„Nem akarhatnak több ezer békés polgárt erővel szétkergetni” – politikai elemzők a betiltott Pride-ról
Mi lenne, ha a kormány csöndben kiszállna a csatából vagy épp ellenkezőleg, még jobban beleállna?
Nem igazán
– ennyit válaszolt videóban a hvg.hu-nak Julia Gross, Németország magyarországi nagykövete, miután elküldtük neki Menczer Tamás külügyi államtitkár kérdését: „nem aggódik a német demokrácia állapota miatt, hiszen mindössze feles többséggel megváltoztatták a választási törvényt?”.
Menczer azt követően ment neki több magyarországi nagykövetnek, hogy 38 nagykövet tiltakozott nyilvánosan a súlyosan kirekesztő és melegellenes "gyermekvédelmi törvény" ellen, közvetlenül a budapesti Pride előtt. Az államtitkár a témához még csak lazán sem kötődő kérdéseket tett fel a nagyköveteknek:
- megkérdezte a francia nagykövettől, hogy ég-e még a „migránslázadás” során felgyújtott 12 ezer autó,
- a svéd nagykövettől szerette volna megtudni, hogy „ezen a héten hány tizenéves gyereket lőttek le a svédországi bandaháborúk során”,
- a holland nagykövettől azt tudakolta, hogy Hollandia még drogállam-e,
- a szlováktól azt kérdezte, hogy „emlékszik-e még olyan napra, amikor hazájában nem volt kormányválság”,
- de beszólt David Pressmannek is, hogy 2024-ben az USA képes lesz-e egy olyan választást rendezni, amin ne sírna, vagy röhögne az egész világ.
Menczer a német kancellár felé megeresztett kérdése azonban egy súlyos csúsztatás is egyben: a német parlament kétházas, mindkettő elfogadta – igaz, valóban feles többséggel – a választási törvény módosítását. A két ház támogatása azonban erős legitimáció, még akkor is, ha a módosítás miatt már két párt is alkotmányjogi panasszal élt, így a törvénymódosítás már a Szövetségi Alkotmánybíróság előtt van.
A budapesti Pride-ot szombaton tartották, ezen több magyarországi nagykövetség is képviseltette magát.
