Novák Katalin kegyelmi botránya
Még a kormánypártok soraiban is komoly felzúdulást keltett, hogy Novák Katalin köztársasági elnök megkegyelmezett a bicskei gyermekotthonban történt pedofil ügy egyik érintettjének, K. Endrének. A botrányba Novák Katalin, valamint Varga Judit igazságügyi miniszter is belebukott. Az ügy legfrissebb fejleményeit cikksorozatunkban követhetik.
Interjút adott a Népszavának Csókay László, aki a bicskei gyerekotthonban történt szexuálsis visszaélésekről szóló, 2011-ben tett bejelentéskor a fenntartó főváros gyerekvédelmi osztályának vezetője volt. Az intézmény 2013-tól került állami fenntartásba.
Csókay a beszélgetésben elmondta, hogy miután eljutott hozzá a szexuálisan bántalmazott gyerekek vallomása és a velük foglalkozó nevelők tapasztalatai, azonnal fegyelmi eljárást indítottak, majd rendőrségi feljelentést tettek. A kilenc hónapig tartó rendőrségi eljárásban végül nem állapították meg bűncselekmény elkövetését.
Belső, önkormányzati vizsgálat Csókay szavai szerint azért nem indult, mert úgy gondolták, hogy a rendőrségnek sokkal több és hatékonyabb eszköze van az igazság kiderítésére.
Kiderült, pontosan mit írt 2012-ben az ombudsman Balog Zoltánnak arról, mi folyik a bicskei gyermekotthonban
A Tarlós-féle önkormányzatnál Csókay közvetlen főnöke Pölöskei Gáborné Áder Annamária – Áder János volt köztársasági elnök testvére – volt, akit elmondása szerint folyamatosan tájékoztatott mindenről, akárcsak Csomós Miklóst, a területért felelős főpolgármester-helyettest. (Áder János hagyta jóvá, hogy V. 2016-ban megkapja a Magyar Bronz Érdemkeresztet, amelyet azután sem vettek el tőle, hogy elítélték.)
Arról állítása szerint nem tudott, hogy V. János a korábbi munkahelyéről azért volt kénytelen eljönni, mert egy anya panaszt tett amiatt, hogy szexuálisan zaklatta a gyerekét. „Az igazgató úr egy nagy szakmai és emberi tekintéllyel bíró, elismert szakember volt, akit a kollégák többször is titkos szavazáson igazgatónak választottak. Ennek alapján bízta meg őt a Fővárosi Közgyűlés. Nem érkezett semmiféle olyan jel, ami miatt gyanakodnunk kellett volna” – magyarázta, hozzátéve, hogy a rendszerben többszörös szakmai ellenőrzési mechanizmusok működtek.
Csókayt arról is kérdezték, hogy miért élhetett V. János a gyerekotthonban akkor is, amikor az ügyében folyó vizsgálat idején fizetett szabadságon volt. „Akkoriban bevett gyakorlat volt, hogy a nagyobb gyermekintézmények vezetőinek az otthonon belül saját lakása volt. Nem számított kivételesnek” – válaszolta, megjegyezve, hogy miután felmentették a munkavégzés alól, arra kérte V.-t, hogy költözzön ki az intézménybeli lakásból, amit meg is tett. A Népszava szerint azonban csupán három hétig lakott a saját, bicskei lakásában, mielőtt visszatért.
Csókay az interjú több pontján is beszélt V. szakmai hozzáértéséről. Amikoraz interjú készítője megkérdezte tőle, hogy utólag – miután kiderült, hogy a férfi csaknem két évtizeden át szexuálisan zaklatta a rábízott gyerekeket – nem érzi-e úgy, hogy téves volt ez a megítélés, úgy válaszolt:
Külön kell választani a dolgokat. Továbbra is úgy gondolom, hogy szakmailag értett a gyermekvédelemhez, a gyermekotthoni neveléshez, jól tudott bánni a gyerekekkel, jól tudta irányítani a rábízott intézményt. Az más kérdés, hogy valaki személyiségében milyenné válik. Nyilvánvalóan akkor kezd ez fontossá válni, amikor a személyiség defektusa elkezdi érinteni a szakmai tevékenységét. Különösen akkor lesz ez érdekes, amikor fény derül erre. 2016-ig erről senki nem tudott.”
