A Fidesz–KDNP-s képviselők, néhány jobbikos és Kanász-Nagy Máté független ellenzéki politikus szavazatával – 139 igen, 30 nem vokssal, 7 tartózkodás mellett – elfogadta és ratifikálta az Országgyűlés a Béketanács alapokmányát, ezzel törvényesítették Magyarország alapítókénti csatlakozását a legújabban a közel-keleten háborúzó Donald Trump amerikai elnök által gründolt politikai szervezethez, az ENSZ-pótléknak szánt Béketanácshoz.
Emlékezetes, Orbán Viktor úgy képviselte február 19-én Washingtonban Magyarországot a Béketanács alakuló ülésén, hogy a csatlakozás hazai jogi elismerése még nem volt meg. Ezt akkor Hoffmann Tamás nemzetközi jogász a HVG-nek sajátosnak nevezte, megjegyezve, hogy már a szervezet léte és működési modellje is sok kérdést vet fel.
https://hvg.hu/vilag/20260219_orban-viktor-beketanacs-alakulo-ules-washington
A Béketanács Alapokmányát január 22-én írta alá 19 ország képviselője, köztük Orbán Viktor Davosban, a Világgazdasági Fórum szünetében. Trump akkor „kemény fickónak” nevezte a magyar kormányfőt, aki kijelentette: hazánk „ott van az alapítók között, mert békére van szüksége, hogy fejlődni tudjon”. Érdekesség, hogy
csupán az aláírás előtt néhány órával jelent meg a Magyar Közlönyben egy kormányhatározat arról, hogy Magyarország egyáltalán csatlakozni kíván a testülethez.
Az, hogy mihez csatlakozott Orbán, csak jóval az aláírás után derült ki, mivel a kormány csak február 2-án tette közzé a Béketanács Alapokmányának magyar nyelvű szövegét. Az ezt tartalmazó törvényjavaslatot, amelynek megszavazása, ratifikálása jelenti majd jogilag is a Béketanácshoz csatlakozást, csak február 16-án nyújtotta be Semjén Zsolt.
A törvényjavaslat maga is rögzíti: „A törvény a hazai jogrendbe való átvétellel elismeri a Béketanács Alapokmány kötelező hatályát.” A mellékelt szövegből azonban kiderül az is, hogy az eredetileg a Gázai övezetben a béke rendezését célzó, de Trump szándéka szerint akár egy ENSZ-alternatívaként is működő szerveződés modellje meglehetősen sajátos:
nem az Amerikai Egyesült Államok mindenkori elnöke vezeti, hanem Donald Trump függetlenül e tisztségétől, sőt az ő egyszemélyi döntésétől függ a szervezetben a tagság megadása vagy éppen elvétele, ő választja és nevezi ki az operatív irányításért felelős Végrehajtó Tanács tagjait, sőt esetlegesen a saját utódját is az elnöki poszton.
Csak a próbaverzió van ingyen
Trump mintegy 60 országot hívott meg a Béketanácsba, de ezek alig harmada szállt végül be – Magyarország mellett például Marokkó, Belarusz, Kazahsztán, Vietnám vagy éppen Pakisztán. Viszont csak az a meghívott maradhat a szervezetben a hároméves ingyenes próbaidőszak után is, amelyik befizet egymilliárd dollárt, nagyjából 320 milliárd forint.
Az Orbán-kormány erről mindvégig azt kommunikálta, hogy egyelőre Magyarországot nem terheli semmilyen pénzügyi kötelezettség, mert az egy 4-es metró árát közelítő tagdíjat ráér az első év végéig befizetni. Ha azonban Donald Trump javasolja a bennmaradást, akkor nem kell fizetni a hosszabbításért.
https://hvg.hu/360/20260225_202609-nato-beketanacs-trump-romania-bulgaria-pulse
(Nyitóképünkön Orbán Viktor a Béketanács alakuló ülésén. Fotó: SAUL LOEB / AFP)
