A Stádium kör arra kéri az ELTE-t, ne fogadja be a HUN-REN intézeteit

A HUN-REN Irányító Testületének (IT) három tagja a három kutatóközpont elcsatolásának elfogadása után  lemondott. A két nemmel szavazó, és lemondott kutató – Bollobás Enikő irodalomtörténész és Ádám Veronika orvos, biokémikus – megszólalt a HVG-nek, ám van egy harmadik IT-tag, aki a szavazati arányok szerint igennel szavazott az átalakításra, majd ezután mondott le. Akadémikus körökben az az információ terjed, hogy ez a személy Kovács Melinda állatorvos, egyetemi tanár, akadémikus, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tudományos és minőségbiztosítási rektorhelyettese volt. A HVG őt is megkereste, de eddig nem adott választ. Állítólag ő kezdetben azon a véleményen volt, hogy nemmel szavaz, amit ki is nyilvánított, erre Gulyás Balázs, az IT elnöke szünetet rendelt el. Hogy mi történt ezalatt, nem tudni, de ezután Kovács Melinda megváltoztatta a szavazatát. Úgy tudni, hogy Jakab Roland, a Ericsson közép-európai régiós stratégiai igazgatója is szavazott, holott a HUN-REN működési szabályzata szerint csak a testület tudományos életből jött tagjai szavazhattak volna.

Mindez felveti azt is, hogy szabálytalanságok történtek az IT ülésen, ezért az Akadémiai Dolgozók Fóruma kikéri a ülés jegyzőkönyvét.

Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke nem nyilatkozik ezekről a kérdésekről, csak egy semmitmondó videóüzenetet tett közzé, amiben úgy beszél a döntésről, mintha különösebb ellenállásba nem ütközött volna. Ez a videó azonban órákkal ezelőtt eltűnt.

A Stádium 28 kör lapunkhoz eljuttatott nyílt levelében azt tanácsolja az ELTE szenátusánák, hogy a nemzet jövőjéért és az Eötvös Loránd Tudományegyetemért érzett felelősség miatt mondjon nemet a HUN-REN intézeteknek az ELTE-hez való csatolására, ami súlyos károkat okoz a tudományos kutatásnak és a felsőoktatásnak, és ezzel akadályozza a magyarországi kibontakozás lehetőségét.

„Az ELTE szenátusa már a magyar tudományért érzett felelőssége miatt sem támogathatja az átalakítást. Azonban meggyőződésünk, hogy a tervezett intézkedés súlyos válságot idézne elő az ELTE-n. A mintegy 1200 új dolgozó, a kutatások úgymond párhuzamossága és az oktatási követelmények különbözősége miatti konfliktushelyzetek, a finanszírozás teljes bizonytalansága előrevetítik egy problémagóc megjelenését az ELTE-n. Tehát a Szenátusnak az ELTE jól felfogott érdekében is elleneznie kell a négy, a bölcsészet- és társadalomtudományok területén működő kutatóközpontnak az ELTE-hez csatolását” – áll a Stádium 28 kör nyílt levelében.

A tekintélyes tudósokból álló szervezet szerint „ma már világosan látható, a kutatóintézet-hálózat elcsatolása az MTA-tól, folyamatos átszervezése és büntető jellegű alulfinanszírozása valódi reformok helyett működési kiszámíthatatlanságot és kutatói elvándorlást idézett elő a HUN-REN kutatóhálózatban. A sorozatos átszervezési kudarcok, a kutatói béremelés elmaradása, az MTA-ingatlanvagyon rendezésének mulasztása, a HUN-REN-törvény hatályba lépésének betarthatatlansága sem volt elég a tudománypolitika irányítói számára annak a belátásához, hogy szükség van párbeszédre és konzultációra az érintettekkel.”

A levélírók szerint „a  kormány újabb átgondolatlan, és minden eddiginél súlyosabb következményekkel járó átalakítást erőltet a humán és társadalomtudományi HUN-REN-intézeteknek az ELTE-hez való csatolásával – mindezt az ELTE rektorának távollétében. A tervezett lépésnek az anyagi, a tudományos és a humán erőforrásokra gyakorolt hatását nem vizsgálták, valamint a pénzügyi, tulajdon- és munkajogi garanciák teljes mértékben hiányoznak. Félő, hogy az intézkedés a kormánypárti tudománypolitikusok által korábban említett, a bölcsészektől és társadalomtudósoktól való megszabadulás előkészítése. Az átalakítás hatása a HUN-REN természettudományos intézetekre is végzetes lehet, mivel elősegítheti ezeknek a döntően alapkutatással foglalkozó központoknak a közvetlen gazdasági hasznot célzó fejlesztések irányába történő átalakítását.”