Népszava: Fontos részeket húztak ki a környezet- és természetvédelmi tételek közül a kormány fenntartható fejlődési stratégiájából publikálás előtt

Újabb részleteket osztott meg a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiából a Népszava. A lap még csütörtökön hozta nyilvánosságra, hogy megszerezték azt a munkaanyagot, amelyet a minisztériumok, illetve a szakértők raktak össze, ám ebből rengeteg pont már nem szerepel a végső változatban.

A most nyilvánosságra hozott részek kifejezetten a Keretstratégia környezet- és természetvédelmi részeivel foglalkoznak, melyből fontos részeket húztak ki a lap szerint A Népszava azt írja a legtöbb fenntarthatósági paraméter terén már az eredeti verzió sem fogalmazott meg számonkérhető célszámokat. A húzásokkal ugyanakkor többek között a jelenlegi magyarországi helyzetre reflektáló mondatok is kikerültek.

Nem került bele a végleges szövegbe többek között, hogy

• az első Keretstratégia időszakában (2013–2024) néhány fenntarthatósági dimenzióban volt csupán érdemi előrelépés, a célkitűzések többségét nem sikerült elérni;
• a fenntarthatóságra ösztönző intézményi megoldások száma nem elegendő, az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak 2030-ig tartó célkitűzéseit számos területen Magyarország valószínűleg nem fogja tudni megvalósítani;
• Magyarország az EU éghajlatváltozást okozó kibocsátásának csak 1,8 százalékáért felelős, ugyanakkor az elmúlt évtizedben nem tudtuk csökkenteni a kibocsátásokat;
• az egyik legfontosabb akadálya annak, hogy Magyarország polgárainak jóllétét javíthassa, a fenntarthatóság érvényesülésének alacsony szintje;
• a nem fenntartható döntések egyik legfőbb oka, hogy az emberek alacsonyan informáltak ahhoz, hogy a mindennapi életükben érvényesítsék ezt a szempontot;
• a közmédiának és a kormányzati kommunikációnak érdemi szerepet kellene vállalnia abban, hogy informálja a lakosságot a fenntarthatóság fontosságáról;
• a következő generációk érdekében olyan alkotmányos korlátozásokat kellene hozni, melyek tisztázzak azokat a határokat, amiket már most sem léphetünk át az ő jóllétük érdekében;
• fokozott figyelmet kell fordítani a műemlékvédelemre, a kulturális örökség épített részének védelmére, a településképek és a táj védelmére.

(Nyitóképünk illusztráció.)