Szerdán folytatódott a Budapesti Corvinus Egyetemről kirúgott Ádám Zoltán pere a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiumában. Az egyetemen docensként tanító Ádámot tavaly októberben bocsátotta el az intézmény, nem sokkal azután, hogy ő etikai eljárást kezdeményezett az egyetem vizsgáztatási gyakorlatával kapcsolatban. Kiderült ugyanis, hogy egy befolyásos szülőkkel rendelkező hallgatót, akinek normális esetben meg kellett volna buknia, nemhogy vizsgára bocsátottak, de egy külön neki készített egyéni feladatsor alapján vizsgáztatták le, és engedték át. Ezután a Corvinus indított egy szabálytalansági eljárást, amelyben a vizsgabotrányt vizsgálták, és ennek az eljárásnak az ügyében történt levélváltásról szólt a szerdai tárgyalás.

Az oktató szerint a kirúgása jogszerűtlen volt, így novemberben munkaügyi pert indított a TASZ segítségével, amelyben azt követeli, hogy helyezzék vissza állásába, és fizessenek neki sérelemdíjat. Korábban írtunk róla, hogy még az első tárgyalási nap előtt, mint minden munkaügyi perben, itt is kötelező volt egyeztetni a felek között. A bíró ez irányú kérdésére az egyetem jogi képviselője azt nyilatkozta, ők nem zárkóznak el a megállapodás elől, ennek ellenére az egyeztetés nem vezetett eredményre.

Az eljárás érdemi része így szerdán kezdődött, mégpedig Ádám vallomástételével, akinek mondandója középpontjában egy, a szabálytalansági eljáráshoz kapcsolódó levélváltás szerepelt. Korábban ugyanis a docens az ezt levezénylő bizottságnál rákérdezett, hogyan kommunikálhat kollégái, diákjai felé a vizsgálatról. Ahogy arra számított is, egy hallgatója írt is neki az ügyben kapcsolatban, Ádám pedig továbbította azt az eljárás középpontjában álló tantárgy koordinátorának azzal a kérdéssel, hogy mit válaszoljon rá, később pedig az intézményvezetőnek is megküldte a beszélgetést.

Később ezt a levelezést kérte be az egyetem kancellárja a kirúgott docens elmondása szerint. Ezt meg is tette, legalábbis ő abban a hiszemben volt, hogy a teljes levelezést továbbította, bár az nem volt világos, milyen felhatalmazás alapján kéri ezt a kancellár. Mint utólag kiderült, a kancellárhoz végül csak az a levél jutott el, amelyet Ádám az intézetvezetőnek küldött, ezen nem látszott a koordinátor és az Ádám közötti üzenetváltás. A kirúgott docens azt állítja, ő a levelezőrendszerben úgy látta, ezeket is elküldte a kancellárnak.

„Egy nehéz pénteki nap volt, négyszer kilencven percet oktattam aznap, ez nagyjából egyheti adag” – vezeti fel azt, hogyan vezetett konfliktushoz a levelek továbbítása. A kancellár ugyanis szólt neki, hogy nem küldte át az egész folyamot, és felszólította, hogy néhány órán belül pótolja. Ádám a délután egy órás határidőt próbálta kitolni, hiszen aznap ötig tanított, a kancellár pedig lerendezte annyival, hogy akkor küldje át hatig, hiába kért türelmet legalább a hét végéig a docens.

Vallomása szerint még a szűkös határidők ellenére is következetesen tartotta magát ezekhez, választ azonban egy idő után nem kapott. Mint mondta, végül újra ránézett a továbbított levelekre, és úgy látta, az egész folyamot elküldte korábban a kancellárnak, de hiába kérdezett rá néhány nappal később, hogy megkapta-e azokat, illetve mi mást vár tőle, visszajelzést nem kapott. Legközelebb akkor hallott az ügyről, amikor az intézetvezető behívta az irodájába, hogy közölje vele a szabálytalansági eljárás eredményét. Vagyis azt, hogy azonnali hatállyal megszüntetik munkaviszonyát.

Erről itt írtunk bővebben:

Azt a docens elismeri, hogy a kezdetektől fogva furcsállta, és hangot is adott annak, nem örül, hogy megkeresték az e-mailek miatt, rá is kérdezett, hogy erre mi szükség volt, de ennek ellenére is végig próbált együttműködni a Corvinusszal.

Végig az volt az érzésem, hogy rossz érzéssel közelít felém a kancellár, olyan határidőket szab, amik megnehezítik, hogy kooperáljak vele

– mondta vallomásában Ádám Zoltán, és megjegyezte, erre az ellenséges attitűdre lehetett reakció az, hogy időnként némi indulattal válaszolt ő is.

Már csak a kirúgása után tudta meg, hogy a koordinátortól is elkérték a szóban forgó levélfolyamot, és tőle értesült arról is, hogy volt két olyan e-mail, amelyet ő nem küldött el – állítása szerint nem tudatosan –, és amelyek végül a kirúgásához vezettek.

Ádám kitért arra is, mennyire szokatlan helyzet ez egy akadémiai közegben.

Ez egy egyetem. Amikor az ember egy egyetemen dolgozik, akkor nem ahhoz van szokva, hogy nagyon szigorú hierarchikus keretek között végzi a munkáját

– mondta a bíróságon, és hozzátette: eleve nem szokás utasításokat adni, kéréseket szoktak megfogalmazni egymással szemben a kollégáival. „Ez teljesen szokatlan, ilyen nincs” – teszi hozzá, szerinte ugyanis a kancellár által használt nyelvezet eleve nem egy egyetemre való.

Külön kiemelte azt is, hogy az utasítás a kancellártól, vagyis egy olyan személytől jött, aki nem is része az akadémiai hierarchiának. „Ő azonban semmiféle munkáltatói jogot nem gyakorol, nem is értem, hogy jön ahhoz, hogy utasításokat adjon nekem, erre rá is kérdeztem nála” – mondta Ádám.

Annak tudatában e-mailezzetek, hogy egyszer csak jöhet az egyetemvezető, hogy ezt át kell adni

– zárta le a levélfolyamról szóló beszámolóját a kirúgott docens. Ádám elmondása szerint változó volt a viszonya feletteseivel, valamint az egyetem vezetésével a vele szemben indított szabálytalansági eljárás ideje alatt. Bár már önmagában a szabálytalansági eljárás elindítását is sérelmezte, különösen azt, hogy nem volt egyértelmű, az ő felelősségét is vizsgálják. Erre azonban a tárgyaláson a Corvinus jogi képviselője azt mondta, nem személyi felelősséget vizsgált a bizottság, hanem a vizsga körülményeit, de itt már a bírónak kellett közbeszólnia. Az egyetem képviselete ugyanis szerdán még nem tett vallomást, csak az Ádám által elmondottakhoz kapcsolódóan tehettek fel kérdéseket.

Méltatta azonban azt, ahogyan az egyetemen belül zajlott a kommunikáció ez alatt az idő alatt. Viszont vissza-visszatért arra, mennyire ellenségesnek érezte többek között az intézetvezetőjét:

Volt egy közös bográcsozás, jó hangulatban zajlott az egész. Mindenkinek én szedtem a babgulyást, még a Klári fiának is, de ő nem hagyta, hogy én szedjek

– próbálta érzékeltetni a feszült viszonyt a tárgyalás egy pontján. Az eljárás előreláthatólag július 3-án folytatódik majd, ekkor prezentálja álláspontját az egyetem, vélhetően a rektor tesz majd tanúvallomást.

Ádám Zoltánnal korábban a hvg360 készített interjút, ezt itt olvashatják: