A Magyar Tudományos Akadémia rendkívüli közgyűlésén 182 igen szavazattal, 141 ellenében elfogadták azt az előterjesztést, amely szerint a Magyar Tudományos Akadémia eladja a magyar államnak a kutatóhálózat által használt vagyonelemeket 80 milliárd forintért, a becsült érték mintegy 60 százalékáért.

Az ingatlanokat az állam ingyenes juttatásként a HUN-REN-nek adja majd tovább. A kutatóintézeteknél lévő MTA tulajdonú ingó vagyon ingyen kerül az államhoz, majd onnan az HUN-REN-hez.

Az MTA ugyanakkor határozatban kéri az Országgyűlést, hogy halassza el a HUN-REN-ről szóló törvénytervezet elfogadását, és azt bocsássa társadalmi vitára.

Az elnökség előterjesztése értelmében a 80 milliárd forintos összeget az MTA két címen kapja meg: 74,5 milliárd forintot vételárként, 5,5 milliárd forintot pedig költségvetési támogatásként.

A közgyűlés úgy járult hozzá az ingatlanok eladásához, hogy azok a kutatóhálózathoz kerülnek.

A befolyt pénz felhasználásáról várhatóan egy felálló bizottság dönt majd az MTA-nál. Az állammal kötött megállapodás szerint a 74,5 milliárd forintot a Magyar Állam által kibocsátott értékpapírba, azaz államkötvényekbe fekteti, ahhoz 2025-ben nem nyúl, s 2026-ban is csak 5,5 milliárdot használ majd fel belőle.

Számos akadémikusnak komoly fenntartásai vannak az ügylettel kapcsolatban, amelyre már az elnökség is csak azzal adta áldását, hogy „a HUN-REN-törvény rendelkezései és a HUN-REN alapító okirata és belső szabályozása biztosítani fogja, hogy a HUN-REN kutatóintézetek önálló jogi személyként megőrzik munkáltatói, kötelezettségvállalási és pályázási autonómiájukat”. Ez egyelőre biztosan nem így van, ugyanis a törvénytervezet szerint a munkáltatói jogok nem a kutatóintézeteknél, hanem a szervezet elnökénél vannak, aki a „HUN-REN szervezeti és működési szabályzatban meghatározott munkavállalói felett” gyakorolhatja ezt a jogot.

Az aggályokról bővebben itt írtunk: