Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
„Üdvözöljük, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Kijevbe utazott, hogy felvegye a kapcsolatot Ukrajna vezetésével. Előrelépés” – kommentálta az X-en David Pressman amerikai nagykövet a miniszterelnök látogatását. A diplomata korábban számos alkalommal kritizálta a magyar kormányt többek között az Oroszországgal ápolt szoros kapcsolat és az ukrán segítség akadályozása miatt.
A kormányfő egy nappal azután érkezett meg az ukrán fővárosba, hogy Magyarország átvette az Európai Unió soros elnöki posztját, minden bizonnyal nem véletlenül. Az EU ugyanis kiemelt figyelmet fordít az ukrán kapcsolattartásra és az ország támogatására, egy héttel korábban például hivatalosan is megkezdődtek Ukrajnával az uniós csatlakozási tárgyalások.
Soros elnökként így Orbán nem nagyon tehette meg, hogy nem létesít diplomáciai kapcsolatot Zelenszkijjel, annak ellenére sem, hogy decemberben egyszerűen kisétált a csatlakozásról szóló szavazásról, amellyel megadta a lehetőséget annak, hogy egyöntetű eredmény szülessen.
Ez az első alkalom a háború kezdete óta, hogy a miniszterelnök Kijevbe utazott (annak ellenére is, hogy Zelenszkij többször hívta már), Vlagyimir Putyin orosz elnökkel ezzel szemben az uniós fősodorból kilógva már tavaly októberben tárgyalóasztalhoz ült, Pekingben.
