2026-ot a Gyermekek Évének nyilvánítja, a tematikus év hivatalos nyitó-istentiszteletére pedig január 23-ára a marosvásárhelyi Gecse utcai református templomba várja a híveket az Erdélyi Református Gyülekezet.
Mint felhívásukban írják: „Jézus Krisztus hívó szava ma is arra emlékeztet bennünket, hogy a gyermek Isten ajándéka, akinek lelki nevelése közös felelősségünk.” Hangsúlyozzák:
A gyermek érték, örökség és ránk bízott kincs. A gyermeki bizalom és nyitottság példát ad a felnőtteknek is, és arra hív, hogy olyan közösségeket építsünk, ahol a legkisebbek is megtapasztalhatják Krisztus szeretetét.
A választott tematika sajátosságát az adja, hogy a kegyelmi ügy révén elhíresült Kónya Endre, a bicskei gyermekotthon egykori igazgatóhelyettese az erdélyi egyházkerülethez tartozó Zaboláról származik. A téma egyfajta „jóvátételként” is felfogható lenne az okozott sérelmekért, de ennek az olvasatnak ellentmond, hogy ilyenre még csak utalás sincs a felhívásban.
Az akció fókuszában a gyerekek hite és vallási fejlődése, és nem maga a gyermekvédelem áll.
https://hvg.hu/360/20241224_A-kegyelmi-botrany-2024-Kronikaja-Magyarorszag
A határon túli társegyházak ebből a szempontból „neutrálisabb” tematikát választottak: a Királyhágómelléki Református Egyházkerület az imádság évének, a Kárpátaljai Református Egyház pedig „a magvetés évének” szánja 2026-ot.
A Kónya család régi és tiszteletben álló család a szóban forgó településen. A kegyelmi ügy révén széles körű ismertségre szert tett „K. Endre” édesapja, Kónya Endre évtizedekig a falu megbecsült református kántortanítója volt. Tekintélyét jelzi, hogy a falu sportcsarnokát róla nevezték el. Ő is, fia is presbiter volt a helyi református közösségben.
Nyitóképünkön a bicskei gyermekotthon. Forrás: Wikimedia Commons
