Hiába kérte az Alkotmánybíróság: 14 esetben nem változtatott a kormány az Alaptörvény-ellenességet okozó jogszabályokon

Az Alkotmánybíróság pénteken tett közzé egy listát „teljesítetlen jogalkotói mulasztások” címmel. Előfordul ugyanis, hogy bár az Ab igazat ad egy panaszosnak, nem semmisíti meg a vitatott jogszabályhelyet, mert nem az a baj vele, ami benne van, hanem ami hiányzik belőle. Beleírni viszont nincs joga az Ab-nak.

Ilyenkor felhívja az országgyűlést, hogy pótolja az Alaptörvény-ellenességet okozó mulasztását, és erre határidőt szab meg.

Az országgyűlés honlapja szerint 43 ilyen felhívásnak eleget tettek a törvényhozók a mostani Ab-törvény 2012-es hatályba lépése óta, de 14 határidő eredménytelenül járt le.

Néhány példa:

• a tengelyterhelés ellenőrzése során az ellenőrzéssel érintett ügyfél számára a jogalkotó nem biztosította a tisztességes eljáráshoz való alapvető jog érvényesülését. Ezt 2015-ben kellett volna rendezni.
• Az országgyűlés „nem gondoskodott olyan szabály megalkotásáról, amely biztosítaná a Nemzeti Földalap sarkalatos szabályokkal védett vagyonának hosszú távú megőrzését, és kizárná annak lehetőségét, hogy egyszerű többséggel elfogadható törvények alkalmazása a Nemzeti Földalap céljainak, a természeti erőforrások … védelmének, fenntartásának, a jövő nemzedékek számára megőrzésének megvalósítását veszélyeztető mértékű vagyonvesztéshez vezessen”.
• A jogalkotó nem szabályozta a jogszerűen letelepedett nem magyar állampolgárok névváltoztatási eljárását;
• a választási eljárásról szóló törvény kapcsán nem alkotta meg a politikai hirdetés indokolatlan és aránytalan korlátozásának kizárását garantáló szabályokat;
• nem szabályozta az azóta már HUN-REN nevet viselő Eötvös Loránd Kutatóhálózat és a Magyar Tudományos Akadémia közötti vagyoni viszonyokat;
• nem szabályozta a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény alapján létrehozott hatásköri rendszerben eljáró valamennyi hatóságra kiterjedően az együttműködés szervezeti rendjét.

Ez patthelyzet: az Ab abban az értelemben fölötte áll az országgyűlésnek, hogy megsemmisítheti az Alaptörvényt sértő jogszabályt. De bele nem írhat egy vesszőt sem, és ha az országgyűlés nem teljesíti, amire az alkotmánybírók felszólítják, akkor nincs olyan erő, amely ezt kikényszeríthetné. Tehát ilyenkor az Alaptörvény-ellenes helyzet fennmarad.

Ám egy tétel hamarosan kihúzható a mulasztások listájáról. Egy jövő kedden napirendre kerülő belügyi salátatörvény-javaslat – bár ha tíz hónappal a határidő lejárta után – rendezi, hogy ha egy pszichiátriai beteg gyógykezelésének elrendelése során a szabadságát alaptalanul korlátozták, illetve elvonták, kártalanítási igényét perben érvényesítheti, és meghatározza ennek eljárási szabályait.