A 21. századra Kína mozdította el a világ egyensúlyát – mondta Orbán Viktor 2023-as, tusványosi beszédében. A miniszterelnök a Bálványosi Szabadegyetemen tartott, szűk ötven perces kinyilatkoztatásában Kína szerepének szánta a leghosszabb részt.

Arról beszélt, hogy a II. világháború után nem bomlott meg a világ erőegyensúlya nem bomlott meg. Itt tett egy rövid kitérőt is: szerinte ez a nyolcvan év a magyaroknak kétfelé bomlik: az első negyven évben az angolszászok odalöktek minket a kommunistáknak – „akkor még nem voltak ennyire finnyásak az oroszokra” – majd jött 45 év, amikor megszállás és kommunisták nélkül élhettünk.

Túry Gergely

A világ egyensúlya ekkor azért nem bomlott meg, mert a Szovjetuniót sikerült háború nélkül szerinte kivezetni a történelemből. Kínát viszont az Egyesült Államok az 1970-es években felébresztette: kiszabadította elszigeteltségéből, ráadásul szerinte azért, hogy így könnyebben tudjanak elbánni az oroszokkal.

Politikai döntésnél szerinte három idősík létezik: a történelmi, a stratégiai és a taktikai. Az Egyesült Államok pedig – értékelése szerint hibásan – a stratégiai időbe sorolta Kínát, holott a történelmibe kellett volna.

Kínával pedig Orbán szerint az USA új kihívót kapott, Kínát visszatérőnek nevezte. Mint mondta, az utóbbi háromszáz évben 16 olyan alkalmat talált egy tanulmány, amikor a világ legnagyobb hatalma kihívót kapott, ebből pedig csupán négyet tudtak békésen rendezni, 12-ből háború lett. Az Egyesült Államok saját, az 1800-as évek második felében kirobbanó polgárháborúja után pedig minden kihívóját lerendezte: a Szovjetuniót és szerinte az Európai Uniót is.

Utóbbinak szerinte azért van jelentősége, mert az Európai Unió néhány évtizede azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a dollár riválisává erősíti az eurót. „Megnézhetjük, hol van ma az euró” – mondta gúnyosan.

Túry Gergely

Az amerikai dominancia viszont a miniszterelnök szerint fokozatosan és folyamatosan visszaszorul a világpiacon, pedig szeretne örökre ottmaradni. Az Egyesült Államok fegyverei az egyetemes értékek, Kína viszont szerinte ezen csak nevet és ellenséges filozófiaként kezelik ezt a gondolatot. A miniszterelnök szerint viszont a legfontosabb kérdés, hogy elkerülhető-e a két nagyhatalom összeütközése. „A világpolitikában ma a legveszélyesebb pillanatban vagyunk, hiszen az első számú nagyhatalom látja magát a második helyre süllyedni” – mondta.

Annak ellenére, hogy Orbán elismerte, hogy „ebben a játszmában nekünk nem osztottak lapot”, volt egy javaslata a probléma kezelésére: szerinte a nagyoknak „el kellene fogadniuk, hogy két nap van az égen, ugyanis jelen pillanatban a két nagyhatalom, Kína és az Egyesült Államok összeütközése valószínűbb, mint amilyennek ma Tusnádfürdőről tűnt. A problémát viszont – mondta – az Egyesült Államok is látja: egymásnak adják a kilincset az amerikai tisztviselők Pekingben.

Túry Gergely

Mi következik ebből Magyarországra nézvést? – tette fel a kérdést, majd rögtön igyekezett is rá választ adni. Szerinte a világ új egyensúlyának beállítása nem egyik napról a másikra, hanem egy nemzedéknyi idő alatt fog bekövetkezni.

A kérdés pedig szerinte igazán az, hogy leválni kell a nemzetközi versenyről, vagy részt venni abban. Szerinte a gazdag, de gyenge és lassan elszigetelődő Európai Unió egyértelmű választ adott erre a kérdésre azzal, hogy szankciókat vetett ki Oroszországra: a leválás mellett döntöttek. De csak az országok, az európai cégek, vállalatok már nem: azt mondta, hogy az 1400 legnagyobb európai vállalatnak mindössze 8,5 százaléka vonult ki az orosz piacról, a maradók pedig a tavalyi év során összesen 3,5 milliárd dollárnyi adót fizettek be az orosz költségvetésbe.

Mindezek tükrében a „szegény, kicsi, magyar OTP” elleni ukrán támadásokat a miniszterelnök „hungarofóbiának” nevezte. Az EU-ban szerinte a föderalisták és a szuverenisták küzdelme zajlik, jövőre, az Európai Parlamenti választások utánra vár ebben kedvezőbb helyzetet, bár negatívumként értékelte, hogy a „csehek átálltak, a szlovákok billegnek, csak a magyarok és a lengyelek tartanak ki” a szuverenista vonal mellett.

Magyarországnak ebben a helyzetben szerinte egy dolga van: maradni azon az úton, amin 2010-ben a második Orbán-kormány elindította, ennek pedig szerinte szellemi és gazdasági alapja is van. Szellemi alapnak az apát férfiként, az anyát pedig nőként definiáló alaptörvényt tekinti a miniszterelnök, amit a kötődés alkotmányának nevezett, ugyanis szerinte ez az EU-s országok alkotmányaival szemben a közösséget és nem az ént állítja a középpontba.

Túry Gergely

Liberális alapon pedig szerinte az új kor kihívásait nem lehetett kezelni, ugyanis míg a felvilágosodás kezdetén nem volt kizárható, hogy a kereszténység elutasítása felvilágosult, szabad életet hozhat, mára Orbán szerint kiderült: „a kereszténység elutasításával hedonista pogányokká válunk”.

Az Európai Unió elitje pedig szerinte föderalista, így ellenük továbbra is harcolni kell, ragaszkodni kell a közös otthonhoz, a közös nyelvhez, közszférához, és kultúrához is, ezeket minden áron meg kell védeni.

A gazdasági alapról Orbán azt mondta: 2030-ig szerinte az a gazdasági modell, amit a 2010-es évek elején megalkottak, lényegesebb módosítások nélkül is elviszi az országot. Az utóbbi három évben azonban két durva meteor is eltalálta Magyarországot: elsőként a koronavírus – amit szerinte az ország „valahogy kivédekezett” – majd 2022-ben jött a háború. Ezutóbbi volt az, ami Magyarországot letérítette a 2010-ben kijelölt útról.

Magyarország viszont a legnehezebb időszakon már túl van, bár az első fél év az infláció miatt nagyon nehéz volt. 2024-re azonban szerinte visszatérhet a gazdasági fellendülés, így a miniszterelnök abban bízik, hogy a jövő évi Tusványoson már a 2030 és 2040 közötti tervekről is beszélhet.

A miniszterelnök beszéde legelején megengedett néhány erősebb kiszólást is magának: mint mondta, a román külügy külön levelet írt neki azokról a témákról, amiket nem szerettek volna visszahallani. Így Orbán inkább felolvasta az egész anyagot és mindenhez fűzött némi kommentárt is. Tanácsolták neki, hogy

• ne beszéljen nemzeti szimbólumokról – de üdvözölte a magyar és székely zászlóval érkezőket,
• ne beszéljen kollektív kisebbségi jogokról – ezek szerinte léteznek és megilletik az erdélyi magyarokat,
• valamint ne beszéljen nemlétező romániai közigazgatási területi egységekről – a miniszterelnök ezt úgy értelmezte, hogy arról tiltanák le, hogy Erdélyt és Székelyföldet emlegesse. Azt mondta, soha nem állították, hogy ezek valaha is Romániához tartoztak volna.

Orbán hozzátette: a román külügy azt kérte, hogy a nyugati értékeket ne tüntesse fel rossz színben. Viszont Orbán szerint a nyugati értékek a migráció, az LMBTQ és a háború – ezek pedig szerinte maguktól is rossz színben tűnnek fel.

Ugyanakkor hozzátette: ha valaha román állami vezető érkezne Magyarországra előadást tartani, neki nem fogják előírni, hogy miről beszélhet. Kiemelte: Bukarestben meglátogatta az új román miniszterelnököt, aki a huszadik kollégája, mióta ő miniszterelnök. „Hátha kijön ebből valami, ami mindkettőnknek jó, hátha huszadjára sikerül” – mondta.

Hamarosan elemzéssel is jelentkezünk az idei tusványosi Orbán-beszédről.

Közvetítésünket a beszédről ide kattintva tudja visszaolvasni:

Jön Orbán Viktor beszéde Tusványoson, gyűlik a közönség és a román tüntetők is - kövesse élőben a hvg.hu-n!

Orosz-ukrán háború, NATO, Egyesült Államok, infláció, Magyarország helye a világban - Orbán Viktornak bőven volna miről beszélnie idén is Tusványoson. A miniszterelnök beszédét élőben közvetítjük a hvg.hu-n.