Micva Mobil néven egy tarka, telematricázott kisteherautót helyezett üzembe a Köves Slomó vezette EMIH. Az általuk mozgó zsinagógának is nevezett furgon hátsórészében a hét minden napján – szombatot leszámítva – rabbikkal beszélgethetnek majd az érdeklődők. Az EMIH azt reméli, ennek segítségével visszaterelhetik közösségükbe a vallástól eltávolodott zsidókat. Főleg egyetemekhez és iskolákhoz látogatnak el, de a Duna-parti Cipők holokauszt-emlékműnél is rendszeresen felbukkannak majd. Mint a hétfői bemutatón elhangzott, úgy gondolják, a gyűlölet ellen a leghatásosabb ellenszer a zsidóság megismertetése.

A jármű felavatása egyben a magyarországi holokauszt 80. évfordulójáról szóló megemlékezés is volt, amelyen Köves Slomó rabbi, Fürjes Zoltán egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, Oberlander Baruch, a Budapesti Ortodox Rabbinátus vezetője és Rák Olivér a Cteen zsidó ifjúsági szervezet vezetője mondott beszédet. Az eseményen megemlékeztek az Izrael elleni terrortámadás lassan egy éves évfordulójáról is.

Fürjes Zoltán beszédet mond, mögötte a Micva Mobil, a jobbján Köves és Oberlander rabbik

MTI / Hegedüs Róbert

Köves Slomó rabbi felhívta a figyelmet arra a minden évben elvégzett antiszemitizmus-kutatásra, mely szerint Magyarországon a szélsőséges eszméket vallók hatvankilenc százaléka négy kérdésből háromra nem tud válaszolni a zsidósággal kapcsolatban és nyolcvan százalékuk egyetlen egy zsidót sem ismer személyesen. Ezért is szeretnék a zsidóságot megismertetni az emberekkel, mert úgy gondolják, az antiszemitizmus és a gyűlölet ellen ez lehet az egyik legfontosabb ellenszer, szeretnék elvinni a fényt minél több helyre.

Az egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár viszont az emlékezés fontossága mellett a kormány narratívájával összhangban a háborús pszichózist is belekeverte a beszédébe, az a mondata, hogy „nyolcvan évvel ezelőtt egész Európa háborús pszichózisban tombolt” szinte szóról szóra megegyezik napjaink kormánypropaganda üzenetével. Aztán az antiszemitizmus nyugat-európai terjedéséről beszélve azt mondta, Magyarország a béke szigete és “azért, hogy ez így is maradhasson, ellent kell állnunk a nyugati követeléseknek, melyek lényege, hogy adjuk fel azt a normalitást, etikát és társadalomképet, ami a békére épül”. „Ma, amikor az abnormalitás kontinens-szerte büszkeség felvonulásokat tart, valójában a zsidóknak és nekünk, keresztényeknek kellene büszkén és együtt felvonulnunk” – tette hozzá.

A zsidókat érő atrocitásokra Köves Slomó is kitért, azt állítva, hogy Európa nagyvárosaiban a közösségük tagjai nem mernek kipában, vagy látható zsidó öltözetben mászkálni, mert az utcákon ismét sötétség uralkodik, hálásak, hogy ez Budapesten nincs így. 

A beszédek alatt egyébként több arra haladó autó dudálni kezdett, hogy mit akartak üzenni vele, az nem világos, viszont egy teherkocsiból valaki azt kiabálta: “Free Palesztina”.

A mozgó zsinagóga nagyszerű példa arra, hogy Isten ott van, ahová beengedik – ezt már Oberlander Baruch rabbi mondta, egyetértve Kövessel abban, hogy a zsidóság legnagyobb ellensége a tudatlanság.

Az első mozgó zsinagóga 1974-ben indult, New Yorkban, idézte fel Rák Olivér fiatal aktivista, mint mondta, az első furgon célja az volt, hogy a történelem során a vallástól eltávolodott zsidók is esélyt kaphassanak saját örökségük, őseik hagyományainak megismerésére, zsidó identitásuk megalapozására és lehetőséget arra, hogy kapcsolatot alakítsanak ki az örökkévalóval.

A megnyitó után az érdeklődők beszállhattak a Micva Mobilba, többen gyertyákat és az egy éve elrabolt izraeli túszok képeit helyezték a cipőkhöz. 

Köves Slomó

MTI / Hegedüs Róbert

Az európai antiszemitizmus témájában éppen hétvégén közöltünk interjút Katharina von Schnurbeinnel, az Európai Bizottság antiszemitizmus elleni koordinátorával. Azt elmondta, hogy az Európai Unió alapítása óta nem jegyeztek fel ennyi antiszemita incidenst a tagállamokban, mint most. Bizonyos városokban a közösség tagjai valóban nem merik nyilvánosan megélni zsidó identitásukat. Ugyanakkor hozzátette, a muszlim-elleneség is egyre többször megmutatkozik. Katharina von Schnurbein felhívta a figyelmet, bár a magyarországi zsidók biztonságban élnek, fontos, az empátiára nevelés, hiszen a történelmi tények önmagukban nem vezetnek az antiszemitizmus megelőzéséhez, sőt fokozhatják is azt, ha a diákok kontextus nélkül tanulnak a megkülönböztetésről.