Miután az USA és Izrael megtámadta Iránt, Orbán Viktor a közel-keleti konfliktus intenzitásával párhuzamosan növekvő terrorfenyegetettségről számolt be a Védelmi Tanács szerdai ülése után.
A miniszterelnök bejelentette: növelik a rendőrök és katonák közterületi jelenlétét. Őket eredendően még a Barátság kőolajvezeték leállása után vezényelték ki a magyarországi kritikus energetikai infrastruktúrához, mivel a nemzetbiztonsági szolgálatok jelentésére hivatkozó kormány ukrán támadástól tart.
A kivezényelt erőszakszervezeteknek innentől nemcsak az energetikai létesítmények védelme lesz a feladata – melyek közül a friss adatok szerint már 75 lokációt őriznek –, hanem megnövelt létszámmal már „a szélsőséges iszlamista csoportokkal összefüggésbe hozható személyek ellen” is fellépnek – jelentette be Orbán.
Mivel teljesen ellentétes lenne az ukrán érdekekkel, a nemzetbiztonsági szakértő szerint kizárt egy ukrán támadás magyar energetikai infrastruktúra ellen. Ellenben azt valószínűnek tartja, hogy a kommunikációs előkészítés után most lép a megvalósítás szakaszába egy hazai vagy orosz hátterű hamis zászlós művelet. Ugyancsak furcsa, hogy ha valóban lenne ilyen támadásról tudomása a kormánynak, akkor miért nem fordul szövetségeseihez, a NATO-hoz.
Ezenfelül a kormány felállít egy tényfeltáró bizottságot, melynek az lesz a feladata, hogy a helyszínen mérje fel a Barátság valós állapotát. A bizottságot Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára fogja vezetni. A jogász végzettségű miniszterhelyettes állami szférás karrierje mellett volt a RÁBA Járműipari Holding Nyrt. felügyelőbizottságának elnöke, valamint a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója is.
A Kormányzati Tájékoztatási Központnál érdeklődtünk a bizottság összetételéről, valamint hogy mikor indulnak Ukrajnába. Válaszukkal bővítjük cikkünket.
Videójában Orbán azt követeli Volodimir Zelenszkij elnöktől, hogy a magyar bizottságot engedjék be Ukrajnába. A miniszterelnök hozzátette, hogy a helyzet rendezéséig minden, az ukránok számára fontos uniós döntést blokkolni fog.
Magyarország korábban az energiaszállítás kimaradását szintén érző, de amiatt ekkora patáliát nem csapó Szlovákiával hozott létre közös vizsgálóbizottságot. Továbbra sem egyértelmű, hogy az infrastruktúra állapota alkalmas-e a szállításra, de sajtóértesülések szerint Ukrajna arról tájékoztatta Szlovákiát, hogy a Barátság kőolajvezetéken keresztüli olajszállítások a következő napokban várhatóan nem indulnak újra.
A forint gyengült, az energiahordozók ára emelkedett. Az üzemanyagok és a vállalkozások energiaköltségei attól függetlenül emelkedni fognak, hogy a Mol hozzáfér-e orosz olajhoz, és az sem számít, hogy van orosz vezetékes gáz. A drágább energia és a gyengébb forint fűti az inflációt és az inflációs várakozásokat – miközben épp tényleg temetni lehetett volna a drágulás időszakát. A(z újabb) háború fékezi az egész gazdaságot – miközben épp jöhetett volna egy valamivel jobb év.
