„Hatalmas hiba lenne, ha az USA újabb szankciókat vezetne be Oroszország ellen, ez akár a kétoldalú kapcsolatok teljes megszakadását is eredményezheti” – mondta Vlagyimir Putyin Joe Bidennek, aki a csütörtök esti egyórás telefonbeszélgetésük első szakaszában azt hangsúlyozta, sosem látott súlyosságú büntetés vár Moszkvára, ha úgy dönt, megtámadja a szomszédos Ukrajnát.

Bár a kölcsönös fenyegetések egyáltalán nem utalnak arra, hogy javulna a két hatalom viszonya, Jurij Usakov, Putyin külpolitikai tanácsadója szerint az orosz elnök elégedett volt a megbeszéléssel, mert az jó előfeltételeket teremtett a jövőbeli kétoldalú tárgyalásokhoz. Az orosz fél szerint ugyanis a két ország képes a kölcsönös tisztelet és a másik érdekeinek figyelembe vételével párbeszédet folytatni. Usakov fontosnak nevezte, hogy Biden egyértelművé tette, Washingtonnak nem áll szándékában támadó fegyvereket Ukrajnába telepíteni.

Hasonlóan nyilatkoztak az amerikaiak is, akik komolynak és lényegre törőnek nevezték a tárgyalást, Jen Psaki fehér házi szóvivő szerint Biden a feszültség csökkentését sürgette és azt hangsúlyozta, csak ilyen körülmények között lehet valódi haladást elérni. Psaki ugyanakkor azt is elárulta, hogy Ukrajna mellett más témák is napirendre kerültek, Biden például felsorolta azokat az ügyeket, amelyekben változást remél az orosz politikában. Bár az amerikaiak azt hangsúlyozták, nem hozzák nyilvánosságra a vitás kérdéseket, mert abban hisznek, hogy a diszkrét tárgyalásokon jobb eredményt lehet elérni, mint a problémák kiteregetésével, alighanem az orosz hackertámadások, illetve a választásokba való állítólagos orosz beavatkozási kísérletek is aggodalmat keltenek a Fehér Házban.

AFP / EYEPRESS NEWS

Második kísérlet

Putyin és Biden egy hónapon belül már másodszor beszélt telefonon, s bár a mostani tárgyalás sem hozott áttörést, a világ arra figyel, mi történik majd január közepén, amikor Moszkva képviselői előbb az amerikaiakkal, majd a NATO, illetve az EBESZ magas rangú tisztségviselőivel találkoznak majd. A tárgyalások elsősorban a Putyin által követelt biztonsági garanciákról szólnak majd: Moszkva írásos biztosítékokat kér arra, hogy az észak-atlanti katonai szövetség nem terjeszkedik tovább keletre és a nyugati államok nem telepítenek támadó fegyvereket, egyebek mellett nukleáris töltetek hordozására is képes rakétákat a NATO keleti szárnyára.

Az USA, amely hangsúlyozta, hogy nem köt különalkut Moszkvával, és folyamatosan egyeztet a NATO-szövetségesekkel, aligha fog belemenni abba, hogy kizárjon bárkit is a NATO-bővítésből, ám a jelek szerint arra hajlandó, hogy ne vigyen újabb hatékony fegyvereket Lengyelországba vagy Romániába. Az amerikaiak egyébként azt is egyértelművé tették, hogy Ukrajna – a kijevi vezetés kérése ellenére – nem kapott meghívást a katonai szövetségbe, ám Washington kész arra, hogy katonai felszerelésekkel támogassa a volt szovjet tagköztársaságot. Biden szavaiból egyébként arra lehet következtetni, hogy a washingtoni támogatás mértéke attól függ, mennyire komoly az Ukrajna elleni orosz fenyegetés: minél súlyosabb a helyzet, Ukrajna annál jelentősebb segítségre számíthat.

AFP / MIKHAIL METZEL

Feszült helyzet a határon

Jelenleg pedig meglehetősen súlyos a helyzet. Bár Moszkva állítólag több mint tízezer katonát visszavont az orosz-ukrán határról, a térségben még mindig több mint százezer fegyveres tartózkodik, s ukrán előrejelzések szerint egyáltalán nem kizárt, hogy január végén vagy februárban Oroszország katonai támadást indít az ország ellen. A helyzetet súlyosbítja, hogy elemzők szerint az orosz erők és felszerelések elhelyezkedése olyan, amely alkalmas lehet támadó hadműveletek megindítására. Az is aggodalomra ad okot, hogy a kelet-ukrajnai területek egy részét megszállva tartó Moszkva-párti szakadár erők is csapatösszevonásokat hajtanak végre és készülnek a harcra, ők ezt azzal indokolják, attól tartanak, az ukrán hadsereg támadást készít elő a megszállt területek visszafoglalására.

Új esély?

Egyelőre nem tudni, mennyire lesznek sikeresek a január közepére tervezett tárgyalások – ezeken a külügyminiszter-helyettesek képviselik majd hazájukat –, de amikor Oroszország hasonlóan a mostanihoz ugyancsak komoly erőket vont össze az orosz-ukrán határ közelében, Putyin és Biden személyesen is találkozott júniusban Genfben, és az a találkozó egyáltalán nem hozott áttörést.

Most viszont több esély lehet a legalább részleges kompromisszumra: elemzők szerint a Nyugat most inkább hajlandó korlátozott engedményeket tenni Oroszországnak, mert a NATO-ban és az EU-ban attól tartanak, ha végletesen megromlik a viszony a Nyugat és a Kreml között, akkor a jelenleginél is szorosabb együttműködés alakul ki Oroszország és a Nyugat fő vetélytársaként számon tartott Kína között.

AFP / BRENDAN SMIALOWSKI

Ennek már most is vannak jelei, kínai csapatok is részt vettek – igaz, nem jelentős erővel – oroszországi hadgyakorlatokon, s Pekingben és Moszkvában is folyamatosan hangsúlyozzák, mennyire baráti a két ország viszonya. Ugyanakkor az is igaz, hogy Moszkva – alighanem joggal – tart gazdasági és katonai szempontból is erős szomszédjától: az utóbbi évszázadokban sohasem volt felhőtlen a két ország kapcsolata, s Kínában nem felejtették el, hogy a jelenleg Oroszországhoz tartozó szibériai területek jó része korábban Kínához tartozott.