A Karmelita kolostorban tartott közös sajtótájékoztatót Marco Rubio amerikai külügyminiszter és Orbán Viktor miniszterelnök. Rubio vasárnap este érkezett Magyarországra, hogy – Szijjártó Péter külügyminiszter szavait idézve – a béke megteremtésének lehetőségéről és a magyar-amerikai kapcsolatokról tárgyaljon. Előtte pénteken a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián vett részt, majd Pozsonyban tárgyalt energetikai kérdésekről.
Szijjártó Péter már korábban közölte, hogy a két ország nukleáris együttműködési megállapodást ír alá, aminek az is különös jelentőséget ad, hogy „az atomenergia a rezsicsökkentés hosszú távú fenntartásának eszköze Magyarországon”. Az esemény azzal kezdődött, hogy Szijjártó Péter és Marco Rubio ünnepélyesen aláírta az erről szóló dokumentumokat.
A sajtótájékoztató ezután Orbán Viktor nyilatkozatával folytatódott.
„Ez a hét is jól kezdődik” - kezdte Orbán, aki szívélyes, baráti és komoly megbeszélésként jellemezte a látogatást, melyen áttekintették a kétoldalú kapcsolatokat. A miniszterelnök itt is megismételte, hogy „új aranykor” következett be a magyar-amerikai kapcsolatokban Donald Trump megválasztásával. Akkor voltak utoljára ilyen magasak a kapcsolatok, amikor az idősebb George Bush volt az elnök - tette hozzá.
Tavaly január óta 17 amerikai beruházásra került sor Magyarországon, a magyarok újra vízummentesen utazhatnak az Egyesült Államokba, Magyarországot meghívták a Béketanácsba és az energia területén is kötöttek megállapodásokat - sorolta a pozitív fejleményeket. Ezek Orbán szerint hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország biztonságban legyen, különösen, hogy kivételt is kapott az Oroszország elleni amerikai szankciók alól.
Orbán kiemelte, hogy Magyarország továbbra is támogatja az Egyesült Államok ukrajnai béketörekvéset, az akármilyen európai konfliktusokkal is jár.
Magyarország továbbra is készen áll a békecsúcs megrendezésére, és élő a meghívást Donald Trump elnök számára is - erősítette meg.
A sajtótájékoztatót ezután Marco Rubio folytatta, aki megerősítette, hogy aranykorról beszélni egyáltalán nem túlzás. A most aláírt nukleáris egyezmény pedig a tavalyi Fehér Házban tett látogatás után született. „Magyarország nincs elszigetelve, ezt az amerikai befektetések is jelzik” - emelte ki. Rubio szerint sok más területen is együtt tudnak majd működni a magyarokkal.
Az amerikai külügyminiszter úgy látja, fontos megérteni, hogy a vezetők közötti kapcsolatok mennyire meghatározzák az országok közötti kapcsolatot. Trump elnök pedig elhivatott Orbán sikere iránt, mert „az Ön sikere a mi sikerünk is”.
„Amikor pénzügyi gondokkal küzd, szívesen segítséget nyújtunk. Különösen addig, amíg ön az ország miniszterelnöke, addig Amerikának nemzeti érdeke, hogy a két ország kapcsolata jó legyen, és értékeljük erőfeszítéseit a béke érdekében. Az Ön geopolitikai szerepe nélkülözhetetlen” - dicsérte hosszan Orbánt Rubio.
Az M1 kérdezhetett először. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök folyamatosan támadja Orbánt, amiért nem támogatja Ukrajna uniós csatlakozását. Önök hogyan értékelik ezt? - hangzik el a kérdés. A nyilvánvaló belpolitikai kérdésre Orbán válaszolt először, aki szerint az ukránok és az elnökük beszálltak a magyar választási kampányba. A miniszterelnök szerint idővel neki is rá kellett jönnie, hogy mindez érthető, hiszen az ukránok számára nem mindegy, ki vezeti Magyarországot.
„Mivel mi a józan ész talaján állunk, ezen nem kell meglepődnünk, hanem alkalmazkodni kell hozzá. Nekünk az ukránokkal szemben is győznünk kell” - mondta Orbán.
Rubio ehhez annyit fűzött hozzá, hogy az Egyesült Államoknak az egyetlen fontos dolog, hogy befejezzék a háborút, és ők az egyetlen ország, mely le tudja ültetni mindkét felet az asztalhoz. „Trump rengeteg időt fektetett abba, hogy elérje a célját, nem értem, miért kritizálják emiatt, általában ünnepelni szokták azokat, akik be akarnak fejezni egy háborút” - mondta. Az amerikai külügyminiszter egyetértett azzal, hogy ha Trump lett volna az elnök, akkor ez a háború el sem kezdődik.
A CBS amerikai hírtelevízió azt kérdezi, miért akar erősebb együttműködést az Egyesült Államok Magyarországgal, amikor a magyar kormány Kínával is együttműködést keres. Valamint azt is, marad-e a jó kapcsolat, ha Orbán elveszíti a választásokat.
Rubio szerint minden nemzet a világon a saját nemzeti érdekeinek megfelelően választ. Ha a magyar miniszterelnök nem magyar érdekeket szolgál, akkor nem lesz sokáig miniszterelnök. Szerinte amikor van közös nevező, akkor lehetnek mélyebb kapcsolatok. De senkit nem kérnek, hogy bárkitől elszigetelődjön. Vannak közös aggodalmaink, de ami Kínát illeti, nekünk is vannak velük kereskedelmi kapcsolataink, Trump is hamarosan odautazik - magyarázta, miért nem probléma, hogy Orbán is kapcsolatokat épít Pekinggel.
„Az elnök kiváló kapcsolatot épít a miniszterelnökkel. Nem tudom, mi lesz az ország jövője, ez a szavazókon múlik. Jó személyes kapcsolat és munkakapcsolat áll fenn a két vezető között, ami hatással volt a két ország kapcsolatára” - egyensúlyozott tovább Rubio a belpolitikában.
Arra a kérdésre, hogy a szankciók alóli felmentés egy évre szól-e, Rubio annyit válaszolt: a felmentés a két vezető közötti jó viszonyból fakad.
Orbán saját válaszában kiemelte, hogy nem kérdés, mi történik, ha veszítenek. Nem kell attól félni, mi lesz, ha ez megtörténik, a magyar demokrácia nagyon erős. Reméljük, hogy mi maradunk kormányon, de Magyarország mindenképpen erős marad - tette hozzá.
Az Index kérdésére Rubio nem tudta megerősíteni, hogy Trump a közeljövőben Magyarországra jön. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményről egyelőre szintén semmit nem tudott mondani. Orbán ehhez annyit tett hozzá, hogy a nemzetközi politikában semmit nem lehet előre tudni, vagyis attól, hogy most nem tudnak valamit, az még később megtörténhet.
A Reuters az amerikai belpolitikáról, így a kitoloncolásokról, valamint Iránról tett fel kérdéseket. Rubio szerint ha valaki látogató, és úgy látják, fenyegetést jelent az Egyesült Államokra, akkor elveszik a vízumát. A vízumhoz nem kapcsolódik semmilyen alkotmányos jog. A bírók pedig nem mondhatják meg, hogyan járjanak el a hatóságok ilyen esetekben - mondta.
Teheránnal nem egyszerű egyezményt összehozni, mert radikális siíta vezetők vezetik az országot. Az amerikai tárgyalók odautaznak, és meglátják, mi történik - tette hozzá.
Orbán Viktor a sajtótájékoztató végén még egyszer beszélt a Kínával folytatott magyar kereskedelemről és partnerségről. Úgy fogalmazott, minden nemzetközi kapcsolatukban figyelembe kell venni, hogy Magyarország a NATO tagja. Ez jelöli ki a másokkal való együttműködés határait. Magyarország biztonsági kérdésekben csak NATO-tagállamokkal működik együtt, kereskedelemben viszont mindenkivel, akivel lehet. „Ha valakinek ez nem tetszik, az majd szól” - hangsúlyozta.
„Mi nyílt lapokkal játszunk, a partnerségünk az egyenes beszédre épül. Ha nekünk bármi nem tetszik, azt elmondjuk, és így tesznek majd az amerikaiak is. Mióta Trump az elnök, azóta nincs konfliktusunk egy területen sem. Mi az egyenes beszéd hívei vagyunk, éppen ezért vagyunk megbízható partner. Trump elnök úr pedig ugyanígy nem szokott kertelni, nincs köztünk tabu, ez pedig Kínára is igaz” - fejezte be a sajtótájékoztatót a magyar miniszterelnök.
A HVG nem kapott szót a sajtótájékoztatón, így a következő kérdésekre nem kaptunk választ:
Milyen az az Európa, amellyel az USA újraépítené a nyugati szövetséget, s abban az újraépítés után milyen szerepe lenne Európának és az USA-nak?
Létezik-e még a rules-based order, aminek az eltűnéséről Mark Carney Davosban, Friedrich Merz pedig Münchenben beszélt, kimondva-kimondatlanul a Trump-adminisztrációt felelőssé téve a megrendüléséért, s a nagyhatalmi politika visszatéréséért?
Milyen forgatókönyvek léteznek arra az esetre, ha a kubai rezsim összeomlik vagy ha azt megelőzendő, tárgyalásokra kész?
Mi a helyzet a védőpajzzsal, lesz-e készül-e, mitől függ, hogy lesz-e?
Az USA-tól Magyarország 2025. novemberében egyéves mentességet kapott az orosz olaj- és gázvezetékek ellen kivetett szankciók alól. Elképzelhetőnek tartja a hosszabbítást?
Mennyi LNG-t volna képes az USA a magyar piacra szállítani?