„Nem akarhatnak több ezer békés polgárt erővel szétkergetni” – politikai elemzők a betiltott Pride-ról
Mi lenne, ha a kormány csöndben kiszállna a csatából vagy épp ellenkezőleg, még jobban beleállna?
Jövő héten fogadhatja el a Fővárosi Közgyűlésnek Budapest módosított költségvetését, melyet azután kellett átírni, hogy a Kúria kimondta, jelenleg törvénytelen megoldás, hogy a városvezetés nem a szolidaritási hozzájárulás teljes összegét tüntette fel a várható kiadások között. Emellett szavaznak a folyószámla-hitelkeret 20 milliárdos emeléséről és a közösségi közlekedési cégek követelésértékesítéséről is. Ha ezeket „a közgyűlés nem szavazza meg, akkor a város maga ugrik bele abba a kútba, amit a kormány ásott Budapestnek” – mondta Kiss Ambrus főigazgató a Népszavának adott interjújában.
Megjegyezte, a költségvetés módosítása banki oldalról is elvárás, hiszen enélkül a Kúria döntése értelmében június végétől nem lenne elfogadott költségvetése a városnak, ami a hitelek felmondását vonná maga után. Úgy gondolja, a fenti döntésekkel időt nyernek augusztus végéig, de további meccsekre számíthatnak, hiszen az államkincstár már bejelentette, hogy megtámadja a döntést.
Jelenleg augusztus végéig tart a jogvédelem, melyet a főváros kért, ennek lejárta után újra igénylik majd azt, hiszen egy újabb inkasszó havonta újabb 6-6 milliárdos kiadást jelentene Budapestnek. „Erre nincs fedezet, hiszen eredetileg nem számoltunk a szolidaritási hozzájárulás teljes összegének befizetésével. Ahogy a törvényszék is megállapította: az azonnali jogvédelem arról szól, hogy nem várható meg a perek lezárása, hiszen inkasszózás esetén bedől a város és leállnak a közszolgáltatások” – mondta Kiss Ambrus.
Beszélt arról is, hogy már második alkalommal egyeztetett a városvezetés a kormány képviselőivel, Gulyás Gergellyel, Latorcai Csabával, valamint a kormány által megbízott átvilágítási szakértővel, Domokos Lászlóval, az Állami Számvevőszék korábbi elnökével. Kiss szerint a főváros pénzügyi helyzete nem egyszeri, hanem strukturális probléma, így ennek rendezése sem lehet egyszeri megoldás.
Mint mondta, Budapest kiadásainak jelentős részét a közösségi közlekedés teszi ki, ennek finanszírozásából kellene az államnak nagyobb szerepet vállalnia. Ugyanakkor a kormány nem akar közfeladatot átvállalni, így a BKV vagy a BKK államosítása fel sem merült.
Kiss Ambrus arra számít, augusztus végén, szeptember elején állapodhatnak meg a kormánnyal, akkor kell majd rendkívüli közgyűlést összehívni az ügyben. „Arra ugyanis nem építhető a közszolgáltatások finanszírozása, hogy időről-időre azonnali jogvédelmet kérünk” – tette hozzá.
