A rendőrség indoklása nem volt megfelelő, nekik kell állniuk perköltséget is.
Míg május 17-én, a homofóbia, bifóbia és transzfóbia elleni világnapon egy több szervezet által rendezett LMBTQI-jogi demonstrációt a rendőrség elfogadott, sőt biztosított is, addig az Alaptörvény frissen módosított cikkelyére hivatkozva betiltották azt a felvonulást, amelyet június 1-jére tervezett az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, a Szivárvány Misszió Alapítvány (a Budapest Pride alapítványa) és a Társaság a Szabadságjogokért.
A cél az volt, hogy kiálljanak a transznemű emberek és az LMBTQI közösség jogegyenlősége mellett és felhívják a figyelmet az elmúlt öt év kirekesztő jogalkotásának hatásaira, különösen tekintettel a közelgő 30. Budapest Pride felvonulásra, valamint az LMBTQ-közösséggel szembeni kormányzati gyűlöletkeltésre, és vállalták, hogy a “gyűlés nem tesz elérhetővé semmilyen pornográf vagy a szexualitást bármilyen módon ábrázoló tartalmat, kizárólag az LMBTQI közösség tagjait is megillető alapvető jogok védelmét és a jogegyenlőséget népszerűsíti, jeleníti meg”.
Az öt szervezet úgy döntött, hogy a Kúrián támadják meg a tiltó határozatot, és meg is született a döntés. Keresetlevelük szerint a gyülekezési hatóság határozatát hiányosan, illetve nem teljeskörűen feltárt tényállásra alapította, megsértette indokolási kötelezettségét, tévesen állított alapjogi kollíziót a békés gyülekezéshez fűződő és a gyermekek védelemhez való alapjoguk között, ezért jogellenes alapjogkorlátozáshoz vezet. Kérték továbbá, hogy a Kúria kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságánál.
A Kúria közleményében kiemelte, ebben ebben az ügyben kellett első ízben alkalmaznia az Alaptörvény 2025. április 15-étől hatályos tizenötödik módosítását követően a XVI. cikk új szövegét, amely szerint minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, és ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz, így a békés gyülekezéshez való alapjog is bármilyen mértékben korlátozható, akár az utóbbiak – adott körülmények közötti – kiüresedésére tekintet nélkül.
Mint határozatuk kapcsán írják, a gyülekezési hatóság, vagyis a rendőrség határozata a bejelentés megfogalmazásán, a vonulás és gyűlés helyszínén, valamint azon nyilatkozaton kívül, hogy a gyűléshez bárki – akár gyermek is – csatlakozhat, egyetlen értékelhető tényt sem tartalmaz. A határozat nem vezette le, hogy a gyűlésre miért vonatkoznak az Alaptörvény és a jogszabályok hivatkozott rendelkezései. A határozat és az eljárás iratai alapján az sem volt megállapítható, hogy mi az a sajátos körülmény, amely folytán a gyülekezési hatóságnak meg kellett tiltania a gyűlést, miközben két héttel korábban hasonló tárgyú gyűlések megtartását nem tekintette az Alaptörvénybe ütközőnek, hanem azokat tudomásul vette.
A Kúria a gyülekezési hatóság helyett a tényállást nem állapíthatta meg, a hiányzó bizonyítást nem végezhette el, ennek hiányában viszont nem lehet állást foglalni a gyűlés megtiltásának törvényességéről, ezért a határozatot megsemmisítette, és a rendőrséget új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezte, felhívva a figyelmét a bejelentett gyűlés tervezett időpontjára. Emellett pedig kötelezték a rendőrséget, hogy tizenöt nap alatt fizessék meg az együttesen 224 000 forint perköltséget.
Az Európai Unió Bíróságához fordulást a Kúria az ügy körülményeire tekintettel nem találta szükségesnek.
Ritkán látott botrány lett egy csökkenő eladásokkal küzdő divatház reklámjából, amely közel egy hete tematizálja az amerikai közéletet. Mások belebuktak hasonló ügyekbe, ám itt még jól is alakulhatnak a dolgok az American Eagle számára, és ebben nagy szerepe lehet Donald Trumpnak.
A gyógyszeripar termékeire akár 250 százalékos vám is jöhet.
Kórházba már eszméletlen állapotban került, súlyos az állapota.
