Political Capital: Lehet, hogy Orbán mérsékeltebben kampányol, de keményedni látszik a rendszer

A Political Capital szerint a rendszer működését jól jellemzi Orbán Viktor 2008-as kijelentése, miszerint nem arra kell figyelni, amit mond, hanem arra, amit csinál.

  • HVG

Sokaknak feltűnhetett, hogy október 23-a óta a magyar miniszterelnök igyekszik mérsékeltebb hangot megütni, hogy nemcsak a Fidesz-szavazókat akarja megszólítani. Orbán Viktor, aki márciusában még poloskázott ünnepi beszédében, és erre ősz elején is viccelődve visszautalt, a Digitális Polgári Körök győri ülésén már azt mondta, hogy kirekesztéssel nem lehet nemzeti egységet teremteni.

A Political Capital szerint ha nemcsak a szavakra, hanem a tettekre is figyelünk, akkor több területen is keményedni látszik a rendszer. Elemzésük szerint ezt bizonyítja például az, hogy erősödik a kontroll a sajtó felett, hiszen nemrég az Indamedia nemrég felvásárolta a Blikk kiadóját, a Ringier Hungary-t, ami azóta egyébként nevet is váltott. Kiemelik azt a tényt is, a tulajdonosváltást nem vizsgálja a Gazdasági Versenyhivatal.

Nagy Iván Zsolt, a Blikk volt főszerkesztője a tulajdonosváltásról: „Ha ma egy médium kormányközelben van, az valamilyen formában részévé válik a kormányzati kommunikációnak”

Már éppen kezdett beérni a Blikk átpozicionálását célzó, tavasszal indult munka, amikor jött a tulajdonosváltás és NER-közelbe került a kiadó. Nagy Iván Zsolt főszerkesztő azonnal felállt, és most azt mondja, az eladásban benne lehetett a politikai szándék is.

De intő jel a Tisza Világ alkalmazással kapcsolatos adatvédelmi incidens is. Mint megjegyzik, nemcsak azok követettek el bűncselekményt, akik a Tisza Párt applikációból tisztázatlan módon kilopták az adatokat, hanem azok is, akik felhasználják, nagy nyilvánosság előtt terjesztik azokat. „Mindez bénítóan hathat a közéleti részvételre, alkalmas lehet választópolgárok megfélemlítésére, igazolhatatlan előnyt eredményezhet a kormánypárt számára, ezért minden további nélkül tekinthető választási visszaélésnek” – tették hozzá.

A büdös-ködös kezdetektől a „tudom, hol laksz típusú klasszikus fenyegetésig” ment eddig a Tisza adatügye, de mi jöhet még?

Kétszázezer személyes adat került nyilvánosságra, hogy miként, máig nem világos. Az viszont egyértelmű, hogy politikai megfélemlítésre használja a Fidesz. De megteheti ezt büntetlenül? Kinek és milyen felelőssége van az ügyben és milyen újabb csavart vehet még a történet? Elemzőkkel, szakértőkkel jártunk utána.

Harmadik bizonyítékként a bírói függetlenséget gyengítő lépéseket hozzák fel. Mint ismert a kormányközeli média listázni kezdte a Tisza-applikációt letöltő bírákat, azzal vádolva őket, hogy politikailag elfogultak. A Kúria és annak elnöke, Varga Zs. András pedig közölte, hogy vizsgálható, érintettek-e a bírák a tiltott politikai szerepvállalásban.

„Kijelentése alkalmas a bíróságok tekintélyének csorbítására” – viszonválaszt kapott Varga Zs. András az Országos Bírói Tanácstól

A magyar igazságszolgáltatás szereplőinek idei legnagyobb nyilvános vitája zajlik épp a Kúria elnöke és a bíróságok központi igazgatását felügyelő Országos Bírói Tanács elnöke között. Ezúttal Pecsenye Csaba, OBT-elnök vádolta Varga Zs. Andrást etikátlansággal.

Hozzászólások