Az újra növekvő migráció miatt idegenrendészeti szigorításra van szükség! Magyarország a magyaroké és a magyar munkahelyek is első helyen a magyarokat illetik meg. Világosan kell szabályoznunk, ki és mennyi ideig tartózkodhat Magyarország területén. Sem a munkavégzés, sem más tartózkodás nem lehet korlátlan és nem hosszabbítható meg automatikusan

– ezzel a harciasnak szánt felütéssel nyújtotta be éjjel újra a kormány azt a törvényjavaslatot, amivel többek között megregulázá a vendégmunkásokat is. A korábbi javaslatot  még májusban mutatták be, majd október elején vonták vissza. Az a tartózkodás és munkavállalás feltételeit is részletezte, vagyis azokat a kritériumokat, amelyek teljesülése esetén egy vendégmunkás 180 napon belüli 90 napot meghaladó tartózkodás céljából beutazhat Magyarországra és itt tartózkodhat.

A probléma azzal volt, hogy a kormány 2015 óta folyamatosan hergel a gazdasági migránsok ellen, viszont vendégmunkások nélkül szinte lehetetlen megoldani a magyarországi munkaerőpiac ellátását. Országszerte több helyen komoly felzúdulást váltott ki a helyiekből, hogy például a frissen épülő akkumulátorgyárak mellett felmerült annak a lehetősége, hogy munkásszállókat alakítsanak ki a gyárak majdani munkásainak. Erre volt példa Mikepércsen, Győrben, de Ácson is többen kikeltek a munkásoknak tervezett szállás miatt.

A frissen benyújtott törvényjavaslat pont az ilyen félelmeknek igyekszik elébe menni azzal, hogy már a bevezetőjében is kemény hangnemet üt meg. Olyanokat ír benne a benyújtó Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Pintér Sándor belügyminiszter, ami összecseng a kormány új slágertémájával, a szuverenitásvédelemmel. „Magyarország szuverén állam – maga határozza meg, hogy kit enged a területére, és mindenkitől elvárjuk, hogy a magyar törvényeket és az együttélés magyar normáit tartsa be” – írják.

„Aki a magyar törvényeket és a magyar szabályokat nem tiszteli, annak azonnal el kell hagynia Magyarország területét. Ha Magyarország területét nem hagyja el önként, akkor – törvényesen, de határozottan – el kell távolítani” – írták a törvényjavaslat bevezetőjében. A Magyarország azonnali elhagyására vonatkozó rész több kérdést is felvet, hiszen a hatályos törvények szerint ha valaki megszegi azokat, az bíróság elé kerül, nem utasítják ki azonnali hatállyal. Úgy fest, az együttélés normáinak meghatározásával a kormány a jelenlegi eljárásrend, vagyis a bíróság elé állítás elébe akar menni, hogy a harmadik országból érkezőket, ha ezeket megszegik, azonnal ki tudják utasítani az ország területéről.

Viszont a benyújtott tervezetben egyelőre nincsenek meghatározva az együttélési normák, a kormány csupán magának adja meg ezek megalkotására a felhatalmazást.

Ha pedig valaki nem tartja be a majd később meghatározásra kerülő társadalmi együttélési feltételeket, akkor azt a tartózkodási engedélye, valamint a nemzeti tartózkodási kártyája bánhatja.

A kiutasítással kapcsolatban pedig szintén komoly kételyeket ébreszt, hogy az embercsempészekre vonatkozó reintegrációs őrizetről nyáron kiderült, hogy valójában annyit jelent, hogy az adott embercsempészt kiengedik a magyar börtönökből, el kell hagynia az országot és jelentkeznie kell egy másik ország hatóságainál. Azt viszont, hogy ezt meg is teszi-e, a magyar hatóságok már nem ellenőrzik.

„Külföldi csak akkor végezhet Magyarországon munkát, ha annak elvégzésére magyar munkavállaló nem vállalkozik. Ezért minden egyes álláshely esetében először meg kell vizsgálni, hogy van-e magyar munkavállaló, ha van, őt kell alkalmazni, ha nincs, akkor lehet vendégmunkást foglalkoztatni. Csak annyit vendégmunkás jöhet Magyarországra, amennyi betöltetlen álláshely van. A vendégmunkások csak korlátozott ideig tartózkodhatnak Magyarországon, ezt követően el kell hagyniuk az országot” – írják, majd felkiáltójellel jön a kardozás következő része:

„A magyarországi tartózkodás idegen állam polgára számára nem alapjog!

Külföldi kizárólag a magyar állam által elfogadott célból, jogcímen, ideig és feltételek teljesülése esetén tartózkodhat Magyarországon. Harmadik országbeli állam állampolgára tartósan Magyarország területén a magyar állam engedélyével tartózkodhat vagy vállalhat munkát, kizárólag akkor, ha a harmadik országbeli állampolgár magyarországi tartózkodása a magyar társadalom érdekeit szolgálja, és magyarországi munkavállalása egyetlen magyar állampolgárt sem hoz kedvezőtlen helyzetbe” – teszik hozzá.

Ezért, amint a törvényjavaslatból törvény lesz, a harmadik országból érkező állampolgároknak három típusú tartózkodást különböztet meg:

• a rövidet, ami azt jelenti, hogy 180 nap alatt legfeljebb 90 napot tölthetnek az országban,
• a tartóst, ami határozott időre, de legfeljebb négy évre szól és engedélyköteles,
• valamint a huzamost, ami a törvény szerint határozatlan idejű magyarországi tartózkodást tesz lehetővé, de csak akkor „engedélyezhető, ha a harmadik országbeli állampolgár a társadalmi együttélési normákat betartja”.

A törvényjavaslat szerint harmadik ország állampolgára Magyarországon tartósan

• vállalkozási, vagy befektetési célból vendég-önfoglalkoztatóként, vagy vendégbefektetőként tartózkodhat,
• de jöhet munkavégzési célból, mint vendégmunkás szezonális munkavállalás céljából tartózkodási engedéllyel, foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel, vagy vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel.

Szívesen látja a kormány a magasan képzett embereket, „vagy valamely, az ország számára kiemelten fontos területen jártassággal rendelkező személyként Magyar Kártyával, EU Kék Kártyával, vállalaton belül áthelyezett személyként, kutatóként, vagy Vállalati Kártyával.

A Magyar Kártya újdonság, ilyet az a harmadik országból származó állampolgár kaphat, aki

• meghatározott szakmai képesítéssel rendelkezik,
• hivatásos sportoló, vagy edző,
• előadóművész, vagy
• a mozgóképről szóló törvény által nyilvántartásba vett filmgyártó vállalkozásnál dolgozik.

Azt a törvényjavaslat külön meghatározza, hogy „Magyarország területén idegen állampolgár – törvényben meghatározott kivétellel – egyidejűleg egy jogcímen tartózkodhat”. Azt is rögzítik, hogy amint lejár valakinek a tartózkodási engedélye, azonnal el kell hagynia az országot.

De ki számít harmadik országbeli állampolgárnak? A törvényjavaslat szövege szerint „az ellenkező bizonyításig harmadik országbeli állampolgárnak kell tekinteni azt a nem EGT-állampolgárt, aki

• állampolgársága igazolására harmadik ország által kiállított érvényes úti okmányt használ fel,
• nem valószínűsíti, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik,
• saját joga szerint egyetlen állam sem ismeri el állampolgárának”. Őket a javaslat „hontalanként” definiálja.

A benyújtott javaslatban Semjén és Pintér újraírták az idegenrendészet eddigi szabályait is, indoklásuk szerint azért, mert a korábbi idegenrendészeti szabályozást még 2007-ben fogadták el, szerintük pedig ez még akkor született, amikor a migrációs hullám még nem jelentett veszélyt.

Pintérnek és Semjénnek azzal van baja, hogy „a korábbi törvény szemléletében ezért inkább a befogadás az irányadó, a külföldi részéről megnyilvánuló jogellenesség esetén is elsősorban a jogok garantálása, és nem a jogszerű magatartás kikényszerítése a törvény gondolatiságát jellemző fő irányvonal”. Ezt pedig szerintük újra kell szabni, mivel ez a szabályozás szellemiségében ellentétes azzal, hogy a kormánynak meg kell védenie a magyarokat az illegális migrációtól. Ennek tükrében viszont a szigorított rendszer célja nem a társadalomba való integráció elősegítése, hanem csupán annyi, hogy rögzítsék, hogy harmadik országból származó állampolgár mennyi időt tölthet Magyarországon.

Vendégmunkások nélkül pedig nem fog menni. Maga a miniszterelnök beszélt arról a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján, hogy mintegy félmillió új munkavállalóra lesz szükség a foglalkoztatottság növeléséhez. Majd hozzátette, hogy vendégmunkások csak határozott időre maradhatnak az országban, sőt, ha kell, megszakítható jogviszonnyal.

„Vietnámban feladjuk az álláshirdetést, három hónap múlva itt áll a munkás a szalag mellett"

Hogyan és kik választják ki a külföldi munkásokat, akik Magyarországra jönnek dolgozni? Milyen engedélyek kellenek ehhez, és mennyi idő alatt zajlik le a folyamat? Kiknek kell imaszőnyeg, kiket nem lehet másokkal egy szobában elszállásolni, és kik kérnek meleg étkezést a fizetés mellé? Benéztünk a vendégmunkás-toborzás színfalai mögé.