Egyelőre nincs hivatalos nyoma annak, hogy Lázár János ígéretének megfelelően műemlékké nyilvánították volna a XII. kerületi turult. A csütörtök este közzétett jogszabály 12 épületet nyilvánít nemzeti emléknek minősülő műemlékké:

• a bagodi faluházat,
• egy berhidai vendéglőt,
• a Budapest I. kerület, Attila úti tabáni emlékművet,
• a csengeri adventista imaházat,
• a jászkiséri művelődési házat,
• a kakasdi faluházat,
• a neszmélyi Petőfi Sándor utcai általános iskolát
• a paksi lakótelepi piac épületét,
• a solymári Waldorf Óvodát,
• a százhalombattai Szent István római katolikus templomot,
• a Visegrád Rév utcai tornacsarnokot, és
• a zalaszentlászlói faluházat,

ahogyan ez már néhány hete egy tervezetben megjelent.

Ezek közös vonása, hogy Makovecz Imre tervei alapján készültek, és a műemlékké nyilvánítás célja a rendelet szerint az építész „szellemi örökségének védelme”.

Makovecz Imre a Fidesz-kormányhoz eszmeileg közel álló, vitathatatlan tehetségű művész volt – bár néhány tervét és elkészült épületét sok bírálat is érte –, a kormány pedig már jó ideje kiemelten kezeli szellemi örökségét.

Lázár a turult mint nemzeti jelképet és művészeti alkotást nevezte védendő értéknek, bár volt olyan vélemény, hogy ennél sokkal fontosabb értékek pusztulnak, mert az állam nem gondoskodik róluk.

A turul esetében egyelőre amúgyis csak ideiglenes védelemről lehet szó, mert a végleges minősítésnek van egy megkerülhetetlen eljárása. Ám a sűrűn megjelenő hivatalos lapok egyikében a közeljövőben bizonyára formálisan is megjelenik a miniszter bejelentése.