2022-ben egyetlen év alatt több mint tízezer fővel nőtt Budapest agglomerációjának lakossága, egyre több Pest megyei település érzi úgy, és mondja ki, hogy több ember már nem fér ott el. Bár a folyamat nem új, az elmúlt évek kormányzati intézkedései egyszerre növelték a kiköltözési kedvet és vettek ki az önkormányzatok kezéből olyan eszközöket, amelyekkel vissza tudnák fogni a tendenciát, vagy ki tudnák szolgálni az igényeket. Miből érzékelhető, hogy egy településen már tényleg túl sokan élnek, és milyen kihívásokat jelent ez a városvezetésnek? Mik a legégetőbb problémák, és hogyan lehetetlenül el ezek megoldása? Főváros környéki települések polgármestereivel beszélgettünk.
“Szép nagy házat tudtunk építeni, a kertből pedig egy kész gyerekparadicsomot csináltunk, ezt Budapesten egészen biztosan nem tudtuk volna megtenni” – magyarázza István, miért döntöttek úgy a kétezres évek elején, hogy családalapítás előtt Piliscsabára költöznek. Az akkor még nyugodt település nagyjából tíz év alatt a harmadával lett nagyobb, és bár mostanra az infrastruktúra sok szempontból fejlődött, úgy látja, a közlekedés megkeseríti a környék lakóinak életét. A kétszer egy sávos 10-es főút láthatóan nem bírja el a reggeli csúcsforgalmat, több mint egy órás utazási idővel kell számolni az alig 20 kilométeres távon.
Ezt tartja a legnagyobb problémának Sára is, aki egy Fót melletti lakóparkban nőtt fel, majd pár utcával arrébb költözött, amikor gyerekei megszülettek. Jól emlékszik, hogy amikor ő kezdte az iskolát Budapesten, akkor fél óra alatt beértek a városba, ez mostanra legalább kétszer ennyi időbe telik. “A busz rettenetes, én is mindig anyámhoz voltam kötve a kocsi miatt, csak néhány évig kellett tömegközlekednem, de az az újpesti buszpályaudvar nagyon nem való 14-15 éves gyerekeknek” – mondja, és hozzáteszi, náluk az volt a megoldás, hogy szülei korán vettek neki saját kocsit.
“Orvosi ellátás? Itt?” – kérdez vissza kérdésünkre, hogy mennyire győzi a terhelést az egészségügy, majd elmondja, hogy Fóton már évek óta csak egy gyerekorvos rendel, amikor ő szabadságon van, akkor az asszisztenshez lehet fordulni. Bár ő könnyen talált bölcsődét és óvodát is a gyerekeinek, két településsel arrébb lakó ismerőse férőhelyhiány miatt csak magánintézménybe tudta adni kisfiát.
Az utóbbi években világossá vált, hogy a rohamosan emelkedő lakosságszámot nem tudja kiszolgálni a jóval lassabban fejlődő infrastruktúra, ami odáig jutott, hogy júliusban két nagyobb agglomerációs település, Érd és Budakalász önkormányzata is bejelentette, hogy
"a település megtelt".
A városvezetések úgy döntöttek, módosítják a helyi építési szabályzatot (HÉSZ), Érd pedig addig is változtatási tilalmat rendelt el. Ennek értelmében nem csak új ingatlan nem épülhet, de a nagyobb átépítésekre sem lesz lehetőségük az érdieknek. Az elsőre drasztikusnak tűnő intézkedésekhez az elmúlt években rohamosan növekvő lakosságszám vezetett, az agglomerációs települések önkormányzatai alapvetően nem abban látják a problémát, hogy egyre többen élnek ott, hanem abban, hogy minimális kontrolljuk van efölött – miközben az infrastrukturális fejlesztéseket a legtöbb esetben nekik kell elvégezniük, márpedig ezt gyakran egyszerűen nem győzik.
Nem várom, hogy Magyar Péter a liberális demokrácia helyreállításának bajnoka lesz, de attól sem félek, hogy Orbán Viktor után újra diktatúrába rántja az országot – mondja Kis János filozófus, a rendszerváltó ellenzék vezető alakja. Szerinte most az a kérdés, hogy megpuccsolhatja-e a 2026-os választásokat a Fidesz vezetője.
Szívbillentyű-megnagyobbodása volt Ujhelyi Istvánnak, így műtőasztalra kellett feküdnie.
Ellenzéki össztűz zúdult a Parlamentben a miniszterelnökre.
Szentkirályi Alexandra csomagtartós túszejtésekről álmodozik, Orbán Viktor pedig már egyenesen azt állítja, hogy a gyerekeink fognak meghalni az ukránok miatt.
