Tizenkét éves korában, 2012-ben kért először segítséget a rendőrségtől az a fiatal nő, akit a gyanú szerint a Szőlő utcai javítóintézet korábbi igazgatója, Juhász Péter Pál futtatott prostituáltként, már felnőttként – adta hírül a 444.hu. A lap cikkében Sára néven szereplő lány Juhász élettársával, az akkor 18 éves A.-val ment be a rendőrségre, ahol Sára azt mondta, nem mer hazamenni, fél az anyjától és a fiútestvéreitől, akik verik, és hogy az anyja pénzt szokott kérni A.-tól, ha az látni akarja.
Sára anyja ellen kiskorú veszélyeztetése miatt rendőrségi eljárás indult, a lányt pedig bevitték egy fővárosi befogadó otthonba, vagyis egy gyerekek ideiglenes elhelyezésére szolgáló szociális intézetbe. Ott nem sokkal később rutin pszichológiai szakvélemény készült Sáráról, amelyet két pszichológus, egy szociális munkás és egy klinikai szakpszichológus közösen jegyzett, ez a dokumentum jutott el a laphoz.
A vizsgálat szerint Sára anyja azt mondta, hogy A. nagyjából egy évvel korábban ismerte meg a lányát, rendszeresen látogatta, s olyankor általában vele érkezett Juhász Péter Pál is, aki az anya szavai szerint a „Szőlő utca igazgatója” és A. „segítője”. A. és Juhász hetente többször mentek Sáráért, a lányt az anyja hétvégente éjszakára is elengedte. Arra a kérdésre, érezte-e, hogy a lánya veszélyben van, úgy válaszolt: ha egy férfi hozzányúlna, arról ő tudna.
Bár a nő tagadta, hogy pénzt kért azért, hogy elengedje a lányát A.-val, Sára erről így beszél a szakvélemény szerint: „Anya elad és visszakér”, ami szerinte „tök gáz”. A szakvélemény írói kiemelték, hogy elbeszélései során Sára a „pedofília” szót rákérdezés nélkül, spontán említette, miközben annak jelentését nem tudta pontosan megmagyarázni. Ez szerintük felveti annak a lehetőségét, hogy egy felnőtt felkészítette a várható kérdésekre.
„A projektív rajztesztekben férfi nemi szervre emlékeztető forma jelenik meg, mely szexuális tartalmakra utaló jelzés lehet. Egyes figurák megjelenítése során a köldök hangsúlyozottan ábrázolódik, mely a traumára utaló testtáj kiemelését jelentheti” – írták, és a lista hasonló megállapításokkal folytatódott. A dokumentum szerint Sára „verbális szinten nem számol be szexuális bántalmazással kapcsolatos élményekről, de projektív vizsgálatok során többször is megjelennek a témára utaló jegyek”, és erre utal az is, hogy rejtőzködően, néhol manipulatívan viselkedik a vizsgálatok során, továbbá, hogy ellentmondások vannak az ő és az anyja elbeszélésében. A cikkben nem esett szó arról, hogy az esetleges szexuális bántalmazás mikor érhette Sárát, illetve hogy ki követhette el azt.
A vizsgálat után az intézetet fenntartó Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (TEGYESZ) elküldte az ügyet a Budapesti Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főosztályának azzal, hogy az előzmények feltárása és az átmeneti nevelésbe vételhez szükséges vizsgálatok során felmerült a gyermek sérelmére elkövetett szexuális abúzus is, ezért kérik „ez ügyben a szükséges intézkedés megtételét”.
A rendőrség kilenc hónappal később – arra hivatkozva, hogy „a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg a bűncselekmény elkövetése és az eljárás folytatásától sem várható eredmény” – megszüntette a Sára anyja ellen kiskorú veszélyeztetésének megalapozott gyanúja miatt indított nyomozást. A szexuális bántalmazás lehetőségét felvető következtetések miatt nem indult nyomozás.
A megszüntető határozatban a hatóság rögzítette, hogy megkapták a Fővárosi TEGYESZ-től a Sáráról a bekerülése után felvett pszichológusi vizsgálatot, „melyben a vizsgálatot végző egyértelműen megállapítja a kiskorúnál a szexuális bántalmazásban való érintettséget, annak ellenére, hogy a kislány arról verbálisan nem számolt be”. Említést tettek azonban egy másik, a „kiskorú szakértői vizsgálatáról előterjesztett szakértői véleményről” is, amely a szexuális bántalmazásra utaló jeleket átértékeli, de erről nem derült ki, hogy ki készítette.
A második dokumentumról a rendőrségi határozatban az olvasható, hogy „Sára nyilatkozataiban valóságtorzító stratégia, befolyásolt személyiség stratégiája nyilvánult meg, így a családját, a családja életkörülményeit illetően túlzó megállapításokat tett élményszerű részletezés nélkül és összességében információ-visszatartó beállítódású volt. A szakértői vizsgálati eredményekben a szexualitásra vonatkozóan egyértelműen traumatikusnak értékelhető jellegzetességek nem merültek fel, ilyen irányú kérdésekre reakciója hárító volt és e tekintetben is rejtőzködő stratégia volt feltételezhető a kiskorúnál”.
A 444.hu kiderítette, hogy a cikkben szereplő nő egyike volt azoknak, aki a Juhász elleni, prostitúciós ügy sértettjeként szerepelt a híradásokban. Amikor a lap megkereste Sárát, ő először elismerte, hogy ő a keresett személy, majd amikor Juhász Péter Pálról kérdezték, akkor egyszerre letagadta ezt, és a Juhásszal való ismeretséget is tagadta. Azt továbbra sem lehet tudni, hogy mikor kezdte el Juhász és az élettársa prostituálni Sárát, vagy bárki mást, ezt a most zajló nyomozás hivatott kideríteni. Egyelőre a prostitúcióra kényszerítés is csak gyanú, a nyomozás még tart, ráadásul Sára tagadja, hogy Juhászék kényszerítették volna.
A Szőlő utcai botrányról szóló összes cikkünket itt találja.
