„Senkitől sem fogadjuk el, hogy megalázza az '56-os hősök emlékét” – hét éve még ezt mondták az oroszoknak Szijjártóék, most már nem nyitnak vitát

Két nap hallgatás után államtitkári szinten szólalt meg a magyar kormány arról az új orosz tankönyvről, mely szerint 1956-ban lényegében fasiszta lázadás volt Magyarországon. A 11. osztályosoknak szóló új állami történelemkönyvről először vasárnap írt a G7.hu, a kormány azóta sem árulta el, tesznek-e bármilyen lépést, esetleg behívatják-e a Külgazdasági és Külügyminisztériumba az orosz nagykövetet.

Menczer Tamás, a külügy államtitkára mindössze annyit mondott az Origónak, hogy 1956-ban a magyar emberek fellázadtak a kommunista diktatúrával szemben, ez világos, egyértelmű tény, nem vitakérdés.

„Minden ezzel ellentétes állítás hamis. Ami történt annyira egyértelmű, hogy erről nem nyitunk vitát senkivel."

Lapunk még hétfő délelőtt írt az ügyben kérdéseket a minisztérium mellett a Kormányzati Tájékoztatási Központnak, de sem az esetleges diplomáciai lépésekre, sem pedig arra nem válaszoltak, hogy egyáltalán mi a véleményük a könyvről. Nem voltak szerencsésebbek az ellenzéki pártok sem, melyek közül több is – köztük a Demokratikus Koalíció és a Jobbik – is válaszokat vártak Szijjártó Pétertől, a Momentum elnöke, Gelencsér Ferenc pedig parlamenti írásbeli kérdést nyújtott be a témában.

Sz. Bíró Zoltán történész eközben a Klubrádióban beszélt arról, hogy az '56-os forradalom ilyen mértékű elferdítését nem lehet szó nélkül hagyni még abban az esetben sem, ha a magyar kormány továbbra is kitart a kétértelmű politika mellett.

Szijjártó Péter – aki egyébként a Bledi Stratégiai Fórumon saját bevallása szerint éppen arra keresi a választ, miért ilyen gyenge Európa – még akkor sem nyúlt a telefon után, amikor már a Fidesz holdudvarából is egyre többen nevezték felháborítónak a történteket.

 

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója a Telexnek például úgy fogalmazott, hogy szerinte nincs olyan jóérzésű magyar ember, akit ez ne háborítana fel és ami történik, az – akárcsak az, amikor Magyarországon ellenforradalomnak nevezték az eseményt – a hősök meggyalázása. Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese pedig az InfoRádióban nevezte történelemhamisításnak az orosz tankönyvben foglaltakat.

Az, hogy a tankönyv híre finoman szólva is kivágta a biztosítékot, a kormánykritikussággal igazán nem vádolható Magyar Nemzetből is kiderül, mely külön cikket szentelt a témának.

Nem viselték el

Pedig Szijjártó Péter nem hallgatott mindig. Mint arra Rácz András Oroszország-szakértő saját oldalán emlékeztetett: 2016-ban, amikor az orosz köztévé pogromnak nevezte az 1956-os forradalmat, a külügyminiszter – Rácz szerint nagyon helyesen – behívatta az orosz nagykövetet.

„Senkitől sem viseljük el, hogy megalázó módon beszéljen az 1956-os forradalomról és annak hőseiről

– írta akkor közleményében a minisztérium.

Sőt, magyar külügy még a vitába is beleállt, miután Irina Zvonova, a magyarországi orosz nagykövetség szóvivője a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt állította, hogy a nagykövetet nem berendelték, hanem beszélgetésre hívták meg.

„Nem volt sem jegyzék, sem tiltakozás. Egyszerű beszélgetés volt, amely során a nagykövet kifejtette hivatalos álláspontunkat, és természetesen felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszországban a tömegtájékoztatási eszközök szabadon sugároznak, az ezen a témán dolgozó újságírók és tudósok önálló véleménnyel, önálló állásponttal rendelkeznek ezekről az eseményekről" – tette hozzá.

A KKM erre reagálva később közölte, lehet csűrni-csavarni, lehet nagyhatalmi értelmezéseket használni, ettől még a tény tény marad: Oroszország budapesti nagykövetét bekérették a külügyhöz, hogy elmondják, senkitől sem fogadjuk el, hogy megalázza az '56-os hősök emlékét.

 

Beszélgetni hívták csak be budapesti követüket az oroszok szerint

Vlagyimir Szergejev budapesti orosz nagykövet a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumban (KKM) folytatott megbeszélésen megerősítette, hogy Oroszországnak az 1956-os eseményekkel kapcsolatos megítélése változatlan, a magyar fél pedig jegyzéket nem nyújtott át és tiltakozást sem jelentett be - mondta Irina Zvonova, a magyarországi orosz nagykövetség szóvivője a RIA Novosztyi hírügynökségnek.

Megkövették

1992 novemberében Borisz Jelcin orosz államfő magyarországi látogatása idején az Országgyűlésben mondott beszédében megkövette a magyar nemzetet az 1956-os szovjet beavatkozásért. 2006 februárjában Budapesten Vlagyimir Putyin orosz elnök megkoszorúzta az 1956-os forradalom és szabadságharc magyar áldozatainak emlékművét, és Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón beszélt az ügyről.

„A mai Oroszország nem a Szovjetunió, de (...) természetesen lelkünkben mi valamennyien érzünk valamiféle erkölcsi felelősséget" – mondta Putyin. Hozzátette, Moszkva megérti az erkölcsi, morális tanulságokat, vállalja azok terheit, és kész meghaladni őket a jövő érdekében.

Ugyanebben az évben, az 50. évforduló alkalmából az orosz parlament felsőháza, a Szövetségi Tanács tagjai nyilatkozatban fejezték ki erkölcsi felelősségérzetüket és sajnálatukat a fél évszázaddal korábbi szovjet beavatkozás miatt.