Politikai cölöbparti a hírös városban: Kecskeméten kampányol Orbán és Magyar

A miniszterelnök zárt körben, a Tisza elnöke a szabadban tart gyűlést Kecskeméten – Győr és Nyíregyháza után már harmadszorra „találkoznak”. A város fontos politikai csatatér lesz a választáson, ráadásul nemcsak a fejlődést jelképezi a Mercedes-gyárral, hanem a mNER botránya, az MNB-s százmilliárdok eltűnése is durván érintette.

Másfél évvel az EP-választás kampányhajrájára időzített Gyurcsány-Orbán együttállás után, szombaton ismét politikai nagyágyúk érkeznek Kecskemétre: Orbán Viktor a Bács-Kiskun megyét is elérő háborúellenes DPK-gyűlésen vesz részt, Magyar Péter pedig országjárása következő állomásaként tart fórumot a megyeszékhelyen. 

A koreográfia a korábbi győri és nyíregyházi Orbán-Magyar párhuzamos jelenésekhez hasonló lesz, vagyis térben és időben egymáshoz közel lesz a két pártelnök. Orbán délelőtt egy sportcsarnokban lép fel a Digitális Polgári Körök zárt rendezvényén – aki kérdezi majd, az az exrádiósból és a Heti Hetes műsorvezetőjéből lett milánói főkonzul, Csiszár Jenő. Délután pedig Magyar lép a közönsége elé szabadtéren, egy teljesen nyilvános eseményen. 

A miniszterelnök mellett az első, győri gyűlésen Szijjártó Péter külügyminiszter, Nyíregyházán pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tartott beszédet. Ezúttal politikai igazgatója, Orbán Balázs kíséri el a kormányfőt, bár eredetileg Áder János érkezett volna, de végül a volt államfőt egy következő DPK-gyűlésen, Szegeden hallhatja majd a közönség.

„Olyan kicsi ez az ország, hogy már csak egy városban tudunk lenni?

Nyíregyházán újra egy napon tartott kampányrendezvényt Orbán Viktor és Magyar Péter. A két esemény egy nappal azután történt, hogy a miniszterelnök Moszkvában tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A Fidesz ismét egy zárt stadionban tartott Háborúellenes Gyűlést, Magyar Péter pedig nyílt téren mondott beszédet, és a Tisza Párt helyi képviselőjelöltjét is bemutatta.

A Magyar Péter november elején újraindult országjárására válaszul a Fidesznél kitalált DPK-s háborúellenes kampányrendezvény-sorozat állomásai Magyarék válaszreakciója folytán párhuzamosan zajlanak a Tisza rendezvényeivel – csak éppen a Tisza elnöke közben Jánossomorjától Tarnazsadányig megy máshova is, míg a Fidesz elnöke inkább nemzetközi politikai tényező imázsát építgeti. 

A helyi és közéleti érdeklődést a „duplázó” városokban Magyar Péter fontos bejelentései is táplálják. A nyíregyházi rendezvényen mutatta be például egyik még hiányzó egyéni jelöltjüket. Gajdos László, a Nyíregyházi Állatpark vezetője Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1-es választókerületében indul – emiatt a Fidesz és mások is támadják, de ő állja a sarat. 

Egy név, amitől pánikba esett a Fidesz: pillanatnyi zavar, vagy valódi rés támadt a NER pajzsán?

Gajdos László nyíregyházi jelölése váratlanul mélyet mart a NER helyi hatalmi struktúrájába. A Fidesz pánikszerű reakciója nem véletlen: néha elég egyetlen hiteles helyi tekintély – ez esetben a Nyíregyházi Állatpark elismert vezetője – ahhoz, hogy megbontsa a gondosan felépített rendszer egyensúlyát.

Elképzelhető, hogy most, Kecskeméten is tesz fontos bejelentést Magyar Péter, mivel a Tisza 106 egyéni jelöltje közül egy még nem ismert: a Borsod-Abaúj-Zemplén megye mezőkövesdi székhelyű 7-es körzetében induló tiszás jelölt személye pedig azért sem mindegy, mert olyan fideszes bástyáról van szó, ahol egy erőtlenebb induló labdába sem rúghat. Akár lesz bejelentés, akár nem,  

az Orbán-Magyar kettős eseményeknek helyszínt biztosító városok egy napra politikai csatatérré válnak – így lesz ez Kecskeméttel is. 

Bács-Kiskun megye székhelye enélkül is fontos helyszín és kiemelt politikai jelentőségű választókerületet érint, mivel a város, illetve a megye összesen hat választókerülete erős kormánypárti dominanciájáról ismert. A legutóbbi, 2022-es választáson a megye mind a hat körzetét fideszes jelölt nyerte, a várost érintő 1-es és 2-es választókerületben pedig 59-29 illetve 53-34 arányban győzött a fideszes jelölt. 

A helyzet azonban mostanra megváltozni látszik. A Tisza már a tavalyi összevont EP-s és önkormányzati választáson jó listás eredményeket ért el. Ugyan Bács-Kiskun megye egészét illetően a Fidesz még mindig jelentősen jobb eredményt ért el listán (48,36 százalék), mint a Tisza (28,60 százalék), de Kecskeméten Magyarék már egészen közel kerültek a Fideszhez, hiszen listán 37,72 százalékot kapott a Tisza, a Fidesz pedig 38,90-et. 

Azóta a Tisza pedig erősödött – bár Magyart és Orbánt most ugyanannyian tartják alkalmasnak az ország vezetésére a Medián szerint. Azt is tudjuk, kik lesznek a Tisza egyéni jelöltjei 2026-ban: a Kecskemét kisebb részét és 12 másik települést érintő 1-es körzetben Csőszi Attila, a város nagyobb részét és még másik 5 települést lefedő 2-esben pedig Molnár János. A Fidesz januárban áll elő a saját jelöltjeivel.  

Felkészült a Tisza elitváltó alakulata – de melyik a legveszélyesebb körzet, és hol vetik be a nagyágyúkat?

A nagyobb városokban segítheti a Tisza-jelölteket, hogy a párt támogatói számára kicsit kevésbé számít az indulók személye. A kisebb településeken pedig arra építhetnek, hogy az előválasztás nyertesei között sok a helyben ismert orvos, jogász, tanár, vállalkozó. Ismert – és a Fidesz támadásai nyomán még ismertebb – lokálpatrióta jelölt a nyíregyházi állatkertigazgató, GajdosLászló.

A HVG is írt róla, hogy az ellenzéki összefogásból Kecskeméten kinőtt Szövetség a Hírös Városért Egyesület keményen beleállt abba, hogy követelje az MNB-botrányba belekeveredett fideszes városvezetés lemondását, a Tisza Párt viszont elzárkózott attól, hogy „az óellenzékkel” tartson ebben. Mégis, Király József – aki helyi képviselő az egyesület színeiben, és tavaly második lett a polgármester-választáson – jelezte, hogy képviselőtársával, Gyuris Dáviddal nem indulnak egyéniben jövőre, mert 

szereplésükkel nem akarják rontani a Tisza győzelmét 2026-ban. 

Indulni vagy visszalépni? Nehezen feloldható dilemma előtt állnak a kis pártok vidéken

A kis pártok kormányváltást akaró politikusai, ha indulnak, a Tisza esélyeit rontják, ha kiszállnak, maguk szűkítik a demokráciát, és teszik zárójelbe saját munkájukat. Mindez változatos stratégiákra sarkallja az érintetteket.

Éppen az MNB-botrány az egyébként, ami érezhetően befolyásolta a közhangulatot az utóbbi időben Kecskeméten – a Fidesz kárára.  

Matolcsy György volt jegybankelnök unokatestvérének felesége, Szemereyné Pataki Klaudia polgármester hiába bizonygatja, hogy nem az MNB alapítványa, hanem a szivárványos póló veszélyes az oktatásra, a város elbukta az új kampuszra és a tudásvárosra kapott állami pénzt. Javít a helyzeten, hogy az állam (vagyis az adófizetők) kész újra kifizetni a projekthez a hiányzó pénzt, de a rossz szájíz azért megmaradhatott sok kecskemétiben.

Lehet, hogy mégsem bukja el a Kecskeméti Egyetem a jegybanki alapítványnak adott több mint százmilliárdot

Kecskemét fideszes városvezetése jelenleg leginkább Mészáros Lőrinc bankjának „jóindulatában” bízhat – első körben ugyanis az MBH-tól függ, hogy a helyi egyetem visszakaphatja-e a jegybanki alapítványnak kölcsönzött százmilliárdját. A vagyonmentésnek vannak biztató jelei, de az biztos: a kormányzatnak is lesz szava a döntésben.

(Nyitóképünk illusztráció. Fotó: HVG)

Hozzászólások