Információink szerint nem hackertámadás történt, sokkal valószínűbb, hogy emberi mulasztás áll a háttérben. Az elavult bírósági informatikai eszközökre már nagyon régóta panaszkodnak a szervezeten belül.
Kritikus besorolású biztonsági incidens érte a Fővárosi Törvényszék (FT) informatikai infrastruktúráját múlt szombaton – tudta meg a HVG. Értesüléseink szerint az FT rendszerét „célzott, emberi beavatkozással végrehajtott támadás” érte, vagyis nem számítógépes vírus károkozásáról volt szó.
A belső vizsgálat azt is megállapította, hogy a behatoló célja minden bizonnyal az volt, hogy hozzáférjen a bírósági rendszerekhez, amelyben az ügyfelek adatai is szerepelnek. Ehhez megszerezte a hitelesítési adatokat (vagyis valószínűleg valakinek a jelszavát), és manuálisan vette át az irányítást egy bírósági munkaállomás felett.
Azaz nem hackertámadás, hanem valószínűleg emberi mulasztás történt. Hogy a támadó pontosan mihez fért hozzá, megszerzett-e bármilyen érzékeny információt, és mindez a bírósági épületen belül vagy külső helyszínen történt, az egyelőre nem világos.
Megkérdeztük a Fővárosi Törvényszéket, meg tudják-e erősíteni az információinkat, és milyen intézkedéseket tettek annak érdekében, hogy ez többet ne forduljon elő. Amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
Más forrásból viszont úgy tudjuk, hogy Tatár-Kis Péter, az FT elnöke hamar reagált a történtekre. A teljes vizsgálat befejezéséig felfüggesztette az asztali munkaállomások kiosztását otthoni munkavégzéshez, és a folyamatban lévő igényléseket is leállította.
A Fővárosi Törvényszéken – mint a magyar bíróságokon általában – jegyzőknek és bíróknak is engedélyezett az otthoni munkavégzés, máshogy nem is nagyon tudnának végezni a munkával. Korábban is írtunk már róla, hogy a fővárosban és a környékén a hatalmas ügyteher miatt szinte kivétel nélkül mindenki hazaviszi a munkát. A budapesti bírák többségének teljesen megszokott, hogy bőröndben vagy nagymamatankban szállítják az aktákat a lakásuk és a tárgyalóterem között.
Az ítélkezés minőségére is hatással lehet egyes bíróságok túlterheltsége, van, ahol átlagosan majd 140 ügyet visz egyszerre egy bíró. A kormány megoldása: bírsággal sarkallná élénkebb munkára a bírókat, akik erőn felül teljesítve tartják életben hivatalukat. Sokan úgy érzik, a bírósági vezetők is cserbenhagyták őket.
Ennek ugyanakkor szigorú feltételei vannak: a laptopokat tilos átengedni bárki másnak (például családtagnak, ismerősnek), mint ahogy nem megengedett az sem, hogy a felhasználói nevet vagy a jelszót bárki megismerje a felhasználón kívül.
Információink szerint az elmúlt időszakban a bírósági szervezeten belül sok panasz érkezett a munkavégzéshez szükséges eszközökről. Idetartoznak a bírósági laptopok is, melyeket egyes egységekben pénzhiány miatt már tíz éve nem cseréltek le. Senyei György Barna, a beszerzésekért felelős Országos Bírósági Hivatal elnöke a HVG-nek adott interjúban úgy fogalmazott: a panaszokkal kapcsolatban mindenhol elvégzik az igényfelmérést.
Négyoldalú megállapodás a kormánnyal, bírótüntetés, a működést veszélyeztető jegyzőhiány a fővárosban – az elmúlt egy évben többször kerültek a figyelem középpontba a magyarországi bíróságok. Lesz-e következménye, ha a bírák nem tudják betartani a határidőket? Mi alapján beszél a kormány kétmilliós bírói átlagbérről? Miért dolgozik Rogán Antal volt jegyzője az Országos Bírósági Hivatalban? Interjú Senyei Györggyel, az OBH elnökével.
„De ez megint egy szubjektív érzés, nem mindig áll összhangban, hogy mi a felvetett, és mi a valós probléma. Adott esetben nem könnyű a dinamikus egyensúlyt megtalálni, hogy hol vannak valós igények, mert a költségvetés véges” – tette hozzá.
Az FT elnöke augusztusban azt kérte a többi törvényszéki elnöktől, mérjék fel, be tudnak-e szállni év végéig heti 30 órában a jegyzőkönyvezésbe. Ehhez azonban a tárgyalásokon készült hangfelvételeket szintén el kell juttatni a külső besegítő jegyzőknek, ami sokak szerint szintén növelheti a biztonsági kockázatot.
5 071 632 000 forint, 2 658 350 euró, 1 257 100 dollár.
