szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Egy friss felmérésben az az aggodalom is felmerült, hogy a kormányhoz közeli üzletemberek járnának jól a nagyszabású sportrendezvénnyel.

Az emberek többsége továbbra sem állna az olimpia ügye mellé – derült ki a felmérésből, amit a Publicus készített a Népszava számára.

Arra a kérdésre, hogy támogatna-e egy esetleges olimpiai pályázatot, a megkérdezettek 41 százaléka felelt igennel vagy inkább igennel, és 55 százaléka nemmel vagy inkább nemmel. 2021-ben majdnem hasonlóak voltak az arányok, akkor 39 százalék felelt igennel 59 százalék ellenzővel szemben, vagyis az utóbbi három éveben minimálisan nőtt a támogatók és csökkent az elutasítók aránya. A Népszava megjegyzi minimális elmozdulás lehet, hogy annak köszönhető, hogy mostani felmérés a párizsi olimpia ideje alatt zajlott.

Ami a pártpreferenciákat illeti, jelenlegi adatok szerint kizárólag a kormánypárti szavazók körében vannak többségben a hazai olimpia támogatói, körükben nagyon magas (78 százalék) az ügy mellé állók aránya, és csak 20 százalék elutasító. Az ellenzéki pártok szavazóinak 81, a Tisza Párt szavazóinak 80 százaléka gondolkodik így, a bizonytalanok körében pedig 58 százalékos a pályázat elutasítottsága. Talán nem meglepő, hogy az eseménynek potenciális helyet adó Budapestben az olimpia átlagnál is népszerűtlenebb.

A válaszolók 65 százaléka szerint egyébként egy hazai olimpia növelné az ország ismertségét, 56 százalék szerint pedig javítaná Magyarország megítélését, 55 százalékot pedig büszkeséggel töltene el, ha megrendeznénk a sporteseményt. Ezekben a feltételezésekben főként a Fidesz–KDNP szavazói hisznek.

A Népszava szerint elutasítottság oka, hogy a megkérdezettek többsége (71 százalék) úgy gondolja a játékok megrendezése nagyon sokba kerülne, és szintén sokan vannak azok (59 százalék), akik szerint az ország egyszerűen túl szegény egy olimpia megrendezéséhez. Ezt a vélekedést tovább árnyalja, hogy 61 százalék szerint „az olimpiához szükséges fejlesztésekkel elsősorban a Fidesz-közeli vállalkozók járnának jól, senki másnak nem érdeke ez”. Vagyis az emberek nagy része nem bízik abban, hogy az erre költött pénz a megfelelő helyre menne.

Ami a kormánypárt híveit illeti, még köztük is van 45 százalék, aki inkább másra költené ezt a pénzt, 28 százalék, aki szerint az ország túl szegény egy ekkora vállaláshoz, harminc százalékuk pedig szintén úgy gondolja, hogy elsősorban a kormányhoz közeli üzletemberek járnának jól az olimpiával.

Így vált presztízsből a politikusok rémálmává az olimpiarendezés

Arról még lehet vitatkozni, hogy nagy erőfeszítésekkel kihozhatnak-e nyereségesre egy olimpiát, de milliárdokat költeni egy olimpiai pályázatra, majd veszíteni a közpénz soha meg nem térülésének legbiztosabb módja. Újabban lasszóval kell fogni a városokat, amelyek hajlandóak lennének végigmenni a jelentkezési procedúrán, így aztán óriási blamától mentette meg magát a NOB, amikor bejelentette, hogy Brisbane-nel tárgyal a 2032-es olimpia megrendezéséről.

Nemrég újra felmerült, hogy Magyarország szívesen pályázna, ezúttal a 2036-os olimpiára, de mind a kormány, mind a főváros tagadta, hogy szó lenne ilyesmiről: a Kormányzati Tájékoztatási Központ szerint kormánynak nincs joga olimpiai pályázatot beadni, az olimpiára városok pályáznak, a Főpolgármesteri Hivatal pedig megkeresésünkre azt írta, semmilyen szinten nem zajlanak egyeztetések egy esetleges budapesti olimpia megrendezésének terveiről. „Egy sikeres olimpiához olyan alapvető infrastrukturális beruházásokra lenne szükség, mint a közösségi közlekedés, a közúthálózat, az ivóvíz- és csatornahálózat vagy a dunai átkelők fejlesztése. Ezek nélkül eleve reménytelen bármilyen olimpiai álmot dédelgetni” – állt a válaszban. 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!