Orbán Viktor Sulyok Tamásról beszélt először péntek reggel a Kossuth Rádióban. A kormánypárti frakciók az ő javaslatára jelölték köztársasági elnöknek Sulyok Tamást, de Orbán azt mondta, ez csak formailag van így, valójában hosszas egyeztetések voltak Sulyokról, „nem lehet elkapkodni, ez egy jelentős döntése Magyarországnak, (...) megfontoltan kell döntést hozni”. Mint mondta, a Fidesz elnöksége is tárgyalt a kérdésben, döntöttek, majd a frakciók is megadták a zöld lámpát.

Kastélytörvénytől a "jachtkikötőig" - végignéztük, milyen ügyek kötődnek Sulyok Tamás alkotmánybírósági működéséhez

Novák Katalin lemondása után Sulyok Tamást jelöli a Fidesz-KDNP köztársasági elnöknek - jelentette be csütörtökön Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője. Sulyokról nagyon hamar dönthet is az Országgyűlés. Végignéztük, hogy alkotmánybíróként, illetve elnökként milyen fontosabb ügyek kötődnek a nevéhez.

Orbán azt mondta, az ország erős, de Novák lemondott, „még mindig vérzik az ember szíve”, ráadásul elmondása szerint egy olyan ügyben, „ahol az elnök döntése és az emberek véleménye erősen szemben áll egymással”. Így végig kellett gondolniuk, hogy kiket éreznek a posztra méltónak, Orbán pedig azt mondta, sok ilyen ember van, boldog volt, hogy széles paletta van előtte. Úgy gondolja, hogy Sulyok mellett a tapasztalat, a nemzetközi jog ismerete, valamint életút, szakmai tekintélye szólt, ezek „őt rajzolták ki”.

Majd beszélt a kegyelmi ügyről is. Azt mondta, ez úgy születik, hogy van egy kegyelmi kérvény, amit áttanulmányoznak. De kiemelte: ez teljesen le van választva a kormányról, ez a köztársasági elnök joga, az elnök dönt. Arról, hogy ez miért nem teljesen igaz, itt írtunk bővebben.

Egy olyan ügyben mondott az elnök asszony igent, amelyben csak egyetlen helyes döntés születhetett volna: a nem

– jelentette ki anélkül, hogy Novák Katalin nevét akár egyszer is kimondta volna. Orbán azt mondta, az ügy után átvilágítást rendelt el, az ügy elfogadhatatlan. Ha már nem lehet miszlikbe vágni azokat, akik a gyermekekhez nyúltak, akkor legalább nincs pardon, nincs kegyelem – magyarázta. Abban reménykedik, hogy Sulyok Tamás ebben a kérdésben feladatokat fog adni a kormánynak.

A miniszterelnök azt mondta, mielőtt bármit lépnének, látni akarja, hogy megfelelően végezték-e el az alkalmassági vizsgálatokat a gyermekotthonok igazgatóinál. Kiemelte: ennek az ügynek valójában a bicskei gyermekotthon volt igazgatója a főszereplője. (Vásárhelyi János nevét azonban nem mondta ki.) Attól tart, hogy az alkalmassági vizsgálatokat nem jól végezték el, meg kell nézni, hogy a mostani vezetők alkalmasak-e. Ehhez új vizsgálatok jöhetnek, amelyben az esetleges szexuális devianciákat is vizsgálni fogják. Orbán azt mondta, ezeket a vizsgálatokat személyesen is figyelemmel követni. „Rendet kell tenni, és rendet is fogunk tenni” – mondta.

Beszélt arról is, hogy a gyermekvédelminek mondott törvény módosítása valószínűleg Brüsszelnek nem fog tetszeni, de Orbán azt mondta, hogy ha nekik akarna tetszeni, úgy nézne ki, mint ők. Viszont szerinte a magyaroknak kell megfelelnie, így a magyarok döntenek majd arról, hogyan szabályozzák a gyermekek nevelését vagy a gyermekotthonok működését. Nem engedjük, hogy nagykövet vagy brüsszeli bürokrata beleokoskodjon az életünkbe.

Kapuzárási pánik, vége a dalnak, letelt, lejár a mandátum

– így írta le Orbán a brüsszeli helyzetet. Szerinte most hirtelen akarnak lerendezni dolgokat, de Magyarországnak ezt „ki kell bekkelni”, hiszen nyomják a háborút, a migrációt, az LMBTQ-t. Utóbbit nem tartja nagy gondnak, hiszen szerinte ha tíz embert valaki megkérdez az utcán, tizenegyen fogják megmondani, ki hova menjen, ha a gyermekek neveléséhez nyúlna. A migrációs helyzet szerinte nehezebb, mert „nagy a fizetett ügynökök száma”. Sorosozott is egy jót, felidézte a „Soros-tervet”, amelyben szerinte a milliárdos leírta, kivel mit kell csinálni. Azt mondta, abban pont azok a javaslatok szerepelnek, mint amiket „a kapuzárási pánikkal küzdő brüsszeliek" most tolnak. A brüsszeli „migrációbarát szabályokat” egyenesen „idiótának” nevezte. Kedveskedett Robert Ficónak is: azt mondta, Szlovákia Magyarország mellett beleállt a témába, de az olaszok is „észnél vannak”, a lengyeleknél viszont most „más szelek fújnak”.

Holnap lesz két éve, hogy Oroszország rátámadt Ukrajnára, Európa pedig egyre kevésbé hisz Ukrajna győzelmében. Orbán azt mondta, a támadás erkölcsileg nehéz, de a háború alapvetően reálpolitikai kérdés. A realitások szerinte az első pillanattól kezdve nyilvánvalóak voltak: szerinte nyilvánvaló, hogy „nincs megoldás a harctéren, mert az oroszokat nem fogja tudni legyőzni Ukrajna”, ha nem vonulnak be a nyugatiak részt venni, akármennyire erősen is támogatja az ukránokat a Nyugat. A NATO azonnal arról döntött, hogy nem akar bevonulni, nem akar beszállni, innentől kezdve pedig Orbán szerint világos volt, hogy a békére, tűzszünetre kell törekedni, nem harci támogatásokra. „Ez nem gyerekség, mert itt meghalnak százezrek” – jelentette ki. Szerinte erkölcsileg is az a helyes álláspont, hogy közöljük: ennek a konfliktusnak nincs harctéri megoldása. Mint mondta, békére, békefolyamatra van szükség, amely lezárja ezt a konfliktust. Nyugatról másképp fest az élet, de Magyarország szempontjából ez úgy néz ki, hogy egy világhatalom vív a szomszédban háborút – mondta. Szerinte ha a háború eszkalálódik, akkor mi hamarabb fogjuk érezni, mint a Nyugat.

Béke kell a szomszédunkba, ez nekünk egzisztenciális kérdés

– jelentette ki. Kiemelte: hatalmas kockázatot jelent, hogy Oroszország atomhatalom. A nyugatiak lába szerinte beleszorult ebbe a gödörbe, de majd a közvélemény elrendezi ezt – jelentette ki a háborús támogatásokkal kapcsolatban. Azt mondta, az általa ismert vezetők a hibáikat nem fogják a kérdésben belátni. Ebbe gazdaságilag is tönkre fogunk menni, a katonai sikernek pedig nincs esélye – tette hozzá. Majd meg is ismételte, hogy Ukrajnának nincs esélye győzni ebben a háborúban. Nem lesz könnyű ezt a tévedést beismerni, a migrációs tévedést sem volt könnyű, de majd szerinte egy ponton el kell. Valakinek viszont Nyugaton azt kell mondania, hogy én hibáztam el – mondta. Szerinte ezért várják az amerikai elnökválasztást, hiszen akkor „a mostani elnök elmegy, Trump visszajön”, és akkor Orbán szerint beismerés nélkül is vissza lehet csinálni a hibákat. Ha új leosztás van, akkor egy békepárti EP-választás után felálló európai rendszer Trumppal, amerikai kezdeményezésre békét tudnak teremteni.

Beszélt a régóta halogatott svéd NATO-csatlakozásról is. Azt mondta, volt egy-két függőben lévő katonai és fegyverzeti kérdés is. A frakciónak azt mondta, időt kér, hogy a svéd miniszterelnökkel odáig juthasson, hogy kézzelfogható érvei legyenek a NATO-csatlakozás támogatására. Mint mondta:

ma komoly hadiipari megállapodást fog kötni, irányokat, célokat fektetnek le.

Azt meg el kell fogadnunk, hogy nem vagyunk egyformák. Mi keresztény ország vagyunk, családközpontú ország vagyunk – jelentette ki. Szerinte Svédország háborúpárti, abban az országban pedig olyan dolgok vannak, amelyeket Magyarország gyomra nem vesz be. Hozzátette, hogy ezek a konfliktusok azonban kezelhetők. A két ország viszont nem házasságot köt, hanem csupán katonai szövetséget, ezt pecsételik meg a mai napon, hétfőn, erre kanyarítja az utolsó aláírást a parlament.

Arról, hogy mi is lehet ez a hadiipari megállapodás, egyelőre nem sokat tudni, de a svéd miniszterelnök szerint ők nem is tárgyalnak Magyarországgal:

Bár az Index erről cikkezett, a svéd miniszterelnök azt mondja, nem folytat tárgyalásokat Magyarországgal

Nagyon úgy tűnik, hogy a magyar kormány a saját sikerének próbálja beállítani azt, hogy az amúgy is tervbe vett Gripen-megállapodásért cserébe megszavazhatják a svéd NATO-csatlakozást.