Pénteken is bement a Kossuth rádióba a miniszterelnök, hogy szokásos reggeli interjúban szóljon a magyarokhoz. Orbán Viktor a háborúval és a gazdasági problémákkal, főleg az inflációval kezdett, és megerősítette, hogy amíg az ukrajnai háború tart, máshogy teljesítenek a gazdaságok – kivéve persze a spekulánsokat. Azt igazságtalannak nevezte, hogy a szankciók súlyosbították a háború következményeit, hiszen az egész EU-t békeprojektként szokták hívni, és a magyarok nem akartak szankciókat, mégis bevezettlék azokat.

Orbán még mindig úgy látja, hoyg az amerikai elnök megállíthatná a háborút, de egyelőre nem látják ennek a jelét, ezért továbbra is harcolni kell az infláció ellen. Orbán egyetért azzal, hogy az „árspekuláns multikkal szemben mindenképpen fel kell lépni”.

Ehhez széles az eszköztár, most év végéig meghosszabbították a kötelező akciókat, de azt sem zárta ki, hogy egyszer visszajön még az ársapkák jelensége, ahogy több más országban is így történik mostanában.

"Erőseket gondolok, amikor azt látom, hogy az ukránok megemelték az olaj tranzitdíját"– folytatta a kormányfő, aki káromkodni politikusként azért nem akart. Az ukránok ugyanis egyik napról a másikra ezt az árat megemelték, Magyarország számára ez 48 milliárd forintnyi többletet jelent, a magánszereplők ezt azonnal beépítik az árakba, és az inflációt is növeli fél százalékkal.

Bár tudja, hogy az ukránok az életükért harcolnak, „mi mindent megteszünk, hogy eltérítsük az ukránokat ettől a politikától”.

A kormányfő háborús elemzésekbe is belekezdett, amikor a műsorvezető arról kérdezte, növeli-e a béketábor hangját, hogy már csak 35-40 nap lehet hátra az ellentámadásból. Orbán szerint nem ez a fontos, hanem az, hogy most már az emberek helyeznek egyre nagyobb nyomást a kormányokra, erre kell hallgatni. Példaként hozta fel, hogy Magyarországon is iszonyatos kiadás a rezsicsökkentés fenntartása háborús helyzetben. A gazdasági helyzet lesz a végső tényező, ami rá fogja kényszeríteni az európai kormányokat, hogy álljanak be a béketáborba – mondta.

Így nem lesz gyerek

Szóba került az V. Demográfiai Csúcs is, ahol Orbán is felszólalt csütörtökön. A miniszterelnök úgy látja, hogy „mi, akiknek gyerekeink vannak, úgy gondolkodunk, hogy ha idén születik egy unokánk, és a 80 éves átlagéletkorral számolunk, 2103-ban még élni fog. Mi ezért nem hozhatunk csak rövid távú döntéseket, legyen az akár migráció vagy gender.”

Orbán biztosra veszi, hogy akinek nincs gyereke, az nem így gondolkodik. Gyereket ugyanis szerinte olyan emberek vállalnak, akik nem magukat teszik az első helyre, mint a liberálisok. Ha Európában így gondolkodnának, akkor az első számú prioritás lenne a demográfia. Ezért tart olyan fórumokat a magyar kormány, hogy ezt is a napirendre tűzzék. Azt is problémának látja, hogy vannak olyan, a liberális főáramlathoz tartozó politikusok, akik azt gondolják, hogy a világon nincs fontosabb dolog, mint az individuum.

„Így nem lesz gyerek” – adott ismét életvezetési tanácsokat Orbán.

A közgondolkodásnak ezért tulajdonképpen nagyobb nagy szerepe van egy családbarát ország kialakításában, mint a pénzügyi támogatásoknak. Ez utóbbiakról sem szabad azonban lemondani.

A kormánynak az a célja, hogy jobban éljenek a gyerekesek, mint azok, akiknek nincs gyerekük. Orbán ezzel némileg ellentmondott Novák Katalin 12 pontjának, amit az államfő a Demográfiai Csúcson hirdetett meg. Ez ugyanis csak annyit mondott, hogy  ne járjon rosszabbul az, aki gyermeket vállal annál, aki önként lemond erről.

A magyar családpolitika sikereiről pedig azért nem szeret Orbán beszélni, mert „a magyar ember olyan, hogy ha valamit elértünk, azt természetesnek veszik”. Inkább arról kell beszélni, hogyan lehetne továbblépni a rendszerben, hogy még több gyerek szülessen.

Az interjú végén az európai parlamenti választások is szóba kerültek, Orbán szerint Európában az egyik cél, hogy politikai szövetség jöjjön létre az európai kormányok között. Magyar elnökség lesz jövőre, ott mindenképpen felveszik a programok közé a demográfia kérdését.

Az európai választások ezért is fontosak. Orbán szerint fordulat kell Brüsszelben, és felsorolta, milyen vezetés kell Európában a választások után: békét kell elérnie, nem zárkózik el a világ más régióitól, képes megállítani a migrációt, feladja a genderpropagandát és a Lengyelországgal és Magyarországgal szembeni kettős mércét végre maga mögött hagyja.

Ez már nem is ukrán gabona

Az interjú végén Orbán hosszan beszélt az ukrán gabonabehozatalról, melynek ma jár le az uniós tilalma. Ő persze „gyanakodott már az elején”, de meggyőzték, hogy ha nem jut el az ukrán gabona Afrikába, akkor ott éhínség lesz. Ehhez képest „átvertek minket, a gabona nem is jut el Afrikába, hanem itt helyben a kereskedők az olcsóbb ukrán gabonát kezdik felvásárolni”.

A miniszterelnök ezért megerősítette, hogy ha az Európai Unió nem hosszabbítja meg a behozatali tilalmat, akkor néhány ország összefogva, nemzeti alapon megteszi ezt, amiből nyilván komoly küzdelem lesz Brüsszellel.

Orbán szerint ez is bizonyítja, hogy a brüsszeli bürokraták nem hajlandók a tagállamok és az európai emberek oldalára állni, hanem egész más érdekeket, képviselnek, főleg az amerikaiakét. Hiszen

amit ukrán gabonának hívunk, az nem ukrán, hanem már rég amerikai tulajdonban lévő területről származó kereskedelmi termék”