Az OTP ismeretlen tettes ellen tett feljelentést hamis magánokirat felhasználása miatt a kampánytámogatások a 99 Mozgalmat érintő ügyében, írja a Magyar Nemzet. A cikk szerint az OTP úgy véli, hogy a mozgalom bár kitöltötte az erre vonatkozó jegyzőkönyveket, nem tudott hitelesen elszámolni azzal, hogyan jutott hozzá a pénzekhez, amiket a bankba befizettek.

A 99 Mozgalom Karácsony Gergely választási mozgalma volt, azonban miután a főpolgármester visszalépett Márki-Zay Péter javára a 2021-es ellenzéki előválasztáson, gyakorlatilag megszűnt létezni. Támogatás viszont még a működő korszakukban jutott hozzájuk, méghozzá készpénzes adományok formájában, amiket Perjés Gábor II. kerületi önkormányzati képviselő fizetett be a mozgalom OTP-s számlájára a Rogán Antal alá rendelt Nemzeti Információs Központ nyári jelentése szerint.

A Magyar Nemzethez frissen kiszivárgott OTP-s feljelentés szövege, valamint az ügyben tavaly nyáron kiadott titkosszolgálati jelentés szerint Karácsonyék számlájára félmilliárd forint körüli összeg érkezett, az összeg nagy része pedig külföldi pénznemekben, euróban és fontban. (A Magyar Nemzet által megszellőztetett feljelentés szövege, valamint a titkosszolgálati jelentésben szereplő összeg között van egy húszmillió forintos eltérés: a NIK szerint csak 506, míg az OTP szerint 526 millió érkezett a 99 Mozgalomhoz.)

A Perjés által benyújtott pénzekhez mellékelt jegyzőkönyvek többségén a forint bankjegyeken kívül csak ötven- és százeurós bankjegyeket említettek meg, két jegyzőkönyv szerint ráadásul megegyező darabszámú a százeurós bankjegyek száma. Az euróbankjegyek mellett azonban felbukkant angol font is a dobozokban, viszont kizárólag ötvenfontos bankjegyek formájában. Ahhoz pedig nagyon gazdag magyarok kellenek, hogy csak ötven- és százeurósokat adjanak bele a Karácsony-kampányba, ráadásul euróban és fontban. Két dobozba pedig ugyan kerülhetett ugyanannyi százeurós véletlenül is az adakozóktól, de ennek azért kicsi a valószínűsége.

A bank feljelentéséről beszámoló Magyar Nemzet szerint az OTP-nek azért tűnt fel, hogy valami nem okés, mert a pénz fizikailag túl tiszta volt ahhoz, hogy adománygyűjtő dobozokból érkezzenek, az OTP-hez bevitt bankjegyek ugyanis újak, gyűrődésmentesek, több esetben is egymás utáni sorszámúak voltak. Voltak olyan, állítólagosan adománygyűjtő dobozokból kivett bankjegyek, amelyek egymáshoz voltak ragadva. Na, nem a kosztól, hanem – a feljelentés szövege szerint – úgy, „mintha a nyomdából kikerülve nem használták volna azokat”.

A Perjés által leadott jegyzőkönyvek szerint az adománygyűjtés során 30x30x30 centis ládákba szedték össze az adakozóktól a pénzt. A Magyar Nemzet cikke szerint viszont a banki feljelentés szövegében az van, hogy „a ládába a tetején található résen keresztül bankjegycsomagok nem helyezhetők el”. A lap azt írta, a Perjés által a banknak benyújtott jegyzőkönyvek szerint irgalmatlanul sok pénzt sikerült belezsúfolniuk a ládákba: egy-egy dobozba befért szerintük akár két-háromezer bankjegy is, de akadt olyan is, amibe 3811 fért bele. Az OTP szerint viszont „a csomag típusú elhelyezés fizikailag kizárja a szóban forgó ládákba történő pénzek belehelyezését”.

A feljelentés a bank belső ellenőrzési vizsgálatának lett az eredménye.

Felmerül a gyanú, hogy a 99 Mozgalom Egyesület által bankunk részére – forrásigazolás céljából – megküldött jegyzőkönyvek tartalma nem felel meg a valóságnak, ezáltal megtévesztették a bankot oly módon, hogy a befizetett összegek tényleges, valódi forrását nem jelölték meg, azt nem hozták a pénzintézet tudomására, ezáltal a bank nem tudott hitelt érdemlően meggyőződni a befizetett összegek valódi forrásáról

– írta a Magyar Nemzet szerint az OTP a feljelentésében.

A Magyar Nemzet a feljelentés szövegére hivatkozva azt is írta, hogy

a befizetések rendre megegyeztek azokkal az összegekkel, amiket a 99 Mozgalom azonnal át is utalt a mozgalom egyik kiemelt partnerének.

2022. február 8-án Perjés például 32,1 milliónak megfelelő pénzt vitt be a bankba, egy nappal később pedig 31,8 millió ment tovább a számláról a kiemelt partnernek. A kormánylap szerint ez a kiemelt partner a Bajnai Gordon érdekeltségébe tartozó DatAdat lehetett.

Perjés Gábort telefonon értük el, ő közölte, hogy

külföldön van, kérdésekkel csak a jövő héten zavarhatjuk, majd elköszönt, azt sem hagyva, hogy elmondjuk, miért kerestük.

Perjésnek tíz perccel az általa rövidre zárt telefonhívás után SMS-ben jeleztük: a kiemelt közérdeklődés miatt fontosnak tartjuk, hogy ne csak a jövő héten, hanem még szerdán reagáljon kérdéseinkre, cikkünk megjelenéséig azonban nem érkezett tőle válasz egyetlen kérdésünkre sem.

"Guruló dollárok"

A 2022-es országgyűlési választások óta a kormánymédia egyik fő témája az általuk „guruló dollároknak” elnevezett sztori, vagyis az ellenzékhez érkező támogatás története.

Az ellenzéknek két fő állítása volt a „guruló dollárok”-botrány kirobbanása után: a pártok, köztük a legnagyobbak, így a DK és a Momentum is állította, hogy nem tudtak az érkező pénzekről. Márki-Zay Péter azt állította, hogy külföldön élő magyarok között gyűjtöttek, Karácsony pedig azt, hogy magyarok között.

Korábbi beszámolókból pedig tudjuk, hogy Márki-Zay Péterékhez közel hárommilliárd forint csorgott be a Korányi Dávid által vezetett Action for Democracytól. Ennyi pénzt pedig ugyan elvileg össze lehet gyűjteni adományokból, de életszerűtlen, hacsak nem hipergazdag külföldön élő magyarokat találtak meg az adománygyűjtők.

Szerettük volna Perjési mellett Karácsonyékat is reagáltatni a feljelentésre, azonban többszöri megkeresésünkre sem kaptunk tőlük konkrét válaszokat. Az OTP-t szintén kerestük, tőlük a következő választ kaptuk:

az Ön által jelzett témában nem tudjuk munkáját segíteni.

Az ügyben kerestük a rendőrséget, valamint az ügyészséget is, egyelőre ők sem reagáltak.

Kampánytéma kampánypénzek

Karácsonyt és mozgalmát elég rosszkor, az önkormányzati kampány elején fogja telibe kapni az OTP feljelentése, a főpolgármester újraválasztási kampánya során minden bizonnyal magyarázkodásra fog kényszerülni az érkező, majd a kiemelt partner felé eltűnő pénzek miatt. De nemcsak a magyarázkodás miatt lehet kínos az újrázásra hajtó főpolgármesternek az ügy, hanem azért is, mert minden bizonnyal újabb adománygyűjtésre készül, ami viszont már az elején gellert kaphat a jelenlegi botrány miatt.

Karácsonyéknak viszont a mostani feljelentés mellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vizsgálata miatt is fájhat a fejük, hiszen a NAV már nyáron vizsgálatot indított a hozzájuk befutó nagyjából félmilliárd forint eredete miatt. A NAV azután kezdett vizsgálódni, hogy a Rogán Antal alá rendelt Nemzeti Információs Központ jelentést adott ki az ellenzéki kampánytámogatásokról. A NIK jelentéséből akkor kiderült: 2021. augusztus 30. és 2022. szeptember 15. között összesen 19 tranzakcióval forintban és valutában érkezett pénz Karácsonyék számlájára.

Karácsony ekkor a Facebookon azt írta, hogy „bármit is állít a lakájmédia, még a propagandaminiszter irányítása alatt működő titkosszolgálat sem tett olyan állítást a jelentésében, ami szerint a 99 Mozgalom Egyesült adományai külföldről származtak volna”. A főpolgármester állította: szabályszerűen gyűjtöttek mikroadományokat.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója megkeresésünkre azt mondta, hogy az OTP-nek az ügyben valószínűleg bejelentési kötelezettsége volt, hiszen ha valaki nem tud hitelesen elszámolni a bankhoz bevitt pénzével, akkor azt ki kell vizsgálniuk. Pénzmosásról azonban szerinte nincs szó, az akkor lehetne, ha illegálisan, büntetendő cselekményből származó pénzt vittek volna be a 99 Mozgalom számlájára. Ilyen lehetne, ha mondjuk egy szándékosan túlárazott közbeszerzést fölöztek volna le és az került volna be a 99 számlájára, vagy ha vesztegetési pénzről lett volna szó.

A bankoknak más kötelezettségei vannak, mint mondjuk egy cipőboltnak: a cipőbolt nem vizsgálja, honnan van az a pénz, amivel fizetek egy cipőért, a banknak azonban, ha felmerül a gyanú, hogy nem tiszta az összeg eredete, bejelentési kötelezettsége van – magyarázta lapunknak egy másik, kifejezetten büntetőügyekkel foglalkozó forrásunk. Szerinte ha valaki egy bank előtt titkolja a pénze eredetét, az felveti a pénzmosás gyanúját, így a banknak bejelentési kötelezettsége is van, ezt pedig az OTP szerinte valószínűleg megtehette a feljelentés mellett is.

Viszont ha tiszta a pénzek eredete, vagyis nem bűncselekményből származik, akkor érthetetlen, Karácsonyék miért nem tisztázzák az ügyet.

Ligetinek azonban van egy tippje erre: szerinte nem lehet azzal kiállni a választók elé, hogy „a politika sokba kerül, ti nem szeretitek kifizetni, mi viszont összeszedjük onnan, ahonnan tudjuk”.