin is magáévá tett. Az ennek jegyében Ukrajna térdre kényszerítésére indított háború kirobbantója a birodalmak civilizációs nagytemetőjébe vezeti Oroszországot.

(A passzív magatartást tanúsító országokat nem sorolnám a béke harcos követelői közé, elvégre azért passzívak. Azt, hogy ezek az országok hány százalékát teszik ki annak a bizonyos 80 százaléknak, amelyek a Nyugattal szembe menve nem támogatják a háborút, nehéz megmondani, de az Economist elemzése jó kiindulási alap. Ők például a semleges táborba sorolják többek között Brazíliát és Indiát. Utóbbi két ország adja a Föld népességének durván ötödét.)

Ezzel szemben például Litvánia nem szeretné ha Ukrajnát eltörölnék a Föld színéről, sőt, szeretné ezt megakadályozni, amihez talált is magának szövetségeseket, ha a populációt számolgatjuk nem sokat, de ütöképes figurákról beszélünk.

Mindkét politikai szándék létezik, hogy melyik legitim, arra a nemzetközi jognak nagyon határozott válaszai vannak, a kettő ideológiai hátteréről pedig egyetemi előadásokat tartanak, például ezt.

Azt, hogy miért kéne mindenki politikai szándékává váljon az, amit egy (vélt) többség akar, szintén nem tárgyalták az egybegyültek a Budapest Peace Forumon. Az ellenben világos volt, hogy mindenki megfogalmazhat politikai szándékot az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban, a jelenlévők szándéka például a mihamarabbi békekötés volt. Azaz mégsem mindenki, a Budapest Peace Forumon ugyanis sem orosz, sem ukrán meghívott nem vett részt, bár az orosz álláspontot képviselték így is elegen. (Persze nem biztos, hogy csak akkor lehet egy adott kérdésben megnyilvánulni, ha az ember érintett benne, de békekonferenciát rendezni a háborús felek részvétele nélkül minimum optikailag visszás.)

A nem működő szankciókkal kapcsolatban pedig álljon itt az osztrák külügyminiszter, Alexander Schallenberg március eleji interjújából egy részlet:

A Standard újságírója: "Ha számos ország, köztük olyanok is, mint Kína és India, nem támogatják a szankciókat, akkor egyáltalán árthatunk-e Oroszországnak?"

Schallenberg: "Ha csak az országok számát nézzük, akkor igaz, hogy csak egy kisebbség támogatja a szankciókat. De ha a gazdasági teljesítményt nézzük, akkor ezek az országok a globális hozzáadott érték 60-70 százalékát képviselik. Oroszország természetesen érzi ezt. Csak a banki és a Swift pénzforgalmi szolgáltatót érintő szankciók is óriásiak Moszkva számára. Nekik nem annyira a kampalai pénzügyi piacra van szükségük, mint inkább a londoni, a New York-i és a frankfurti piacra."

És Irak?!

A konferencia résztvevői gyakran járultak a vitamódszerek pöcegödréhez, amit angolul whataboutism-nek neveznek. Ha ugyanis az Egyesült Államok a nemzetközi jogot és az általános emberséget semmibe véve lerohanta Irakot, hogy merészel felszólalni az orosz-ukrán háború kapcsán. És valóban, az Egyesült Államok a nemzetközi jogot és az általános emberséget semmibe véve rohanta le Irakot, közvetlenül százezrek, közvetetten milliók szenvedését és halálát okozva ezzel.

Ez azonban nem változtat azon, hogy Oroszország a nemzetközi jogot és az általános emberséget semmibe véve lerohanta Ukrajnát. Ahogy Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő a hvg360-nak adott interjúban mondta: „A jelenlegi rendszert támadók semmi újat nem tudnak felmutatni azokhoz a modellekhez képest, amelyek a két világháborút eredményezték. A spanyolviaszt fedezik csak fel újra és újra. Nyomorult, távolról sem jó világban élünk, de aki pusztán azért akarja ezt felrobbantani, mert nem ő irányíthat, az valójában még rosszabbat akar”.

Buda Péter: A nukleáris eszkaláció akár tévedésből is elindulhat

Kár volt idáig engedni az oroszokat - mondta a hvg360-nak adott interjúban Buda Péter nemzetbiztonsági elemző és külpolitikai szakértő, volt nemzetbiztonsági főtiszt, aki jelenleg a nemzetközi kapcsolatok posztgraduális képzéseiről ismert genfi Graduate Institute munkatársa. A jelenlegi világrenddel és nemzetközi rendszerrel ellenséges szereplők nem mondtak le a Nyugat „összeomlásáról", az alkalmas pillanatot várják, mikor gyorsíthatnak a folyamaton.

Ugyanebben az interjúban beszélt Buda Péter arról, hogy a fent üdvözölt új, multipoláris világrend „történelmi tapasztalataink és elméleti tudásunk szerint a leginkább háborúra hajlamos struktúrája az államközi kapcsolatoknak”.

A délután legerősebb panelje, a „Miként szabad a békéről beszélni” című főleg az eddig tárgyalt meglátások egyetértő ismételgetésével telt, de a moderátor, Kálnoky Boris, az MCC Média Iskolájának vezetője feltette az egész esemény egyetlen valódi kérdését. Ez úgy hangzott: miért szimpatizálnak a magyarok Oroszországgal, ha egyszer „ők is szenvedtek a szovjet kommunisták alatt”?

Én talán onnan indulnék ki, hogy azok nem csak szovjet, hanem (főleg) magyar kommunisták voltak, az ilyen hatalmi struktúrák pedig makacsul továbbélnek, házelnökökben, publicistákban, pártegyetemekben.

Összefoglalva: a kávé legalább jó volt. A lovaglópálca nem lett meg.

Mi van, ha valaki nincs oda Orbán Viktorért? - diákjai mutatják be a Fidesz elitképzőjét

Vagyonjuttatás, oroszkém-gyanús professzor, terjeszkedés - az idén is sorjáztak a hírek a Mathias Corvinus Collegiummal kapcsolatban, amelynek mindennapjaiba ezúttal az oda járó diákok szemszögéből próbáltunk bepillantást nyerni.