Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Nem foglalkozik a RIA Novosztyi orosz állami hírportál azzal, hogy valótlan kijelentést adott Szijjártó Péter szájába. Legalábbis ez derül ki abból a sajtótájékoztatóból, ahol a magyar külügyminiszter elmondta, hogy hivatalosan is jelezték a portálnak, hogy valótlanságot közöltek a miniszterről.
Korábban mi is megírtuk, hogy a RIA Novosztyi tudósítása szerint Szijjártó arról beszélt nekik, hogy sajnálja, hogy az oroszok által 2021-ben követelt biztonsági garanciákat a NATO nem volt hajlandó megvitatni Moszkvával, mert azzal meg lehetett volna előzni az ukrajnai háborút.
Ez a kijelentés azért problémás, mert a szóban forgó biztonsági garanciák között ott volt az is, hogy a NATO-nak vissza kell vonulnia az 1997 előtti határai mögé, ami a magyar NATO-tagságot is érintette volna.
A mostani sajtótájékoztatón Szijjártó kijelentette, hogy Magyarország NATO-tagságának megkérdőjelezését senkitől nem fogadja el, és megtárgyalható kérdésként sem tekint rá. Újságírói kérdésre azt is hozzátette, hogy a félreértéssel kapcsolatban tájékoztatták a RIA Novosztyi szerkesztőségét is, ám ők azóta sem siettek eloszlatni a kételyeket.
A 444 nem érte el a RIA főoldalát, ám a portál Telegram-csatornáját átvizsgálva nem találták nyomát a helyreigazításnak. Mi viszont a főoldalt futottuk át, és amellett, hogy itt sem történt érdemi változtatás a kérdéses cikkben, egy másik érdekességre is figyelmesek lettünk.
Az egészen biztos, hogy nem azért nem nyúltak az eredeti anyaghoz a RIA-nál, mert elfeledkeztek volna a magyar külügyminiszterről, sőt, még a magyar médiaviszonyok tükrében is óriási, elkötelezett rajongói Szijjártó Péternek. A problémás cikk óta az orosz állami hírportál ugyanis 16 cikket szentelt a külügyminiszter kijelentéseinek, ez lényegesen több, mint amennyit a legkormánypártibb magyarországi felületek foglalkoztak a miniszterrel. Október 13. és 18. között a RIA 16 cikkéhez képest a Mandineren 9, a Magyar Nemzet online felületén 8, a közmédia portálján 13 cikk foglalkozott Szijjártó kijelentéseivel, egyedül az MTI előzi az oroszokat a maga 18 hírével.
Persze mindehhez azt is hozzá kell tenni, hogy az oroszok Szijjártó azon kijelentéseiből mazsoláznak, amelyek összeegyeztethetők a Kremlnek a háborúra vonatkozó narratívájával – vagy ha mégsem klappol teljesen, akkor, mint a mellékelt ábra is mutatja, segítenek rajta.
Mindezek ellenére a sajtótájékoztatón Szijjártó azt is elmondta, hogy nem fogja ezért berendelni az orosz nagykövetet, az egész problémát sajtómenedzsment-kérdésnek nevezte. Szerinte rendezték a dolgot, és azért sem kell az orosz nagykövetet berendelni, mert nem ő forgatta ki a szavait.
Ez már csak azért is furcsa érvelés, mert Szijjártó annak idején berendelte az osztrák nagykövetet, amikor az ottani közmédia egyik vezetője egy Facebook-posztjában Orbán Viktor halálát kívánta. Akkor a külügyminisztert nem zavarta, hogy nem az osztrák nagykövet posztjáról volt szó.
Szijjártó akkor sem tartotta fontosnak bekéretni az orosz nagykövetet, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat feltörte a külügyminisztérium szervereit.
Amellett sem lehet szó nélkül elmenni, hogy Szijjártó a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a háború azért tört ki, mert nem volt a legmagasabb szinten egyeztetés az oroszok és az amerikaiak között. A külügyminiszter szó szerint azt mondta, hogy „nem beszélt egymással senki semmiről, és háború lett a vége”. Csakhogy ez sem felel meg a valóságnak, hiszen 2021 végén Joe Biden tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, és ennek ellenére is kitört a háború.
