A sötét lelkű hiphopmogul partijain fehér volt a kötelező viselet
Zenei mogulból elítélt bűnöző lett Sean Combs, az egykori hiphopkirály, aki zűrös ügyei ellenére magabiztosan hitte, hogy érinthetetlen.
„Mindig legyünk nagyon óvatosak a szavainkkal, amelyeket emberi lényekről beszélve használunk” – jelentette ki az Európai Bizottság szóvivője, Eric Mamer egy sajtótájékoztatón Orbán Viktor pénteken elhangzott vagonozására utalva.
A magyar miniszterelnök a szokásos Kossuth rádiónak adott péntek reggeli interjújában kommentálta a következő szavakkal az uniós menekültügyi reformot: „Mondjuk ott vannak Németországban ezek a migránsok, akik nem akarnak idejönni. Fogják, és összegyűjtik őket, beteszik őket Németországban vagonokba, és áthurcolják őket hozzánk, itt meg kirakják őket, mi meg itt fogjuk őket tartani?”
Korábban már mi is írtunk róla, hogy a kormány olvasata a készülő reformmal kapcsolatban a legjobb esetben is sántít, viszont ha nem zavarják a tények, akkor remek kampánytéma lehet majd a jövőre esedékes európai parlamenti (és önkormányzati) választásokra.
A kormány újra megpróbálja beadni nekünk, de most sem igaz, hogy kötelező migránskvótát erőltetnének Magyarországra
Több helyen sántít, máshol pedig kifejezetten valótlan a kormány érvelése, mely szerint az unió menekültügyi reformcsomagja bevándorlóországot akarna csinálni Magyarországból. Kampánytémának azonban tökéletes lesz az európai parlamenti választások előtt, és végső soron még Soros Györgyöt is bele lehet keverni. Végigvettük, mit is vár pontosan az EU a kudarcot vallott menekültügyi rendszer reformjától, és mit kommunikál helyette a kormány.
Ilyen tény például, amire Mamer is figyelmeztet, hogy ez egy éppen zajló jogalkotási folyamat, magyarán amit most tudni vélünk a tervezetről, az még sokban változhat, mielőtt elnyeri végleges formáját.
Anita Hipper, a bizottság belbiztonsági szóvivője ezt követően arról is beszámolt, hogy nem kötelező áthelyezésről szól a reform, hanem egy kötelező és rugalmas szolidaritásról, azaz a tagállamok eldönthetik, hogy milyen formában járulnak hozzá a menekültügyi terhek viseléséhez.
A reformtervezet legfontosabb pontjai az alábbiakban foglalhatók össze:
- azok a tagállamok, melyek rendkívüli migrációs nyomás alatt vannak, kérhetik a szolidaritási mechanizmus életbe léptetését,
- ha a Bizottság alapos vizsgálata úgy ítéli meg, hogy megalapozott a kérés, életbe lép a mechanizmus, mely alapján évente alapesetben 30 ezer embert helyeznek át másik uniós tagállamba,
- ha valaki ezt nem vállalja, akkor a rájuk eső részből befizethetnek helyette fejenként 20 ezer eurót (7 és félmillió forintot),
- a fenti összeg a Bizottság kasszájába megy, a pénzből a kiinduló országokban lehet majd olyan projekteket finanszírozni, melyek segítik a migráció visszaszorítását,
- a Tanács közleménye szerint ezen kívül létezik egy harmadik, alternatív szolidaritási megoldás is, mint például személyzet küldése, vagy kapacitásépítés, létesítmények építése, műszaki berendezés küldése.
Végezetül tehát elmondható, hogy még a jelenlegi változatban is feketén fehéren benne van, hogy nem lehet úgy Magyarországra erőszakkal migránsokat telepíteni, hogy azt a magyar kormány nem akarja. Persze ebben az esetben fizetni kellene némi hozzájárulást a menekültügyi közös kasszába, amit a mostanság már a ballagási perselypénzre is ráfanyalodó kormány szeretne megint csak elkerülni.
