Talán első ránézésre, napról napra nem tűnik fel, hogy mi minden változik körülöttünk a városban, a politikai diskurzus pedig nem minden esetben annyira tényalapú, mint érdekvezérelt. Statisztikákon néztük meg, hogyan változott Budapest klímája, mennyi igaz a vádakból, hogy alig vannak biciklisek a kerékpárutakon, és azt is, indokolt volt-e a Blaha Lujza téri mosdó körüli felhajtás.

Már rég nem kétmilliós város, de a vonzáskörzete egyre népesebb

81 ezer 282 fő – ennyivel csökkent Budapest lakossága 2019 és 2024 január elseje között, ez 4,6 százalékos népességcsökkenést jelent. Öt év alatt az ország teljes lakossága is csökkent, azonban a fővárosi lakosság csökkenésének üteme jóval nagyobb volt, mint az országos.

Viszont miközben az ország népessége fogy, van egy hely, ahol nőtt is a lakosságszám, 2019 óta közel 50 ezer emberrel: Pest megye. Ezt pedig nagyon nagy részben az magyarázhatja, hogy Budapestről továbbra is sokan költöznek ki az agglomerációba.

A fentiek fényében nem meglepő tehát, hogy az önkormányzati választásokat megelőző kampányban kiemelt szerepet kapott az agglomeráció és a főváros kapcsolatának kérdése. Karácsony Gergely a Partizánban tartott vitán felelevenítette Lázár Jánossal kötött megállapodását a vármegyebérletek kiterjesztéséről a budapesti tömegközlekedési eszközökre, Vitézy pedig kritizálta az ezzel járó hosszú távú bevételkiesést. Az LMP és végül a Fidesz által is támogatott főpolgármester-jelölt ugyanis az ingázás jelentette terheket inkább új kötöttpályás vonalak létrehozásával, valamint a meglévők meghosszabbításával enyhítené.

A HÉV szentendrei vonalán

Túry Gergely

Karácsony megemlítette azt is, hogy az agglomeráció növekedésével egyre sürgetőbb problémát jelent az elavult közműhálózat, márpedig ez a főváros szempontjából sem elhanyagolható, az elmúlt években ugyanis több példa volt arra, hogy budapesti szolgáltatók segítettek be az ideiglenesen víz nélkül maradt környező településeknek. Az agglomeráció túlnépesedésével járó problémákkal ebben a cikkünkben foglalkoztunk bővebben:  

Autósüldözés?

A buszközlekedés visszaesett, a közúti viszont emelkedett öt év alatt – derül ki a Budapesti Közlekedési Központ számaiból. A BKK forgalomszámítási adatainak vizsgálatakor azt néztük meg, hogyan alakultak az elmúlt tizenkét hónap közlekedési szokásai egy átlagos 2019-es naphoz képest. Jól látható, hogy a buszforgalom jócskán visszaesett, még a legforgalmasabb hónapban, 2024 márciusában is csak 85 százaléka volt a 2019-es átlagnak. Ezzel szemben az autóhasználat nagyjából hasonlóan alakult, mint 5 évvel ezelőtt, némi havi ingadozással – nem meglepő módon a hidegebb hónapokban ültek többen kocsiba. De összességében jelentősen nem nőtt az autós forgalom, miközben a 2019-es 684 ezer helyett most már 712 ezer budapesti címre bejegyzett autó van, és az agglomerációból a fővárosra zúduló autók száma is megnőtt. Szóval a forgalomcsökkentő intézkedések első köre arra volt elegendő, hogy a növekedés megálljon.

Aki rendszeresen autózott korábban is, az tehát nem buszra ült át, viszont a tömegközlekedés forgalma is csökkent. Azaz úgy tűnik, sokan, akik 2019-ben még a BKK-val utaztak, azóta vagy biciklire váltottak, vagy a statisztikából kimaradó, a pesti forgalomban annál jobban látható rollereket és más mikromobilitási eszközöket választották.

Karácsony Gergelyt gyakorlatilag a teljes ciklusa alatt azzal támadta a kormány (és médiája), hogy üldözi az autósokat, a biciklis közlekedés fejlesztése pedig felesleges, hiszen nem nőtt a kerékpárosok száma. Ehhez képest, ha összehasonlítjuk az elmúlt 12 hónap adatait 2019 azonos időszakával, látható, hogy a legtöbb esetben több kerékpáros áthaladást számoltak a nagyobb mérőpontokon.

De nem is ez a legszembetűnőbb változás, hanem az, hogy a biciklisek számában a téli hónapokban volt egy nagyon komoly növekedés. Azaz azok közül, akik tavasztól őszig szívesen bicikliznek, sokan lehettek, akik rájöttek arra, hogy néhány extrém napot kivéve a budapesti téli időjárás is teljesen alkalmas arra, hogy egy kicsit jobban felöltözve kerékpárral lehessen közlekedni.

A közlekedési fejlesztések közül talán a Mol Bubi átalakítása volt a Karácsony-féle városvezetés legemlékezetesebb húzása, és az adatok alapján úgy tűnik, be is jött. A havi utasszámokon jól látszik, hogy sokszorosára nőtt a Bubi népszerűsége: míg 2019-ben a legerősebb hónapban is épp 47 ezer alatt maradt a kölcsönzések száma, úgy az elmúlt egy év leggyengébb hónapjában, tavaly decemberben is ennek több mint a 2,6-szorosát, több mint 122 ezer utat számolt össze a BKK.

A népszerűségnövekedésnek számos oka lehet. Egyrészt jelentősen bővült a kerékpározható útvonalak hossza, idetartoznak a kerékpárutak, kerékpársávok, busz-kerékpár sávok, gyalogos-kerékpáros zónák, valamint a táblával kijelölt útvonalak. 2019 év végén ezek összessége 328 kilométert fedett le, jelenleg 380 kilométernyi főhálózat állt rendelkezésre a fővárosban – tudtuk meg a BKK-tól.  

Fazekas István

Emellett a Bubi biciklik száma 1846-ról 2460-ra nőtt ebben a főpolgármesteri ciklusban, vagyis több mint 1,3-szor annyi kölcsönözhető bringa van a városban, mint öt évvel ezelőtt. Ráadásul egyre több helyen lehet felvenni a bicikliket: 2024 májusában 209 állomás állt a biciklizők rendelkezésére, 2019 októberében még csak 143 helyen lehetett felvenni a kerékpárokat. És ne felejtsük el, hogy sokat fejlődött a közbringarendszer a használhatóság szempontjából: a Bubi biciklik első generációjához képest az újabb bringákkal könnyebb a közlekedés, és a mobilappal is egyszerűbb a használat, mint a korábbi kódbeütéses módszerrel.

Tényleg minden nyáron elviselhetetlen a hőség?

Amikor 2019-ben összeült az új Fővárosi Közgyűlés, egyik első döntésként klímavészhelyzetet hirdettek – ami persze sok szempontból inkább csak szimbolikus lépés volt. Akkor látszik, hogy mennyire sokat változott a helyzet addigra, ha mellétesszük a korábbi évtizedek adatait: amikor Karácsony munkába állt, jóval magasabb volt a főváros éves középhőmérséklete, és sokkal több hőségnapot éltünk át, mint 2000-ben vagy 2010-ben. Az nem látszik az adatokon, hogy érdemben változott volna a főváros időjárása öt év alatt, és egyébként is, ahhoz, hogy egy ilyen ügyben nagy változást lehessen elérni, kevés egy városvezetés önmagában – a klímaváltozás jeleit inkább hosszabb távon érdemes vizsgálni, úgyhogy most annyit rögzíthetünk, hogy nem lett rosszabb a helyzet, mint 2019-ben volt.

A hőmérséklet mellett a levegő minőségére vonatkozó adatokat vizsgáltuk – ebben azért jóval több a város vezetőinek a lehetősége a változtatásra –, itt azt néztük meg, hány olyan óra volt egy-egy hónapban, amikor a határérték fölé emelkedett a szálló por koncentrációja a belvárosi Erzsébet téren. Ezek alapján az rajzolódik ki, hogy 2019-hez képest jelentősen tisztult a levegő, egyetlen olyan hónap volt (július), amikor nagyobb volt a szennyezettség, és ott is mindössze egy órával.

WC-körkép

A Fővárosi Önkormányzat közvetett és közvetlen tulajdonában jelenleg összesen 81 nyilvános mosdó található, pontosan másfélszer annyi, mint 2019-ben. Idetartoznak többek között a Fővárosi Csatornázási Művek, a Budapesti Közművek, valamint a vásárcsarnokok által üzemeltetett WC-k, azok minősége pedig igen széles skálán mozog az ingyenesen használható kőépítményektől az állandósított toitoiig.  

Köztéri illemhely a Rákóczi út és a Gyulai Pál utca sarkán

Reviczky Zsolt

Bár a növekedés látványosnak tűnik, számos kerületben nincs nyilvános illemhely, legalábbis fővárosi tulajdonú: a X., XV., XVI., XVII., XVIII., XX., XXII. és XXIII. kerületben nagyobb gondolkodást igényel, hogy hova menjen mosdóba az ember. 

A főváros honlapján található listából az is kiderül, milyen díjszabással működnek ezek a mosdók. Ingyenesen mindössze tízet lehet igénybe venni (idetartozik a már emlegetett toitoi az Ecseri piacnál), van egy 10 forintos tarifával működő mosdó, a legtöbbet pedig (300 forintot) a Rákóczi téri és a Fővám téri vásárcsarnokban kérnek egy pisilésért. A budik nagy része 250 forintot kér a felhasználóktól, ennyiért 64 hely közül válogathatunk, ebből 50 helyen lehet euróval is fizetni, sőt, 26 helyen dollárt is elfogadnak.