Az első Orbán-kormány egyik nagy újítása volt, hogy – a demokrácia nagyobb dicsőségére – megszüntette az addigi gyakorlatot, a kabinet üléseiről ugyanis egészen addig hivatalos hangfelvétel készült. Ezzel azt a lehetőséget is kiiktatták, hogy részletesen dokumentálják az ottani vitákat. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter most perrel fenyegeti a Telexet azért, mert arról írt, milyen álláspontot képviselt egy nemzetbiztonsági jelentéssel kapcsolatban egy 2023 tavaszi kormányülésen, a gödi Samsung gyár légszennyezéséről és esetleges bezárásáról szóló vitában. Szijjártó jól tudja, a per során számíthat arra, hogy – hacsak a részt vevők közül valaki nem tanúskodik – nehezen vagy egyáltalán nem lehet majd bizonyítani, pontosan mit mondott.
Pár dolog azért segítheti az újságírókat.
A kormányülésről kötelező összefoglalót készíteni, ebben rögzíteni az előterjesztéseket, és ha napirenden kívül terjesztenek be valamit, akkor annak „tárgy szerinti ismertetését, a hozzászólók nevét” fel kell tüntetni.
Azt tehát egy perben elvileg meg lehet tudni, milyen dokumentum, előterjesztés (netán titkosszolgálati jelentés) került a kormány elé, és ahhoz ki szólt hozzá. Szó szerinti hozzászólás azonban csak akkor szerepel az összefoglalóban, ha valamely miniszter azt külön kéri. Ez viszont természetesen azt feltételezi, hogy készül hangfelvétel, hiszen különben nem lehetne szó szerinti leiratot készíteni ebben az esetben.
A kormányzati igazgatásról szóló törvény nem szól hangfelvétel készítésének lehetőségéről, a kormány ügyrendje viszont egy kormányhatározatban ezt úgy szabályozza, hogy „a Kormány üléséről összefoglaló és a Kormány tagjának kérésére, indokolt esetben és a miniszterelnök engedélyével az összefoglaló elkészítésére alkalmas hangfelvétel készül”. Az így készített hangfelvétel viszont „a Kormány tagjai, a miniszterelnök politikai igazgatója és az állandó meghívottak személyes használatára a Miniszterelnöki Kormányirodán rendelkezésre áll”, tehát megőrzik.
https://hvg.hu/360/20260211_tota-w-arpad-oh-my-god-szijjarto-hallgatasa-es-rogan-erkolcse
A Fidesz-kormányok mindig is mellőzték a kormányülések részletes dokumentálását
Orbánék már az 1998-as kormányra kerülésük után úgy döntöttek, hogy hivatalosan sem hangfelvétel, sem szó szerinti jegyzőkönyv, sem tartalmi összefoglaló nem készül a kormányülésekről. Ebben támaszkodhattak Horn Gyula kormányának egy eseti gyakorlatára, a szocialista-szabaddemokrata kormány alatt ugyanis csak egy évig, 1995–1996-ban szólt úgy a hatályos szabályozás, hogy nincs hangfelvétel és szöveghű jegyzőkönyv sem. De már nem sokkal ezután kiderült, hogy „stikában” persze készült akkor is hangfelvétel, ugyanis 1997 elején Horn és Bokros Lajos korábbi pénzügyminiszter összeveszett azon, mi hangzott el egy korábbi kormányülésen, amikor hivatalosan nem volt hangfelvétel. Természetesen Horn a vitában elővette a nem hivatalosan rögzített anyagot, így kiderült, hogy ki mit mondott.
A Fidesz-kormányok azonban hivatalosan sem 1998 és 2002 között, sem 2010 után nem készítettek hangfelvételt. Az 1998-as döntésről az Alkotmánybíróság 2006-ban mondta ki, hogy alkotmányellenes, mert a polgároknak joguk van megismerni az életükre kiható döntéseket, az azokat alátámasztó indokokat és a döntéshozatalban részt vevők szakmai, illetve politikai álláspontjait. Ráadásul a hangfelvétel hiánya az utókornak sem ad lehetőséget a kormányzati döntések megszületésének megismerésére.
A hosszú távú titkosítást védte ugyanakkor az AB, mert „a nyilvánosságnak a kormányülésről való kizárása elősegítheti, hogy az ülésen elhangzó felszólalások ne váljanak kortesbeszéddé”.
2010 után persze az új AB úgy döntött, hogy a régi határozatokat figyelmen kívül hagyja, így már az sem zavarta őket, hogy a kormányülések hangfelvételét 2010 után egy ideig a kormányzati igazgatásról szóló törvény előírta, felülírták a kormány ügyrendjéről szóló kormányhatározattal, amely csak speciális esetben tette azt lehetővé. 2018-ban aztán harmonizálták a jogszabályokat, és a törvényből is törölték a hangfelvételi kötelezettséget. Ezt pedig nemcsak a polgárok információs szabadsága sínyli meg, de a jövő nemzedékek évtizedek múlva sem kaphatnak pontos képet arról, mi és hogyan zajlott az országot irányító kormány ülésein.
Hogy ez miért fontos? Ma már az interneten is el lehet olvasni a Kádár-diktatúra vezető szervének, az MSZMP Politikai Bizottságának a szó szerinti jegyzőkönyveit, amelyek nagy segítséget nyújtanak a történészeknek a korszak leírásában. A jövő történészei a kormányülések hangfelvételeinek hiányában nem számolhatnak ilyen segítséggel a munkájukhoz, épp egy olyan korszak esetében, amikor Magyarország leghosszabb ideig regnáló miniszterelnöke ült a kormányfői székben.
Nyitókép: Pintér Sándor, Orbán Balázs és Orbán Viktor egy 2022-es kormányülésen.
