Idén júniusban számolt be a hvg.hu egy fontos Ab-határozatról: ez kimondta, hogy bár Magyarországon házasságot csak férfi és nő köthet, bejegyzett élettársi kapcsolatként itthon el kellene ismerni, ha két férfi vagy két nő külföldön összeházasodott. Mulasztással előidézett Alaptörvény-ellenesség áll fenn amiatt, hogy ez nincs benne a magyar jogszabályban. Az Ab október 31-i határidőt adott a kérdés rendezésére, de a magyar parlament és a törvényalkotásért felelős kormány meg se rezzent: semmiféle próbálkozás nem történt az Ab által kirótt kötelezettség teljesítésére.
Pedig a dolog látszólag egyszerű. A bejegyzett élettársi kapcsolatot az Országgyűlés 2009-ben az Ab teljes egyetértése mellett éppen azoknak hozta létre, akik a magyar törvények szerint nem köthetnek házasságot: két férfinak vagy két nőnek, akik rendezett jogi körülmények között együtt kívánnak élni.
Az azonos neműek párkapcsolata számára „az elismerés és a védelem igényét” az emberi méltósághoz való jogból, az önrendelkezési jogból vezetik le. Mivel azonban a magyar jogszabály nem teszi lehetővé a külföldön két férfi vagy két nő által kötött házasság elismerését bejegyzett élettársi kapcsolatként, az Ab kénytelen volt elutasítani az anyakönyvezést megtagadó bírósági ítéletekkel szemben tett alkotmányjogi panaszt.
Most ugyanez történt, csak az újabb ügy szereplői nem Németországban, hanem az Egyesült Államokban házasodtak össze. De az Ab beleütközött abba, hogy hiába múlt el október, az Országgyűlés semmit nem tett az Alaptörvény-ellenesség megszüntetésére: ez a határidő egyike annak a 11-nek (a legrégebbi 2013-as), amelyet nem tartottak meg. Ez patthelyzet, hiszen az Ab nem tud kikényszeríteni egy törvénymódosítást.
Ezért most is elutasították a panaszt, megállapítva, hogy a bíróságok „a hatályos jog keretei között döntöttek, és nem rendelkeztek olyan mérlegelési mozgástérrel, amely lehetővé tette volna számukra az indítványozók által kívánt eredmény – a külföldön kötött házasság bejegyzett élettársi kapcsolatként történő elismerése – elérését. Nem léphették túl a hatályos jog kereteit, és nem értelmezhették kiterjesztően a jogszabályokat, hogy azok pótolják a jogalkotói mulasztást.”
A határozatot az öt tagú tanács elnökeként Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság (LB) egykori elnöke írta alá, tagként pedig Patyi András, az LB helyébe lépett Kúria volt elnökhelyettese, az ügy előadója és Kozma Ákos, a legújabb alkotmánybíró, aki nemrég még az alapvető jogok biztosa volt, továbbá Hörcherné Marosi Ildikó, a hasonló nyári ügy előadója és Szabó Marcel egykori ombudsmanhelyettes.
