Erre azért volt szükség, mert az előző megsemmisítő határozat után az Országgyűlés visszatette a törvénybe az Alaptörvény-ellenes bekezdést.
A hvg.hu másfél éve számolt be arról, hogy a Debreceni Törvényszék bírájának kezdeményezésére az Ab törölt egy szövegrészt a szociális törvényből. Egy nagyszülő és a járási hivatal közti per zajlott: az asszony volt a hivatalos gyámja az autizmus spektrumzavar következtében súlyosan fogyatékosnak minősülő unokájának, mert a szülők felügyeleti jogát megvonták, de nem kaphatta meg a gyermekek otthongondozási díját (gyod), mert a törvény szerint ez a szülőtől különböző hozzátartozónak csak akkor járt volna, ha a díjat korábban valamelyik szülőnek már megállapították.
Csakhogy a gyerek 11 hónapos korában került a nagymamához, amikor az ilyen fogyatékosságot még nem lehet kimutatni. Az Alkotmánybíróság a bíróval egyetértve Alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette az idézett mondatrészt.
Most a Miskolci Törvényszék fordult egy hasonló ügyben az Ab-hoz. Ugyanis a 2023-as Ab-határozat meghozatala után pár héttel a képviselők kissé módosítva visszatették a szociális törvénybe a megsemmisített mondatrészt. Igaz, hogy ha a szülő szülői felügyeleti joga szünetel, vagy azt a bíróság megszüntette, ami a debreceni esetben fennállt, akkor a nagyszülő vagy más hozzátartozó akkor is megkaphatja a gyod-ot, ha azt korábban a szülőnek nem állapították meg.
Ám arra az esetre, amikor a szülő meghalt, vagy a gyermek gondozásában saját egészségi állapota akadályozza, fenntartották a korlátozást anélkül, hogy a különbségtételt megindokolták volna. Pedig az unokáját gondozó nagyszülő arról végképp nem tehet, hogy a szülők, akiknek korábban nem állapítottak meg gyod-ot, meghaltak. A mostani miskolci perben pedig éppen erről volt szó.
Jellemző egyébként, hogy a módosítást 2023 júniusában „A szerencsejáték-szervezéssel és az elektronikus ügyintézéssel összefüggő, valamint egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról” szóló, címéből láthatóan is tipikus salátatörvény keretében fogadták el, és ott sem a kormány eredeti előterjesztése, hanem a Törvényalkotási Bizottság módosító indítványa alapján.
Az Alkotmánybíróság szerint „alkotmányosan elfogadható, észszerű indoklás nélküli különbségtétel” történt azon esetek között, amikor a hozzátartozó a szülő halála vagy egészségromlása, illetőleg amikor a szülői felügyeleti jog szünetelése vagy megszüntetése miatt gondozza saját háztartásában a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket.
Ezért a testület egyhangúlag, a hatálybalépésig visszamenőleges hatállyal, azaz 2023. július 22-ével megsemmisítette a korlátozó szabályt, és elrendelte, hogy azt a miskolci ügyön kívül semmilyen más bíróság előtt folyamatban lévő, ugyanilyen tárgyú ügyben nem lehet alkalmazni.
A melegellenes törvény elfogadása óta nőtt a közösség tagja elleni erőszakos bűncselekmények száma, és ma is magas az LMBTQ-emberek egyenjogúságát elutasítók aránya, vagyis nem maradt hatástalan a kormány homofób retorikája. A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában.
