Az Alkotmánybíróság megmagyarázta, hogy a négy miért öt

A testület pénteken hozott döntésében kimondta, hogy a Facebook-kommunikáció nem minősül médiaszolgáltatásnak. Ebből pedig az is következik, hogy az olyan állami szervek, mint a közmédia nyugodt szívvel kampányolhatnak a felületén a Fidesznek. A döntést négy alkotmánybíró szignózta, három egyetértőleg, egy tag pedig különvéleményben határolódott el a többségtől. Egy olvasónkban felmerült, hogy az Ab eljárása nem tűnik törvényesnek, és mivel az érvelését megalapozottnak találtuk, megkérdeztük róla az Alkotmánybíróságot.

A hvg.hu pénteken ismertette az Alkotmánybíróság határozatát, amely szerint a Kossuth rádió és a többi közmédium Facebook-oldalára nem kell érvényesnek tartani a kiegyensúlyozottság követelményét, mert az nem médiaszolgáltatás. Ezért a testület megsemmisítette a Kúria ítéletét, amely a Tisza Pártnak adott igazat a Nemzeti Választási Bizottsággal szemben.

A cikkben szerepelt, hogy ezt a döntést az Ab – szokatlan módon nem öt, hanem négy tagú – Hörcherné Marosi Ildikó, Patyi András, Kozma Ákos és Szabó Marcel alkotta tanácsa hozta és Szabó Marcel alkotmánybíró különvéleményt fűzött hozzá, tehát nem értett vele egyet.

Egy olvasónk vasárnap délután hívta fel a figyelmünket az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény egy érdekes mondatára:

49. § (4) Ha a tanács tagjainak száma legalább öt, szótöbbséggel hozza meg döntését. Ha a tanács tagjainak száma kevesebb, mint öt, egyhangúan hozza meg a döntését.

Olvasónk ezt írta: „Jogi álláspontom szerint az Alkotmánybíróság megsemmisítő döntése szembe megy az Alkotmánybíróságra irányadó törvénnyel, így az ex lege (a törvény erejénél fogva – a szerk.) törvénysértő, közjogilag érvénytelennek tekintendő.”

Mindezt arra alapozta, hogy ötnél kevesebb alkotmánybíró döntött, és ez a döntés nem lett egyhangú.

Olvasónk felvetését megosztottuk az Alkotmánybírósággal, és hétfőn reggel már meg is érkezett a válasz:

„Az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályok rendelkeznek arról, hogy az Alkotmánybíróság teljes ülésen, illetve öttagú vagy háromtagú tanácsban jár el. Az említett ügyben egy öttagú tanács járt el, a tárgyaláson négy tag volt jelen. Az öttagú tanács az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint szótöbbséggel határoz, ami jelen esetben megtörtént. Az adott ügyben szabálysértés nem történt” – írta megkeresésünkre dr. Szabó Attila, a testület főtitkára.

Vagyis a magyarázat az, hogy az Ab tanácsai közül ebben az ügyben, jogi értelemben, akkor is a 3. öttagú tanács járt el, ha annak elnöke, Lomnici Zoltán – a főtitkár levelében nem szereplő okból – nem volt jelen. Vagyis a tanács tagjainak száma – a törvény szavait idézve – nem volt „kevesebb mint öt”, csupán a jelenlévő tagoké.

Hozzászólások