Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Meglepően őszinte anyag lehetett volna a magyar Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia, ha a megjelenés előtt nem húznak ki belőle rengeteg fontos részletet – állítja a Népszava. A lap állítása szerint megszerezte azt a munkaanyagot, amelyet a minisztériumok, illetve a tárcák által felkért szakértők raktak össze, és ezekben rendkívül sok olyan pont volt, amely a végső, már nyilvános stratégiából kimaradt.
Ezt a stratégiát egyébként EU-s kötelezettség elkészíteni, és nagyon könnyű olyan irányba elvinni, hogy szépen hangzó, de teljesen semmitmondó célok álljanak csak benne. Az eredeti verzióban, amelyet a Népszava bemutatott, sok olyan részlet is van, amelyekkel tényleg megérné foglalkozni.
Így például megtudjuk
- a korrupcióról: a közbeszerzéseknél, az EU-pénzek körül és a kivételes eljárásoknál nagyon magas a korrupcióérzékelés szintje;
- a szegénységről: a jövedelmi adatok alapján szegény ország vagyunk, hiába javultak a mutatók;
- a demográfiáról: a munka és a család összeegyeztethetősége, az oktatás és az egészségügy olyan állapotú kellene, hogy legyen, hogy ne akadályozza a gyerekvállalási terveket – de egyébként is: olyan az elöregedés üteme, hogy a társadalom „integrációs kapacitását nem túlterhelő” bevándorlás kellene;
- az egészségügyről: nem működik hatékonyan az ellátórendszer, kevés a pénz és az ember is;
- az oktatásról: meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy 18 éves korra állítsák vissza az iskolakötelezettségi határt;
- a külföldi kitettségről: az exportra és külföldi beruházásokra építő politika nem lehet fenntartható, ha ennyire a külföldi pénzre és az importra támaszkodunk.
