A jogvédők szerint a Kúria döntése azt jelenti, hogy kirekesztő nézeteket lehet terjeszteni, de az emberi méltóság mellett tilos kiállni

A Kúria szerint nem lehet szabadon élni a békés gyülekezéshez való joggal és felvonulást tartani a szexuális és nemi kisebbségek jogegyenlősége mellett Magyarországon – a Magyar Helsinki Bizottság, a Háttér Társaság, az Amnesty International Magyarország és a Társaság a Szabadságjogokért közleménye szerint ez derült ki a bíróság mai döntéséből, ami azután született, hogy a négy jogvédő szervezet a rendőrség legutóbbi szivárványos felvonulásukat megtiltó határozatát megtámadta.

„2025 júniusában az Európai Unió egyik tagállamában az a helyzet állt elő, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Mi Hazánk szabadon terjesztheti a kirekesztő, az emberi méltóságot semmibe vevő nézeteiket a közterületeken, de ugyanazon a napon az egyenlőség és az emberi méltóság mellett tilos kiállni” – áll a jogvédők közös közleményében.

A szervezetek szerint a rendőrség korábban jogszerűtlenül tiltotta meg a bejelentett gyűlést, amelyet a Kúria a mai érthetetlen és jogsértő döntésével helybenhagyott. A bíróság ráadásul a majd egy hónapja húzódó eljárásban az idő rövidségére hivatkozva arra sem volt hajlandó, hogy az Alkotmánybírósághoz vagy az Európai Unió Bíróságához forduljon alapjogi vizsgálat érdekében.

A jogvédő szervezetek hozzátették: minden rendelkezésükre álló eszközzel küzdenek tovább a békés gyülekezéshez való jog helyreállításáért.

A mostani eljárásnak a közlemény szerint nincsen köze a június 28-ra tervezett Budapest Pride szervezéséhez. A jogvédő szervezetek természetesen ott lesznek a rendezvényen, és kiállnak minden olyan emberért, akik egy nyitottabb, szabadabb és egyenlőbb Magyarországon akarnak élni.

Az elhúzódó jogvita még május legvégén kezdődött, amikor jogvédők szivárványos menet megtartását jelentették be a budapesti belvárosba. Ezt az Alaptörvény és a gyülekezési törvény nemrég elfogadott módosítására hivatkozva nem engedélyezte a rendőrség. A szervezők a Kúriához fordultak, amely azt állapította meg, hogy a rendőrség indoklása nem volt elég alapos, ezért új eljárásra kötelezte őket.

A történet innen vett még érdekesebb fordulatokat. A rendőrség ekkor már tudomásul vette a gyűlést, de mivel ez pár órával a tervezett kezdés előtt történt, a szervezők úgy döntöttek, hogy kérvényezik az időpont módosítását – méghozzá éppen június 28-ára, a Pride korábban tervezett napjára. A rendőrség azt azonban nem módosított időpontként, hanem új bejelentésként értékelte, és megtiltotta.

Tiltó határozatukban arra hivatkoztak, hogy a szervezők a Pride-ot akarták bejelenteni, ha pedig nem, az esemény akkor is könnyen azzá válhat.

A szervezők a határozatot újra megtámadták a Kúrián, mely azonban újabb határozatában most már a rendőrségnek adott igazat, és jogszerűnek ítélte meg a tiltást. Ezt azzal indokolták, hogy a szervezők nem működtek együtt a rendőrséggel, kitérő, nem egyértelmű válaszokat adtak a törvényi tilalomba ütközés körében feltett kérdésekre, ezzel „akadályozták az alperest a gyűlés megtartása körülményeinek tisztázásában”.