Gulyás szerint békepártiság jele, hogy az USA rakétákat küld Ukrajnának - élőben a kormányinfóról
Kormányinfót tart Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő. Percről percre közvetítjük.
Újabb részleteket osztott meg a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiából a Népszava. A lap még csütörtökön hozta nyilvánosságra, hogy megszerezték azt a munkaanyagot, amelyet a minisztériumok, illetve a szakértők raktak össze, ám ebből rengeteg pont már nem szerepel a végső változatban.
A most nyilvánosságra hozott részek kifejezetten a Keretstratégia környezet- és természetvédelmi részeivel foglalkoznak, melyből fontos részeket húztak ki a lap szerint A Népszava azt írja a legtöbb fenntarthatósági paraméter terén már az eredeti verzió sem fogalmazott meg számonkérhető célszámokat. A húzásokkal ugyanakkor többek között a jelenlegi magyarországi helyzetre reflektáló mondatok is kikerültek.
Nem került bele a végleges szövegbe többek között, hogy
- az első Keretstratégia időszakában (2013–2024) néhány fenntarthatósági dimenzióban volt csupán érdemi előrelépés, a célkitűzések többségét nem sikerült elérni;
- a fenntarthatóságra ösztönző intézményi megoldások száma nem elegendő, az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak 2030-ig tartó célkitűzéseit számos területen Magyarország valószínűleg nem fogja tudni megvalósítani;
- Magyarország az EU éghajlatváltozást okozó kibocsátásának csak 1,8 százalékáért felelős, ugyanakkor az elmúlt évtizedben nem tudtuk csökkenteni a kibocsátásokat;
- az egyik legfontosabb akadálya annak, hogy Magyarország polgárainak jóllétét javíthassa, a fenntarthatóság érvényesülésének alacsony szintje;
- a nem fenntartható döntések egyik legfőbb oka, hogy az emberek alacsonyan informáltak ahhoz, hogy a mindennapi életükben érvényesítsék ezt a szempontot;
- a közmédiának és a kormányzati kommunikációnak érdemi szerepet kellene vállalnia abban, hogy informálja a lakosságot a fenntarthatóság fontosságáról;
- a következő generációk érdekében olyan alkotmányos korlátozásokat kellene hozni, melyek tisztázzak azokat a határokat, amiket már most sem léphetünk át az ő jóllétük érdekében;
- fokozott figyelmet kell fordítani a műemlékvédelemre, a kulturális örökség épített részének védelmére, a településképek és a táj védelmére.
(Nyitóképünk illusztráció.)
