szerző:
Sztojcsev Iván
Tetszett a cikk?

Arról még lehet vitatkozni, hogy nagy erőfeszítésekkel kihozhatnak-e nyereségesre egy olimpiát, de milliárdokat költeni egy olimpiai pályázatra, majd veszíteni a közpénz soha meg nem térülésének legbiztosabb módja. Újabban lasszóval kell fogni a városokat, amelyek hajlandóak lennének végigmenni a jelentkezési procedúrán, így aztán óriási blamától mentette meg magát a NOB, amikor bejelentette, hogy Brisbane-nel tárgyal a 2032-es olimpia megrendezéséről.

A hivatalos indoklás szerint más jelentkezőknek akart megspórolni pénzt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, amikor kijelölte, hogy Brisbane-nel szeretne tárgyalni a 2032-es olimpia megrendezéséről, a valóságban azonban legalább ennyire fontos érv lehetett, hogy egy újabb leégéstől mentsék meg magukat. Újabban ugyanis egy olimpiának helyszínt találni egyre nagyobb kihívás, annyi helyen söpri el a népharag a jelentkezési terveket. A játékok megrendezése nagyon rövid idő alatt vált a presztízs csúcspontjából rendkívül népszerűtlenné.

  • A 2008-as és a 2012-es pályázatnál még egy külön szűrési körben kellett tízről, illetve kilencről ötre csökkenteni a végső szavazáson részt vevők számát. A 2010-es és a 2014-es téli olimpiára 8, illetve 7 pályázó volt.
  • 2016-ra már csak hét város jelentkezett, közülük négy került be a végső szavazási körbe, a 2018-as téli olimpiát pedig csak három város (Pjongcsang, München és Annecy) vállalta volna el.
  • 2020-ra öten jelentkeztek (Tokió mellett Madrid, Isztambul, Doha és Baki), utóbbi kettőnél egyértelmű volt, hogy a kandidálás annak szól, hogy az országot próbálják nemzetközileg fontos szereplőnek mutatni, végül nem is kaptak jó értékelést a pályázatok a NOB-tól.
    ©
  • A 2022-es téli olimpia pályázata bohózatba fulladt: Krakkóban helyi népszavazáson fúrták meg a tervet, Lviv az ukrajnai krízis miatt lépett vissza, Stockholmban a városvezetés az ötlet népszerűtlenségére hivatkozva kiszállt menet közben, végül a norvég kormány is kihátrált az oslói pályázat mögül, amikor kiderült, hogy az ország egyharmada sem támogatja a rendezést, így a későbbi győztes Peking és Almati maradt csak jelentkezőnek.
  • 2024-re sorra buktak meg a pályázatok, Boston a sajátját be sem adta a tervei ellenére, annyira népszerűtlen volt az ötlet, Hamburg lakói helyi népszavazáson harcolták ki a pályázat visszavonását, Rómában Virginia Raggi azzal az ígérettel nyerte meg a polgármester-választást, hogy visszalépteti a várost, és így is tett. Végül Budapest pályázatát is visszavonta a kormány, a városvezetés és a MOB, hogy ne kelljen népszavazást tartani. Így maradt Párizs és Los Angeles, a NOB pedig, hogy négy évvel később az újabb blamát elkerülje, a 2024-es rendezést gyorsan a franciáknak, a 2028-asat pedig az amerikaiaknak adta, és időt kért, hogy kidolgozzon egy új jelentkezési rendszert.
  • A 2026-os téli olimpiai pályázatát pedig öt hónap leforgása alatt vonta vissza helyi népszavazás után Sion, Graz és Calgary, míg Szapporo azzal az indoklással szállt ki, hogy 2030-ra lesznek alkalmasak, Erzurum pályázatát pedig a NOB értékelte elégtelennek, így Milánó és Cortina D’Ampezzo közös pályázatának csak a Stockholm-Are közös jelentkezést kellett legyőznie.

Meglepte a MOB-ot, hogy az ausztráloknak adnák a 2032-es olimpiát

Foglalkoztatja a Magyar Olimpiai Bizottságot a 2032-es olimpiai pályázat, testület is létrejött a kérdés vizsgálatára. Úgy tűnik azonban, hogy Ausztrália előz.

A növekvő népszerűtlenség legfontosabb oka természetesen a pénz: a nyári olimpiák költségvetése 2004-ben, a télieké 2010-ben lépte át az 5 milliárd dolláros határt, azóta pedig 10 milliárd fölött van, de a közpénzekkel való felelős gazdálkodásra kevésbé fogékony Oroszország 2014-ben 51, Kína pedig 2008-ban 44 milliárd dollárból hozta ki a maga olimpiáját. Nyári olimpia utoljára 1996-ban volt nyereséges, már ha azoknak a szakértőknek adunk igazat, akik szerint a 2008-as pekingi nyereségről szóló jelentést erősen kozmetikázta a kínai kormány, a görög pénzügyi válságban pedig komoly szerepe volt az olimpiára elszórt legalább 9 milliárd dollárnyi pénznek.

Ennél is nagyobb baj az, hogy már a jelentkezés is rengeteg pénzbe kerül, pedig ott még csak garancia sincs arra, hogy a végső győzelem után lehetne küzdeni a profitért.

A budapesti olimpiai pályázatra például a legóvatosabb becslések szerint is 16 milliárd forint közpénzt költöttek el, és akkor nagyvonalúan nem számoltuk ide azt a 16,5 milliárdot, amiért az állam az atlétikai stadion területét birtokló céget megvette. Vagyis nagyon egyszerűen: az ellenzők szerint egy olimpiai pályázat beadása nagyjából annyi anyagi haszonnal kecsegtet, mint ha ugyanennyi készpénzt nyilvánosan felgyújtanának, csak az sokkal látványosabb volna.

A Budapest 2024 által 2017. január 4-én közölt látványterv a Hősök teréről, az esetleges 2024-es budapesti olimpia országúti kerékpárversenyeinek, a gyaloglásnak és a maratonfutásnak a rajt-cél helyszínéről.
©

Erre szokták az olimpiát pártolók azt felhozni ellenérvként, hogy egy sor olyan infrastrukturális beruházást hoz az olimpia, amely hosszú távon jót tesz a városnak és az országnak. Csakhogy a tapasztalat azt mutatja, hogy a nagyvárosokra egyszerre rázúduló tízezer sportoló, legalább ugyanennyi stábtag, a média, és több százezer szurkoló kiszolgálása miatt annyira ki kell bővíteni az infrastruktúrát, hogy annak csak egy kis részét lehet utólag kihasználni.

A rendezés pártolóinak másik fő érve néhány kivétellel igaz: a turisták számát évekig valóban megnöveli egy olimpia. És az is egészen biztos, hogy szinte semmi más nincs, amivel ennyire hatékonyan lehetne a világ figyelmét egy városra irányítani két és fél héten át. Azért, hogy a pozitívumokat ne nullázhassa le az óriási költség, a NOB azt gondolta ki, hogy olyan város kapja meg az olimpiát, ahol csak kevés új beruházásra van szükség. Ennek a sikerét igazán Párizs és Los Angeles olimpiája után lehet majd megítélni – az mindenesetre rossz előjel, hogy a tokiói szervezők hiába ígértek 7,3 milliárd dolláros költségvetést, mostanra ennek nagyjából a négyszeresénél tartanak. De ha ezt sikerülne valahogy kiküszöbölni, akkor is megmaradna a jelentkezés drágasága, ezért jött az ötlet, hogy egy kiemelt várossal folytatnának tárgyalást.

A kötött idő miatt lesz még drágább

Közgazdászok sora figyelte meg azt, hogy a sportesemények gyakran annál is nagyobbat drágulnak a pályázat és a megvalósítás között, mint más nagy beruházások. Ennek a magyarázata logikus: mivel a határidő ebben az esetben szent és sérthetetlen (persze leszámítva egy olyan járvány miatti halasztást, mint a 2020 helyett 2021-es olimpiánál), inkább fizetnek, ha többletköltség keletkezik, csak nehogy csúszás legyen.

Hogyan tovább?

Több lehetőség is áll a döntéshozók előtt, de mindegyikhez nagy változás kellene. A legvalószínűbb forgatókönyvnek ezek tűnnek:

  • belátják, hogy idejétmúlt ötlet egy városnak adni a rendezési jogot (a 2026-os téli olimpiára már közös pályázatokat is beengedtek), és egy ország több városa, de akár szomszédos országok városai is együtt pályázhatnak, utóbbit most még nem teszik lehetővé a szabályok,
  • felvetődött, hogy jelöljenek ki egy állandó helyszínt, mint ahogy az ókori olimpiáknál tették, de erre a marketing miatt kicsi az esély,
  • blokkokban osztják ki az olimpiát, ahogy 2024-2028 esetében is, tehát például úgy toboroznak jelentkezőket 2036-2040-2044-re, hogy aki nem nyer első körben, annak a négy vagy a nyolc évvel későbbi rendezési jogot ítélik oda,
  • a foci-vb-k és a Forma-1 mintájára egyre több autoriter állam vásárolja meg a rendezési jogot, ahol a pénz nem számít.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
A Sinovac vakcinája csak 50,7 százalékban véd a brazil vírusvariáns ellen

A Sinovac vakcinája csak 50,7 százalékban véd a brazil vírusvariáns ellen

Minden eddiginél többe, 6,9 milliárdba került, hogy Mark Zuckerberg biztonságban legyen a járvány első évében

Minden eddiginél többe, 6,9 milliárdba került, hogy Mark Zuckerberg biztonságban legyen a járvány első évében

Tarolt A nomádok földje a BAFTA-díjkiosztón, Vanessa Kirby nem nyert

Tarolt A nomádok földje a BAFTA-díjkiosztón, Vanessa Kirby nem nyert