Lezárult a nemzetiségi névjegyzékekbe vétel törvényi határideje: a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai alapján az április 2-i, 16 órás határidőig összesen 79 066-an regisztráltak a különböző nemzetiségi listákra szavazókként. A csaknem egy egyéni választókerületnyi szavazó azonban nagyon aránytalanul oszlik meg a választásra bejelentkezett, országos listát állító 12 nemzetiség között. Ha sorrendbe állítjuk a listákat, akkor
a legkevesebben, mindössze 177-en a bolgár nemzetiségi listára szavazóként regisztráltak be, a legtöbben, 47 492-en pedig a roma nemzetiségére.
A 13 elismert hazai nemzetiség közül a szerb egyáltalán nem állított listát, így arra szavazóként nem is lehetett bejelentkezni. Az, hogy a 12 nemzetiségi listából a romáké gyűjtötte a legtöbb feliratkozót, csaknem 48 ezret, nem meglepő az elmúlt hónapok-hetek feliratkozási boomját látva. Az viszont meglepő, hogy egyáltalán listát állítottak, hiszen legutóbb, 2022-ben még idáig sem tudtak eljutni.
Az idén a németen kívül a roma nemzetiségi névjegyzékre feliratkozott választók száma volt egyáltalán érdekes, mivel sokáig úgy tűnt, hogy csak ennek a két listának van elvi esélye nemzetiségi mandátumra. Azért, mert csak a németek és a romák vannak elegen ahhoz, hogy egyáltalán megüssék a kedvezményes mandátumhoz szükséges szavazószámot a nemzetiségi listán.
Ahogy arról a HVG már írt, a romák esetében mintegy 40 ezer fő kellhet a mandátumhoz. A voksszerzéshez szükséges szavazatszám-minimum miatt a 13 elismert magyarországi nemzetiségből a németen és a román kívül 11 másik kisebbségnek a lélekszáma miatt esélye sem volt arra, hogy „rendes” mandátumot szerezzen, vagyis az elérhető egyetlen képviselői helyre juttassa be a listavezetőjét.
A 13 hazai nemzetiség egyikéhez tartozók 2014 óta kellő számú választó és szavazat esetén kedvezményes mandátumszámítással, vagyis egy egyéni képviselői mandátumnál könnyebben képviselőt, vagy ha ez sem sikerül, akkor egy érdemi jogkör nélküli szószólót küldhetnek a parlamentbe. Egy nemzetiségi mandátumhoz a korábbi választásokon 22-24 ezer szavazatra volt szükség – egy rendes listás mandátumhoz eközben 90 ezer körülire.
Idén a várható magasabb részvételi arány miatt a kedvezményeshez is 1-2 ezerrel több voksra lehet szükség, mint korábban.
https://hvg.hu/itthon/20260323_nemzetisegi-lista-orszagos-roma-onkormanyzat-kedvezmenyes-mandatum-aba-horvath-istvan-fidesz
Így például a németeknél a 30 ezer fő az elvi minimum a mandátumszerzéshez, ha ennyien sincsenek, elúszhat a képviselői hely. Ahogy az elmúlt hetek-hónapok leiratkozási hulláma alapján sejthető volt, a német nemzetiségi szavazók száma az április 2-i határidőre teljesen bezuhant, egészen 24 936-ra, ezzel pedig még akkor sincs esély a mandátumszerzésre, ha mindenki elmegy szavazni április 12-én.
Vagyis biztosra vehető, hogy az eddigi német nemzetiségi képviselő, Ritter Imre – aki 2018 óta ül a parlamentben, és ezalatt szinte minden szavazásnál a Fidesz–KDNP-t támogatta a voksával, vagyis ő volt a kormánypárti kétharmad plusz egy fője – a következő ciklusban kiesik a törvényhozásból, és más német nemzetiségi képviselő sem lesz helyette (bár az országos német önkormányzat ezúttal mást tett a lista élére).
Ezúttal a németek helyett a romáknak viszont jó esélye van arra, hogy kedvezményes nemzetiségi mandátumot szerezzenek, és most először képviselőt küldjenek a parlamentbe. Miután az országos roma önkormányzat tisztújításán többséget szereztek a fideszes romák, az új elnök, Aba-Horváth István nem is titkolta: céljuk, hogy 2026-ban cigány képviselőt juttassanak az Országgyűlésbe, ahol a Fideszt támogatnák.
A nemzetiségi választás rendszere mindeközben reformra szorulna. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2023 tavaszán jogerőssé vált ítélete jogsértőnek mondta ki több ponton is a magyar választási rendszer nemzetiségeket érintő szabályozását, amikor – két nemzetiségi szavazónak igazat adva – Magyarországot elmarasztaló ítéletet hozott. Az ítéletet azonban lassan három éve nem hajlandó végrehajtani a kormány.
https://hvg.hu/itthon/20260207_kudarc-fidesz-valasztas-nemzetisegi-lista-nemet-nemzetisegi-kepviselo-parlament
A még 2022 novemberében hozott elsőfokú ítélet felülvizsgálatával az Igazságügyi Minisztérium sikertelenül próbálkozott, így lett jogerős a döntés 2023 áprilisában. Eszerint sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét a választási rendszer nemzetiségi voksolást szabályozó része. Az ügyet Karsai Dániel, az ALS-betegségben 2024 őszén meghalt jogász vitte, és a Bakirdzi és E.C. kontra Magyarország ügyben a bírói tanács megállapította:
- a magyar választási rendszer nem biztosítja kellően „a nép véleményének szabad kifejezését a törvényhozó testület megválasztása során”;
- aggályos, hogy a nemzetiségi listára szavazóknak le kell mondaniuk a pártlistára szavazásról;
- sérül a választás titkosságához való jog is a listára szavazás tényének rögzítése és az egyetlen listára szavazás miatt;
- a nemzetiségi lista zárt, vagyis csak fix névsorra lehet szavazni, így nincs mód a választói akarat valódi kifejezésére;
- alapvető jogkorlátozás, hogy a 13 magyarországi kisebbségből 11-nek a kis létszáma miatt esélye sincs arra, hogy parlamenti képviselőt válasszon.
A fenti, jogsértő keretek megváltoztatását tehát évek óta jogerős ítélet írja elő, mégsem tett ez ügyben semmit a kormány. Pedig közben többször átírták a választási törvényt máshol – ha éppen az szolgálta a Fidesz érdekét. Még 2024 év végén csaknem 80 ponton írták át a szabályokat, már az idei országgyűlési választásokra készülve, és átrajzolták az egyéni választókerületek határait – szerintük arányosan, de úgy, hogy azért a Fidesznek kedvezzen.
https://hvg.hu/360/20260402_voks-2026-valasztason-indulo-partok-programok-jeloltek-tudnivalok-pdf
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: Fazekas István
