“Elbuktam, és ezért vállalok minden felelősséget és következményt” – csaknem két hete, augusztus 23-án írta ezt a Facebookon Győrffy Balázs fideszes EP-képviselő, majd egy beismerő vallomással felérő eseményleírásban fejtette ki, hogy miért mond le az EP-képviselőségről és egyúttal a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöki posztjáról:
A múlt éjjel ittas állapotban vitába keveredtem egy hölggyel, a vita a legnagyobb sajnálatomra tettlegességig fajult.
A HVG hiába kereste a napokban Győrffy Balázst, hogy megtudjuk, a bejelentés után hivatalosan is elküldte-e a képviselői mandátumról lemondó levelét az Európai Parlament (EP) elnökének, nem válaszolt kérdésünkre. Válaszolt viszont a HVG-nek Jüri Laas, az EP elnöki posztját betöltő Roberta Metsola szóvivője és megerősítette:
a levelet valóban megkaptuk, és a lemondást várhatóan a következő plenáris ülésen, szeptember 16-án jelentjük be.
Az EP eljárási szabályzata szerint a képviselőnek az elnököt kell hivatalosan értesíteni a lemondásról és annak hatályba lépéséről, ami legfeljebb az értesítéstől számított 3 hónap lehet. Győrffy Facebook-vallomásából arra lehet következtetni, hogy a lemondása azonnali hatályú, és ha valóban ezt adta meg hivatalosan is, akkor
a plenáris ülésen elhangzó bejelentéssel, szeptember 16-án megszűnik a közben a Fideszből is kilép(tet)ett politikus mandátuma, ezzel együtt pedig a mentelmi joga is.
A mentelmi jog kulcsfontosságú az ügyben a felelősségre vonás miatt. Facebook-posztjában erre utalt Győrffy is. Azt írta: “Tettemért a közéleti felelősségen túl, természetesen minden jogi következményt is vállalok.”
Lesz is mit, hiszen a Központi Nyomozó Főügyészségen (KNyF) súlyos testi sértés miatt indított nyomozást. Egyelőre Győrffy nem gyanúsított, de ez csak idő kérdése.
Azért van egyáltalán az eljárás a nyomozó ügyészségnél, mert mentelmi joggal érintett személy is szereplője az ügynek, és az ilyen eljárásokat automatikusan a KNyF folytatja. Amíg pedig Győrffyt európai parlamenti képviselőként mentelmi jog védi, meg sem gyanúsíthatják. Ahhoz előbb az EP-nek fel kell függeszteni a képviselői mentelmi jogát.
A felfüggesztést pedig nem kezdeményezheti akárki, csak a legfőbb ügyész. A törvény szerint ez a lépés, vagyis Polt Péter akkor jöhet képbe, ha a nyomozás során “adat merül fel arra, hogy a mentelmi joggal rendelkező személy gyanúsítotti kihallgatásának, vele szemben kényszerintézkedés alkalmazásának vagy vádemelésnek van helye”.
Hiába azonban a Győrffy szerepét egyértelművé tevő Facebook-vallomás, a HVG úgy tudja, a KNyF-nél még nem tart ott az ügy, hogy Győrffy gyanúsítotti kihallgatása felmerült volna. Ha az ügyészségi nyomozók eljutnak idáig, akkor az eljárást fel kell függeszteniük, és javaslatot kell tenniük Poltnak a mentelmi jog kikérésére. A Legfőbb Ügyészség a HVG-vel azt közölte: Polthoz nem érkezett ilyen javaslat.
Ha érkezik, akkor a legfőbb ügyésznek hivatalos levélben kell kérnie az EP elnökétől a mentelmi jog felfüggesztését – ahogyan tette tavaly év végén Donáth Anna és Gurmai Zita ellenzéki politikusoknál. A szabályok szerint ilyenkor a kérelem előbb az EP jogi bizottságához kerül, az ajánlást tesz, majd a parlament egyszerű többséggel dönt a mentelmi jogról.
Az Európai Parlament képviselői
AFP / Kenzo Tribouillard
Ez egy hosszú és bizonytalan kimenetelű folyamat, mert a jogi bizottság Donáth esetében például áprilisra jutott el odáig, hogy ajánlást tegyen és nem javasolta a mentelmi jog felfüggesztését, a parlament pedig ezután elutasította a politikus mentelmi jogának felfüggesztését. Talán itt nyer értelmet Polt 2010-es doktori disszertációjának címe: “A parlamenti mentelmi jog mint büntethetőségi akadály”.
Vélhetően egyébként a legfőbb ügyésznek nem kell már eljárnia Győrffy Balázs mentelmi jogának kérdésében, mert mire az ügyészség eljut odáig, hogy gyanúsítottként a “látóterébe kerüljön” a politikus, addigra a lemondása miatt amúgy is megszűnik a mandátuma és a mentelmi joga is, így már Polt Péternek nem kell lépnie.
Nyitóképünkön Győrffy Balázs az Európai Parlament strasbourgi épületében. Fotó: MTI
