A HUN-REN Irányító Testületének (IT) három tagja a három kutatóközpont elcsatolásának elfogadása után lemondott. A két nemmel szavazó, és lemondott kutató – Bollobás Enikő irodalomtörténész és Ádám Veronika orvos, biokémikus – megszólalt a HVG-nek, ám van egy harmadik IT-tag, aki a szavazati arányok szerint igennel szavazott az átalakításra, majd ezután mondott le. Akadémikus körökben az az információ terjed, hogy ez a személy Kovács Melinda állatorvos, egyetemi tanár, akadémikus, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem intézetigazgatója volt. A HVG őt is megkereste, de eddig nem adott választ. Állítólag ő kezdetben azon a véleményen volt, hogy nemmel szavaz, amit ki is nyilvánított, erre Gulyás Balázs, az IT elnöke szünetet rendelt el. Hogy mi történt ezalatt, nem tudni, de ezután Kovács Melinda megváltoztatta a szavazatát. Úgy tudni, hogy Jakab Roland, a Ericsson közép-európai régiós stratégiai igazgatója is szavazott, holott a HUN-REN törvény szerint csak a testület tudományos életből jött tagjai szavazhattak volna.
Mindez felveti azt is, hogy szabálytalanságok történtek az IT ülésen, ezért az Akadémiai Dolgozók Fóruma kikéri a ülés jegyzőkönyvét.
Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke nem nyilatkozik ezekről a kérdésekről, csak egy semmitmondó videóüzenetet tett közzé, amiben úgy beszél a döntésről, mintha különösebb ellenállásba nem ütközött volna. Ez a videó azonban órákkal ezelőtt eltűnt.
A Stádium 28 kör lapunkhoz eljuttatott nyílt levelében azt tanácsolja az ELTE szenátusánák, hogy a nemzet jövőjéért és az Eötvös Loránd Tudományegyetemért érzett felelősség miatt mondjon nemet a HUN-REN intézeteknek az ELTE-hez való csatolására, ami súlyos károkat okoz a tudományos kutatásnak és a felsőoktatásnak, és ezzel akadályozza a magyarországi kibontakozás lehetőségét.
„Az ELTE szenátusa már a magyar tudományért érzett felelőssége miatt sem támogathatja az átalakítást. Azonban meggyőződésünk, hogy a tervezett intézkedés súlyos válságot idézne elő az ELTE-n. A mintegy 1200 új dolgozó, a kutatások úgymond párhuzamossága és az oktatási követelmények különbözősége miatti konfliktushelyzetek, a finanszírozás teljes bizonytalansága előrevetítik egy problémagóc megjelenését az ELTE-n. Tehát a Szenátusnak az ELTE jól felfogott érdekében is elleneznie kell a négy, a bölcsészet- és társadalomtudományok területén működő kutatóközpontnak az ELTE-hez csatolását” – áll a Stádium 28 kör nyílt levelében.
A tekintélyes tudósokból álló szervezet szerint „ma már világosan látható, a kutatóintézet-hálózat elcsatolása az MTA-tól, folyamatos átszervezése és büntető jellegű alulfinanszírozása valódi reformok helyett működési kiszámíthatatlanságot és kutatói elvándorlást idézett elő a HUN-REN kutatóhálózatban. A sorozatos átszervezési kudarcok, a kutatói béremelés elmaradása, az MTA-ingatlanvagyon rendezésének mulasztása, a HUN-REN-törvény hatályba lépésének betarthatatlansága sem volt elég a tudománypolitika irányítói számára annak a belátásához, hogy szükség van párbeszédre és konzultációra az érintettekkel.”
A levélírók szerint „a kormány újabb átgondolatlan, és minden eddiginél súlyosabb következményekkel járó átalakítást erőltet a humán és társadalomtudományi HUN-REN-intézeteknek az ELTE-hez való csatolásával – mindezt az ELTE rektorának távollétében. A tervezett lépésnek az anyagi, a tudományos és a humán erőforrásokra gyakorolt hatását nem vizsgálták, valamint a pénzügyi, tulajdon- és munkajogi garanciák teljes mértékben hiányoznak. Félő, hogy az intézkedés a kormánypárti tudománypolitikusok által korábban említett, a bölcsészektől és társadalomtudósoktól való megszabadulás előkészítése. Az átalakítás hatása a HUN-REN természettudományos intézetekre is végzetes lehet, mivel elősegítheti ezeknek a döntően alapkutatással foglalkozó központoknak a közvetlen gazdasági hasznot célzó fejlesztések irányába történő átalakítását.”
Az Akadémia Dolgozók Fóruma is nyílt levélben fordult az ELTE szenátusához, és polgáraihoz, melyben azt írják: “A négy, korábban a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó kutatóközpont átvétele nemcsak Magyarország alapkutatási hálózatának felbomlását, hanem az utolsó nagy, még némi önkormányzatisággal rendelkező állami egyetem, az ELTE végét is jelenti. Az egyik legrégebbi tudományos intézmény nem játszhatja el a hóhér szerepét egy másik, 200 éve alapított intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának végső megsemmisítésében. Az ELTE nem szerepelhet bábuként egy olyan bábjátékban, amit a miniszterelnök és tanácsadói rendeznek.”
