Justin McKenzie Smith-t nevezték ki az Egyesült Királyság új brit nagykövetévé – közölte a brit külügyminisztérium. A közlemény szerint októberben kezdi meg budapesti megbízatását, addig a nagyköveti feladatokat továbbra is Paul Fox látja el, aki már korábban bejelentette, hogy nyugdíjba vonul a diplomáciai szolgálatból.
Paul Fox a III. Károly király születésnapja alkalmából rendezett fogadáson a közös sikerek és kulturális kapcsolatok mellett háborús pszichózisról, a politikai párbeszéd durvulásáról és az „átláthatósági” törvényről is beszélt. Szerinte a magyar kormány olyan határhoz érkezett, amit nem akar átlépni.
Hivatalos életrajza szerint Justin McKenzie Smith 1994-ben lépett be a külügyminisztériumba, 1996 és 1999 között a moszkvai nagykövetségen is dolgozott, 2008 és 2011 között a brit külügyminisztérium Kelet-Európával és Közép-Ázsiával foglalkozó Igazgatóságának helyettese volt. Később szolgált Mexikóban, 2016 és 2020 között pedig az Egyesült Királyság grúziai nagykövete volt. Átmenetileg dolgozott a skót kormánynak is, majd 2021 és 2024 között ő vezette a brit külügy közép-ázsiai és keleti partnerségi osztályát.
Az új brit nagykövet már egy ideje készül a magyarországi szolgálatára, életrajza szerint tavaly óta tanul magyarul.
Paul Fox, az Egyesült Királyság jelenlegi nagykövete már a III. Károly király születésnapja alkalmából rendezett fogadáson bejelentette, hogy októberben visszavonul. A múlt heti eseményen, amelyet a HVG által nemrég bemutatott, 100 éves nagyköveti rezidencia kertjében tartottak, nemcsak a két ország közös sikereit és kapcsolatait méltatta, hanem kritikát is megfogalmazott a magyar kormány felé.
Nem szabad ezt a régiót magától értetődőnek venni, ez az eddigi budapesti éveinek egyik legfontosabb tapasztalata – mondta a hvg360-nak Paul Fox, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete. A diplomata, aki doktoriját a szovjet történelemből írta, és magyarul is tanul, úgy fogalmazott, néhány területen kiváló a két ország közötti együttműködés, a hozzáállásuk az ukrajnai háborúhoz azonban gyökeresen különbözik.
Eddig a három-, a jövőben viszont már csak a négyórás késések után járna kártérítés az európai légitársaságok utasainak, ha elfogadják az erről szóló tervezet. Az utasjogok szempontjából nem ez az egyetlen kellemetlen változás.